Köves János (állatorvos)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Köves János
Született 1882. január 8.
Zirc
Elhunyt 1977. október 21. (95 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása állatorvos,
egyetemi oktató

Köves János (Zirc, 1882. január 8.Budapest. 1977. október 21.) állatorvos, a Phylaxia Szérumtermelő Rt. megalapítója, a hazai állatgyógyászati oltóanyag-termelés megteremtője.

Életútja[szerkesztés]

Zircen járta ki az elemi iskolát, majd a veszprémi gimnáziumban folytatta tanulmányait. Jeles tanulóként nyert felvételt 1898-ban a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára. 1902 nyarán, 20 éves korában vette át jeles minősítésű állatorvosi oklevelét.

Kis ideig, mint gyakornok a kórbonctani tanszéken dolgozott, majd tanársegéd lett. 1903 őszén, egyéves katonai szolgálatra bevonult egy budapesti tüzérezredhez, ahonnan Marek József belgyógyászati tanszékére tért vissza. A Budapesti Tudományegyetemen doktori címet szerzett. Köves 1907-ben a három állatorvos-doktor egyike lett Wellmann Oszkárral és Besskó Józseffel együtt. Néhány évig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. Közben addigi munkásságát elismerve Hutÿra Ferenc választotta munkatársává. Amikor 1908 őszén az önálló járványtani laboratórium megalakult a vezetője lett. Itt tervezte meg a sertéspestis elleni szérumtermelés eszközeit, és Hutÿrával együtt kidolgozott módszerével Európában először termelt nagy mennyiségben ilyen szérumot. Az 1912. február 1-jén megalakult Phylaxia Szérumtermelő Rt. igazgatója. A sertések fertőző betegségei magántanára (1917).

Kövest 1921-ben állat-egészségügyi főfelügyelőnek tették meg. 1923-ban embergyógyászati osztállyal bővítette a Phylaxiát, a cég így közvetlenül szolgálta az egészségügyet. 1948-ban a hazai oltóanyag-termelő intézeteket Phylaxia Állami Oltóanyag-termelő Intézet néven egyesítették, és az állami vállalat műszaki vezetésével ezután is Köves Jánost bízták meg. Az ő munkájának köszönhetően a háború után a Phylaxiában az elsők között indult meg a munka és a termelés. Kövest 1948. októberében a Magyar Tudományos Akadémia a Phylaxia státusából átvette az akadémiai kiemelt tudósok körébe, de szolgálattételre továbbra is a Phylaxiához rendelte. Néhány évvel később az Állategészségügyi Kutató Intézet igazgató-helyettesének nevezték ki. Köves János innen ment nyugdíjba, 1958-ban. 1963-ban a járványtan címzetes egyetemi tanára címet kapta.

1977. november 14-én a Farkasréti temetőben tartott búcsúztatása után hamvait Tahi község temetőjében, az 1. sor 10-11. sírhelyen lévő családi sírban helyezték örök nyugalomra.

Tudományos munkássága, kitüntetései[szerkesztés]

Tagja volt a Magyar Országos Állatorvos Egyesületnek (MOÁE), a Magyar Agrártudományos Egyesületnek, a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak. 1952-ben az meghívták az MTA Tudományos Minősítő Bizottságába. 1972-ben, a Phylaxia megalapításának 60. évfordulóján, 90 éves korában a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója lett. Még életében átvehette a Manninger Rezső-emlékérmet (1974), valamint a Hutÿra- (1966) és Marek- emlékérmeket (1975).

Művei:

  • A sertéspestis megelőzése és leküzdése oltásokkal (Bp., 1928);
  • A tetanusz elleni aktív immunizálás (Elek Pállal, Szélyes Lajossal, Bp., 1951)

Bábolnán és Zircen utcát neveztek el róla. [1]

Források[szerkesztés]