Mikolai Hegedüs János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mikolai Hegedüs János
Született 1617
Elhunyt 1667. január 4. (49-50 évesen)
Toronya
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • református lelkész
  • író

Mikolai Hegedüs János (?, 1616 vége/1617 eleje – Toronya, 1667. január 4.) református lelkész, a magyar nyelvű puritán kegyességi és népnevelő irodalom egyik képviselője, Petrőczi Éva szerint a korszak legerőteljesebb írói egyéniségeinek egyike.

Élete[szerkesztés]

Sárospatakon tanult, ahol 1639. december 3-án lépett a felső évfolyamba. Ezt követően tanító volt Olaszliszkán, majd külföldi tanulmányútra indult. Először Angliában tanult, 1645. július 21-től a franekeri egyetemnek, 1645. október 22-től a deventeri athenaeumnak, 1647-ben pedig az utrechti egyetemnek lett a hallgatója. Noha Utrechtben a konzervatív Gisbertus Voetius tanítványa volt, az angol puritanizmus hatása alá került. 1648 nyara után hazatért, és ismét tanító lett az ungi egyházmegye egyik iskolájában. 1653-től Toronyán, 1657-től Varannón, 1663-tól ismét Toronyán szolgált lelkészként. Időközben 1662–1663-ban az alsó-zempléni egyházmegye alesperesi tisztségét is ellátta.

Munkássága[szerkesztés]

„Az egy mi nyomorult nemzetünk az, akiben majd legnehezebben kaphat lábra ez feltámadt mennyei világosság […] De mitsoda ennek ott is az oka? A köznépnek iszonyú tudatlansága […]”
Mikolai Hegedüs János: Előszó a Biblia Tanúi-hoz, 1648

1648-ban jelent meg Utrechtben négy részből álló könyvsorozata. A kötethez Voetius írt latin nyelvű méltatást. Az ortodox református dogmatika szellemében íródott értekezésekhez Mikolai Hegedüs olyan ajánlásokat, illetve elő- és utószavakat írt, amelyek már a puritanizmus, illetve kartezianizmus hatását mutatják. A Tüzes oszlop utószavában a fordítással kapcsolatos nehézségeit és nyelvészeti észrevételeit írta meg, és latin-magyar szójegyzéket közölt olyan szavakkal, amelyek Szenczi Molnár Albert 1604-ben kiadott szótárában nem szerepeltek. Célja a puritán kegyesség magyarországi elindítása volt, ehhez kapcsolódott az anyanyelvű művelődés megteremtésének igénye. Munkásságával Apáczai Csere János egyik előfutárának tekinthető.

Az egyházigazgatás területén végzett törekvései eredményeként a Zemplén vármegyei református egyházközségek a sárosi egyházmegyéhez kerültek.

Művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]