Ugrás a tartalomhoz

Bálint Zoltán (építész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bálint Zoltán
Bálint Zoltán arcképe, Vasárnapi Ujság 1899. 850. l.
Bálint Zoltán arcképe, Vasárnapi Ujság 1899. 850. l.
Születési neveBleyer Zoltán
Született1871. március 6.
Nagyvárad
Elhunyt1939. január 17. (67 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
GyermekeiBálint Péter
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálint Zoltán témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az építészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bálint Zoltán (egyértelműsítő lap).

Bálint Zoltán, születési nevén Bleyer Zoltán (Nagyvárad, 1871. március 6. – Budapest, 1939. január 17.) magyar építész, Bálint Rezső neurológus és Bálint Imre testvére, Bálint András színművész nagyapja.

Élete

[szerkesztés]
A Takarékpénztári Bérpalota Esztergomban, a Lőrinc utcában Bálint Zoltán és Frommer Lajos tervei alapján épült fel

Bleyer József gabonakereskedő és Politzer Júlia gyermeke.[1] Zenésznek csak közepes lett volna, így 1888–1892 között a Műegyetemen tanult, majd tanulmányúton járt Nyugat-Európában. Hazatérve Korb Flóris és Giergl Kálmán irodájában dolgozott, részt vett a millenniumi kiállítás építkezésein, és ennek kapcsán nagyobb művet is írt az ekkor készült épületekről. A kiállításon önálló színháztervét is bemutatta (1895), továbbá tervet készített a pusztaszeri emléktárgyak kiállítási pavilonjához.

1897-ben Jámbor Lajossal társult. Műveiken Lechner Ödön hatása érezhető, ám attól elsősorban tömegkomponálás, felülettagolás tekintetében sokszor eltértek. Budapesten több épületet emeltek, például Zala György műtermes villáját (1898–1899); a Lederer-palotát (1903–1904); Bálint Zoltán és Jámbor saját bérházát; kislakásos bérházakat (1925), továbbá a Thököly úti Felsőkereskedelmi iskolát és az Állami Számvevőszék épületét. Az 1900-as párizsi világkiállítás magyar pavilonját fiatalon ő tervezhette.

Bálint Zoltán sírja Budapesten. Kerepesi temető: 41-1-50

Gyakran tervezett középületeket vidéki városokban, például Nagykanizsán a rendházat és a főgimnáziumot (1903); Fiuméban a főgimnáziumot (1913); Esztergomban a Takarékpénztárnak bérházat. Nagyon szép, magyaros szecessziós épületük a Szatmárnémetiben álló Pannónia (Dácia) szálló. Terveik szerint készült Bornemisza Elemér szilvágyi kastélya. Részt vettek az Erzsébet-emlékmű különböző pályázatain (1902, 1903, 1910, 1913). 1902-ben Zala Györggyel közösen első díjat, és az 1910-es tervükért szintén első díjat kaptak. Ők készítették a budapesti Vörösmarty-szobor építészeti részét (1902). Iparművészeti tevékenységük is számottevő. Bálint Zoltán 1919-ben részt vett a főváros május 1-jei díszítő munkálataiban. Jámbor Lajossal együtt tervezte több nagy nemzetközi kiállítás magyar pavilonját (1898, 1905).

1900-ban felvételt nyert a Demokratia szabadkőműves páholyba, ahova társa, Jámbor Lajos egy évre rá követte. Mintegy szabadkőműves mestermunkájukként tervezték meg a nagyváradi László király páholy páholyházát, 1901-ben[2].

Jámbor Lajossal együttesen alkotott műveik

[szerkesztés]

Ismert épületeik

[szerkesztés]
  • 1898–1899. Budapest, Bajza utca 44., Baruch Sámuel háza
  • 1899–1900. Szatmárnémeti [RO], Pannónia Szálló és Vigadó
  • 1901. Budapest, Ajtósi Dürer sor 25. – Stefánia út 111., Zala György műteremháza (Lechnerrel Ödönnel)
  • 1901. Torontál-Erzsébetlak [SRB], református templom
  • 1901. Nagyvárad [RO], László király páholy, páholyház
  • 1902. Budapest, Bajza utca 42. – Aradi utca 70., Léderer Artúr háza és enteriőrök
  • 1902–1903. Nagyvárad [RO], Füchsl-palota
  • 1904. Nagykanizsa, Főgimnázium és rendház
  • 1904–1905. Budapest, Stefánia út 20., Ligeti Miklós műteremháza és enteriőre
  • 1904–1928. Esztergom, Lőrinc utca, Takarékpénztári bérpalota
  • 1905. Vízaknafürdő [RO], Szálloda és gyógyfürdőépületek
  • 1905. Budapest, Rökk Szilárd utca 3. – Mária utca 2/B.
  • 1906. Budapest, Gutenberg tér 3. – Rökk Szilárd utca 1. – Mária utca 2/A., Léderer Gusztáv háza
  • 1906–1907. Budapest, Illés utca 22–24. – Kálvária utca 21/A–B. – Illés köz, Léderer Artúr és Léderer Károly bérháza
  • 1906–1908. Nagybánya [RO], István király szálloda és vigadó
  • 1907 k. Budapest, Bartók Béla út 10–12. – Csiky utca 3., Stein Manó bérháza
  • 1907–1908. Budapest, Akácfa utca 30. – Wesselényi utca 36., lakóház
  • 1908. Budapest, Váci utca 42., dr. Korányi Sándor bérháza
  • 1908. Budapest, Budafoki út 9–11. – Csiky utca 1., Bálint Zoltán saját bérháza
  • 1908–1909. Budapest, Munkácsy Mihály utca 16. – Kmetty György utca 31., Hirsch-villa
  • 1909–1912. Budapest, Fiumei út 21–23. – Alföldi utca 15., székesfővárosi kislakásos bérházak (épült Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében)
  • 1909–1914. Budapest, Fő utca 81. – Ganz utca 1–3. – Bem rakpart 47., Állami Számvevőszék (ma Külügyminisztérium)
  • 1910–1911. Budapest, Andrássy út 130., Hirsch Jakab háza
  • 1910–1913. Debrecen, Piac utca 54., Vármegyeháza
  • 1910–1911. Irányi utca 25. – Veres Pálné utca 12., gr. Károlyi háza
  • 1911–1913. Debrecen, Hatvan utca 1., a református egyház bérpalotája („Püspöki palota”)
  • 1912. Budapest, Thököly út 48–50., Felsőkereskedelmi Iskola (ma BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakgimnáziuma)
  • 1913. Fiume [HR], Főgimnázium
  • 1913–1914. Liptószentmiklós [SK], M. Kir. Állami Főgimnázium
  • 1915. Budapest, Jávor utca 5/a., villaépület
  • 1922. Budapest, Kertész utca 36., Fészek klub átépítése
  • 1925–1926. Budapest, Üllői út 122–124. – Somfa köz – Zágrábi utca 5. – Zágrábi köz, székesfővárosi kislakásos bérházak
  • 1928. Budapest, Herman Ottó út 40. – Gábor Áron utca 19., dr. Koós Zoltán és neje családi háza/nyaralójának átépítése és toldalékai (eredeti: Kallina Géza, 1924)
  • 1928. Jászberény, Rákóczi út 51/B, Tanítóképző

Tervek, emlékművek; elpusztult, azonosítatlan és bizonytalan épületek

[szerkesztés]
  • 1895. Színház terve (csak Bálint)
  • 1896. Budapest, Ezredéves kiállítás, Pusztaszeri emléktárgyak pavilonja (csak Bálint)
  • 1899. Budapest, Lipótvárosi zsinagóga pályaterve, II. díj
  • 1899. Budapest, Szabadság tér, Áru- és Értéktőzsde pályaterve (Kőrössy Alberttel), II. díj
  • 1899. Budapest, Szabadság tér, Magyar Kereskedelmi Csarnok pályaterve
  • 1899–1900. Párizs, a világkiállítás magyar pavilonja
  • 1901. Pécs, Postaigazgatóság pályaterve, II. díj
  • 1902 k. Petrozsény [RO], „Zsilvölgy” páholy háza (elpusztult)
  • 1902. Budapest, Kossuth-mauzóleum pályázat (Kallós Edével)
  • 1902. Budapest, Vörösmarty tér, Vörösmarty-szobor szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
  • 1902. Budapest, Városliget, az Anonymus-szobor talapzata (Ligeti Miklóssal)
  • 1902. Budapest, Március 15. tér, Erzsébet-emlékszobor pályatervei (1903, 1910, 1913, Zala Györggyel)
  • 1903. Budapest, Kozma utcai izraelita temető, Chevra Kadisa sírboltok pályatervei, II. díj
  • 1903. Bodvarákó, gr. Keglevich István-nyaralótelep terve
  • 1903. Budapest, Fiumei Úti Sírkert, Komócsy József síremléke (Zala Györggyel)
  • 1903. Mohács, a színkör faépülete (megsemmisült)
  • 1903. Rozsnyó [SK], Andrássy Franciska emlékművének pályaterve, II. díj
  • 1904. Budapest, Kozma utcai izraelita temető, a Grosz család sírboltja
  • 1904. Budapest, Farkasréti temető, Tahi Antal síremléke (Zala Györggyel)
  • 1905. Budapest, Sáros Gellért gyógyfürdő pályaterve, megvétel
  • 1905. Velencei biennálé, nemzetközi kiállítás magyar terme
  • 1906. Budapest, Városliget, George Washington szobrának talapzata (Bezerédi Gyulával)
  • 1906 u. Budapest, Széchenyi István tér 1., Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székházának pályaterve
  • 1906. Palics [SRB], fürdőépületek pályaterve
  • 1907. Szabadka [SRB], városháza pályaterve, II. díj
  • 1907. Budapest, izraelita szeretetház pályaterve, megvétel
  • 1908 körül, Nagybánya, templom terve
  • 1908 körül, Telepes, templom terve
  • 1908. London, Earl’s Court, a nemzetközi kiállítás magyar utcája
  • 1908. Kecskemét, elmegyógyintézet pályaterve, elosztott I–II. díj
  • 1908. Budapest, Dózsa György út 68. – Dembinszky utca 54., Magyar Építő Munkások Országos Szövetségének első székháza („Építőmunkás Otthon”) terve
  • 1908. Budapest, Népliget, Tinódi Lantos Sebestyén-szobor talapzata (Bezerédi Gyulával)
  • 1911 k. Felsőszivágy [RO], Bornemissza-kastély enteriőrje (megsemmisült)
  • 1912–1913. Budapest, Kiskörút – Rákóczi út, Nemzeti Színház pályaterve, II. díj
  • 1913 Budapest, az Amizoni (Amizoni Károly-alapítvány) alapítványi bérpalota pályaterve
  • 1919. Budapest, Pesti Duna-part a magyarországi Tanácsköztársaság majálisának díszítése – A munka temploma (csak Bálint, Faragó Ödönnel)
  • 1925. Az 1926-os philadelphiai világkiállítás magyar pavilonjának pályaterve. I. díj.
  • 1930. Monza, nemzetközi iparművészeti kiállítás magyar szekciójának belső kialakítása


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Eötvös Loránd Tudományegyetem. ELTE Eötvös Kiadó, 2012. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  2. ↑ Szabadkőműves Wiki

Emlékezete

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Bálint Zoltán: Az ezredéves kiállítás architektúrája; Schroll, Bécs, 1897
  • Merényi György–Tószegi Zsuzsanna: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos; Holnap, Bp., 2022 (Az építészet mesterei)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bálint_Zoltán_(építész)&oldid=26775858”