Burghausen
| Burghausen | |||
.JPG) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Járás | Altötting járás | ||
| Polgármester | Hans Steindl (1990–) | ||
| Irányítószám | 84489 | ||
| Körzethívószám | 08677 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 18 622 fő (2017. dec. 31.)[1][2] +/- | ||
| Népsűrűség | 938,14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 421 m | ||
| Terület |
| ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Burghausen
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′Koordináták: é. sz. 48° 10′, k. h. 12° 50′ | |||
Burghausen
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Altötting járás térképén | |||
| Burghausen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Burghausen témájú médiaállományokat. | |||
Burghausen település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 18 622 fő (2017. december 31.).[1][2] +/- Burghausen Haiming, Überackern, Hochburg-Ach, Sankt Radegund, Burgkirchen an der Alz és Mehring községekkel határos.
Tartalomjegyzék
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Fekvése[szerkesztés]
Markttól délre fekvő település.
Története[szerkesztés]
.jpg)
Mint császári birtokot 1025-ben említették először, azonban a legújabb ásatások leletei szerint a Burghausen vár területe már a bronzkorban is lakott volt. A régészek kelta, vaskori és római kori leletekre bukkantak itt.
1164-ben Oroszlán Henrik vette birtokba a várat, 1180-ban a vár Wittelsbach birtok volt. 1229 körül kapott városi rangot. 1255-től az alsó-bajorországi hercegek második rezidenciájának számított. Burghausen fő bevételi forrása a sókereskedelem volt.
A Burg Németország talán legnagyobb gótikus vára, mely 1 km hosszan húzódik a Salzach fölötti dombsoron. A szinte bevehetetlen helyen már a kelták is építettek őrhelyet, A Burg a kora középkorban erődített királyi vár volt, ide menekült 1024-ben II. Henrik német-római császár özvegye, a később szentté avatott Kunigunda. A vár a 12. században többször is gazdát cserélt. 1180-ban a Wittelsbach grófok foglalták el és a vár birtokában lettek bajor hercegekké.
1255-ben XIII. Henrik bajor herceg kezdte el építeni az új várat a dombsor déli csúcsán. Elődei addigra már városi ranggal is felruházták azt a parányi települést, amely a Salzach folyó partján álló egyetlen házsorból állt. Az ősi, szorosan egymáshoz tapadó házak sorát ismétlődő tűzvészek pusztították el, de a Salzach áradásai is sok kárt okoztak a vár alján megtelepedőknek. Az eredetileg hat, mára azonban 5 várból álló épületegyüttest erődcsoportot 1459–1503 között erődített várfallal vették körbe, köztük őrtornyokkal. Az egyes várakat egymástól masszív hidak és kapuk választják el.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Vár (Burg)
- Szentkereszt-templom – Burghausen határában 1477-ben épült fel. 1953-ban történt tatarozása során késő gótikus freskókat tártak itt fel.
- Szent Rupert-várkápolna – 1480-ban épült gótikus stílusban.
Lásd még[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b https://www.statistikdaten.bayern.de/genesis/online/data?operation=abruftabelleAbrufen&selectionname=12411-001
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2018 (4. Quartal). DESTATIS. [2019. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980) ISBN 963 243 025 5
További információk[szerkesztés]
|
