Bér Júlia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bér Júlia
Született 1911. május 8.
Zirc
Elhunyt 2012. június 10. (101 évesen)
Zirc
Állampolgársága magyar
Foglalkozása

Bér Júlia (Bruck Karolin, Šimiková Karolin, Bérová Júlia) (Zirc, 1911. május 8. – Zirc, 2012. június 10.) festő-, grafikusművész.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Bruck Péter Pál képzőművészeti kereskedő, keretező-üveges, varrógépjavító, édesanyja Rubinstein Mária háztartásbeli. Szülei boltjában szépre érzékeny gyerekként megismerhette a művek megbecsülését, az otthoni levegővel együtt szívta magába a képek illatát. 10 évesen került a budapesti Notre Dame kolostor iskolájába. A második anyanyelve a francia lett és apácának készült. Édesapja halálát követően hazaköltözött, hogy özvegy édesanyját támogassa. Jómódú családok nevelőnője lett, így került a Tersánszky házaspárhoz is. Ott fedezték fel rajztehetségét és a gobelinüzemükben alkalmazták.

1929-32-ben elvégezte a párizsi L’Art et Métiez festőiskolát. 1935-ben férjhez ment, Prágában telepedtek le, ahol 1936-ban Ivanka Bokovacová festőiskoláját látogatta. Az ország náci megszállása után férjét elfogták és koncentrációt táborba zárták. Mártírhalála mély nyomot hagyott a művésznő 1945 utáni alkotásain: olajjal készült tájképei és prágai motívumokat felhasználó műveinek színe sötét, szomorúságot árasztanak. Bér Júlia fájdalmát az alkotásban gyógyította. Több mint tíz évet töltött a kladnói, ostravai, sokolovi bányákban. A vájárokat ott rajzolta, ahol a legveszélyesebb munka folyt. Eleinte Prágában olajfestészettel foglalkozott. A német megszállás alatt a Felvidéken élt, ahol főleg a Garam-völgyi tájak szépsége hatott művészetére. Sok arcképet festett, közöttük gyermekportrékat is. A háború után rajzolta és festette bányásztémájú képeit. Az 50-es évek végén a grafika vonzza, főleg a linómetszet.

Alkotói pályája későbbi szakaszában kifejezési eszközeinek súlypontját a sokszorosító eljárásokra helyezte át. Grafikai sorozatai készültek a „harmadik világ” felszabadulási erőfeszítéseivel foglalkozó témakörben. Ilyen pl. az Afrika ciklusa (1963-64). Azután áttér a fametszetre, mely egészen a 90-es évekig tart. „Fény és árnyék” sorozat, „Vltava” (Moldva, közben monotípiákat és készít. „Fényben fürdő” (1981-82.) Második férjével számos tanulmányutat tesz. Vázlatfüzetében szülőhazáján, Magyarországon kívül a német Balti-tengervidékről, Bulgáriából, Jugoszláviából, a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságaiból és Franciaországból is rengeteg skiccet hoz magával, műveiben fel is használja ezeket. A hetvenes években született több, az ősi Prága ritkaságszámba menő műemlékeit bemutató fametszete (pl. Szt. Vitus-dóm tornya, a Týn-templom), vagy fekete-fehér fametszete Zirc látképe (1975) címmel. Szülőhazájával 1970-től éledtek újjá és váltak rendszeressé kapcsolatai. Ekkor ajándékozta Zircnek a Fény és árnyék színes fametszet sorozatot. Ekkor született meg az ötlete, hogy több csehszlovákiai grafikustól, később más országok művészeitől és magyar kollégáitól is kér alkotásokat. Létrehozta a ZIRCI GALÉRIA Barátság Grafikai Gyűjteményét. A gyűjteményt a zirci Reguly Antal Múzeum és Népművészeti alkotóház gondozza. A nyolcvanas évek elején alkotta – nagyszabásúan megtervezett sorozatának - színes grafikai lapjait A nemzetek kultúrája címmel: Cseh románc, Morva ritmusok, Szlovák ballada, A magyar mondavilágból, A puszta dala, Variációk az ősi Oroszországra, Ifjúságom Franciaországa, Spanyolország – Goya emlékezetére. Előtanulmányt jelentett a felsoroltakhoz a prágai motívumokból álló fekete-fehér fametszetsor is. (pl. Hradčanyból, Az Óvárosból, A Kisoldalból – 1980.) E lapjain már nem csupán az egyes prágai műemlékeket ábrázolja, hanem több ismert motívumot fűz össze különböző szimbólumokkal, attribútumokkal (pl. rózsa, házcégér). Ennek a termékeny alkotói időszakának első éveiben készített 10 színes monotípiából álló sorozatot is Fénnyel övezett címmel, Jaroslav Seifert, a később Nobel-díjjal kitüntetett cseh költő Prágát megéneklő verseskötetének tiszteletére. Alkotó éveinek végén virágcsendéleteket festett pasztell technikával.

Tagság szakmai szervezetekben[szerkesztés]

  • Csehszlovák Képzőművészek Szövetsége
  • Csehszlovák Képzőművészeti Alap

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

  • 1985. Veszprém megyéért kitüntető díj arany fokozata
  • 1989. Zirc város díszpolgára
  • 2000. Franz Kafka-díj
  • 2001. Masarik-díj
  • 2006. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje

Önálló kiállítások[szerkesztés]

  • 1943 • Kračmar G., Kladno
  • 1949 • Üzemi Klub, Ostrava-Vítkovice
  • 1953 • Városi Galéria, Kladno
  • 1955 • Magyar Kultúra Háza, Prága
  • 1956 • Kultúrközpont, Szokolov
  • 1958 • Kultúrközpont, Nové Sedlo
  • 1965 • Bolgár Kultúra Háza, Prága
  • 1964-67 • Rousínov • Polešovice • Boršice • Tučapy
  • 1969 • Hadsereg Központ Kultúrház, Prága
  • 1971 • V. Kramář G., Prága • Csehszlovák Kultúra Háza, Budapest • Zirc • Várpalota • Veszprém • Horní Bříza
  • 1972 • Csehszlovák Kultúra Háza, Szófia • Plovdiv • Karlovo
  • 1974 • Dílo G., Uherské Hradiště
  • 1977 • Írók Székháza Galéria, Prága
  • 1979 • Jezov Kultúrház, Buchlovice
  • 1982 • Írók Székház Galéria, Prága • Zirc
  • 1985 • Magyar Kultúra Háza, Prága
  • 1988 • Grafikai Technikák, G. D., Prága
  • 1991, 1997, 1999 • Városi Galéria, Zirc
  • 1999 • Európai kóborlásaim apró ihletei, Városi Galéria, Zirc.
  • 2006 • Zirci Galéria, Zirc
  • 2006 • Cseh Centrum, Budapest
  • 2011 • 100. születésnapján jelenlétében életmű-kiállítás a zirci Városháza nagytermében

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1945 • Umelecká beseda, Pozsony
  • 1950 • Szlovákiai Képzőművészek, Pozsony • Csehszlovák művésznők, Prága
  • 1954 • A Jirásek-verseny, Hronov
  • 1955 • Jubileumi Tárlat, Prága
  • 1959-60 • Képzőművészek csoportja, Prága
  • 1967, 1969 • Prágai Szalon
  • 1969 • Jelenkori cseh festők önarcképei, Prága
  • 1970 • Prágai motívumok, Prága
  • 1972 • Csehszlovák művészek útirajzai, Prága
  • 1974 • A család, a gyermekek élete, Prága
  • 1975 • Csehszlovák Grafika, Csontváry Terem, Budapest
  • 1976 • A nő mai művészetünkben, Prága
  • 1983 • Az életért, a békéért, Prága
  • 1983 • Nemzetközi Dimitrov-verseny, Szófia
  • 1991 • Albatros, Prága
  • 1992-96 • Nemzetközi Grafikai Gyűjtemény, Zirc.

Források[szerkesztés]

  • Hana Smidrkalová: Történet, melyet az élet írt, in. Zirc és Vidéke 1999. május.
  • A cseh és szlovák képzőművészek szótára 1950-1997. (154. oldal)
  • Prof. Vlastimil Vinter tanulmánya (kézirat)