Bethlen Farkas (kancellár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bethlen Farkas
Erdélyi Fejedelemség kancellárja
Hivatali idő
16781679
Előd Bethlen János
Utód (betöltetlen)[1]

Született 1639.
?
Elhunyt 1679. december 30.
Bethlenszentmiklós

Szülei Bethlen Ferenc
Foglalkozás
  • történész
  • politikus

Bethleni Bethlen Farkas (1639. – Bethlenszentmiklós, 1679. december 30.) Erdély kancellárja, történetíró.

Élete[szerkesztés]

Bethlen Ferenc és Kemény Kata fiaként született. A kolozsvári unitárius kollégiumban folytatta tanulmányait. II. Rákóczi György udvarában nevelkedett Keresztúri Pál iskolamester tanítványaként, többek között a fejedelem fiával, Rákóczi Ferenccel és Bethlen Miklóssal, a későbbi önéletíróval. 1662-ben Kemény Simon híve volt, ezért perbe fogták. Miután felmentették, 1663-ban I. Apafi Mihály tanácsosa ("konziliárus") lett, majd 1667-ben Fehér vármegye főispánja. 1678-ban Konstantinápolyban járt követségben. Előbb a perbe fogott Bethlen János helyett ideiglenes jelleggel, majd 1678-tól erdélyi kancellár volt.

Hátrahagyott műve[szerkesztés]

Megírta Erdély 1525–1609 közötti történetét Historia de rebus Transylvanicis címen, tizenhat könyvben. Ebben Szamosközy István azóta elveszett kéziratos munkáját is felhasználta. A hátrahagyott, nagy értékű történelmi munka kinyomatására testvére, Elek, Keresden nyomdát állíttatott.

A Keresden 1684-ben elkezdett, a váradi nyomda betűivel nyomtatott első kiadása csak részben készült el, és a félig elkészült példányok idővel tönkrementek vagy Thököly Imre 1690. évi betörésekor megsemmisültek. Maga az eredeti kézirat is elveszett. A hiányzó részeket Benkő József a másolatokból pótolta és kiadta 1782 és 1793 között Nagyszebenben hat kötetben Historiarum Pannonico Dacicarum libri X. a clada Mohacsensi 1526 usque ad finem seculi címen. Magyar nyelven Bodor András fordításában jelent meg három kötetben, 2000–2004 között.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1679–1690 között a kancellár feladatköre több személy között oszlott meg.

Felhasznált források[szerkesztés]