Felújítás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felújítás a Köröndön

A felújítás vagy renováció a hétköznapi szóhasználatban átfedést mutat a beruházás ill. karbantartás, javítás fogalmakkal. Beruházás alatt tárgyi eszköz beszerzését, létesítését, saját vállalkozásban történő előállítását értjük. A felújítás egy elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának helyreállítását szolgáló tevékenység. Bár a beruházás és a felújítás közti különbség nem mindig egyértelműen meghatározható, mivel mindkettő fogalma tartalmazza az élettartam és a teljesítőképesség növelését, azonban számvitelileg a két fogalom egyként kezelendő, mindkettőt tárgyi eszközként számoljuk el. Karbantartásnak minősül az eszköz zavartalan, folyamatos működése elérése érdekében végzett javítási, karbantartási tevékenység. Ez a folyamatos elhasználódás helyreállítását takarja bizonyos időközönként.

Maguk a felújított eszközök lehetnek építmények, gépek, magán, vagy üzemi létesítmények berendezései-

Ingatlanon belül: Felújításnak számít minden olyan munkálat az ingatlan területén belül, mely nem engedélyköteles (lásd 312/2012. (XI. 8.) Korm. rend.), mint például a meglévő konyhabútor cseréje, gépészet felújítása, festés, burkolás, vagy nem főfal bontása.[1]

A folyamat[szerkesztés]

A renováció folyamatát, bármennyire is összetett, nagyjából a következő alfolyamatokra lehet osztani:

  • Tervezés
  • Mérnöki munka
  • Építmény javítása
  • Újraépítés
  • Végső mozzanatok

Felújításhoz kapcsolódó gondok[szerkesztés]

Felújításkor be kell tartani a jelenlegi biztonsági és építészeti szabványokat ill. felújíthatók a biztonsági berendezések. Ezen kívül jelentős energiamegtakarítást érhetünk el, ha megfelelő technikákat használunk. A veszélyes anyagokat, többek között az azbesztot, az ólom bázisú festéket, valamint az ólomcsöveket ki lehet cserélni más építészeti anyagokkal, amelyek nem annyira károsak az egészség és a környezet számára. Ezen kívül a renoválás jó alkalom megújulóenergia alkalmazására, pl. esővízgyűjtők és más energiamegtakarító szerkezetek bevezetésére. A felújításkor az építészeti felújításhoz lehet igazítani a gépészeti felújítást, hogy a régi készülékek rossz részterhelési hatásfokait elkerüljük.

A régi helyi építési előírások szerint készült épületnél probléma lehet a telek és az épület helyzete,pl. új előírás szerinti nagyobb oldaltávolságok tartása. Ha a felújítás nem lépi túl az engedélyezés nélkül megvalósítható mértéket, akkor még elfogadható lehet.

Épületek felújítása[szerkesztés]

Az épített környezeti szektor felújításkor s figyelembe veszi a klímasemlegesség szempontjait, pl. CO2 kibocsátást, építési-bontási hulladék újrahasznosítási módjait, életciklus alatti költségeket, rezilienciát (klímaváltozásokhoz való alkalmazkodási képességet), igazságos átmenetet (új résztvevők számára a felújítási szektor képzési, szakmai kialakítását).

A CO2 kibocsátás vizsgálatával kimutatható (pl. brit Stirling díjas építészek), hogy a felújítással kevesebb CO2 kibocsátás történik az alapanyagok és technológiák használata révén, mivel az épület nagy része már rendelkezésre áll.

Statisztikai adatok[szerkesztés]

Egy átlagos magyar háztartásban a felhasznált energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk. Ez az európai átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb. Pedig a magyarországi épületekben felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne.

Egyes felmérések szerint a hazai épületállományok közel 70 százaléka felújításra szorul, további 10 százalékuk pedig életveszélyes, ezért bontásra várnak. Különösen súlyos a helyzet a vidéki ingatlanok esetében, ahol a bontandó otthonok aránya az országos átlagnál jóval magasabb is lehet.

A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői.

Ma Magyarországon a magántulajdonú lakások a teljes lakásállomány több mint 90 százalékát teszik ki. Ez a modell gazdaságilag és társadalmilag is erős mobilitási gátat képez.

Az új építés és felújítás lehetőségeit a használt, és használatlan lakások aránya is jellemzi: Az országban közel 4,4 millió lakás van, amelyek 12,5 százaléka lakatlan, ez több mint félmillió lakást jelent. Az összes lakatlan lakásnak csak a 19,5 százaléka volt a fővárosban 2016-ban, szemben a 2011-ben mért 25 százalékkal.

Az üresen álló lakások számának meghatározásában a 2011-es népszámlálás szerint a nem lakott ingatlanok 80 százaléka állt üresen, 15 százaléka idényjelleggel, míg további 5 százaléka nem lakásként hasznosult.

Költségek[szerkesztés]

A felújítás költsége az új építéshez képest általában kevesebb lehet, részben a meglévő szerkezeti elemek miatt,másrészt mert felújításra kevésbé szigorú építési előírások vonatkoznak, mint új építésre.

A bérlakások kis aránya miatt a lakásbérlés viszonylag drága, ezért inkább megfizethetőségi probléma van, mint kifejezetten magántulajdonú új lakás hiánya. Ehelyett közbenső helyet foglal el a felújítás.

Technikai lehetőségek[szerkesztés]

Egy épület,vagy lakás felújításánál elsősorban az épület hőszigetelése fontos. Ezzel nagy mennyiségűfűtési (esetleg hűtési) energia takarítható meg. A kisebb hőigényre kisebb fűtőtejesítményű készüléket lehet választani, ami már az új igényhez illeszkedik. Másik adódó lehetőség, a napenergia alkalmazása a háztartási (főzés, melegvíz) célra. A napelemekkel olyan mértékben lehet kiváltani a háztartási igényeket, hogy éppen az éves fogyasztást fedezze,ezzel a rendszerbe táplált energia alacsonyabb visszafizetett összege elesik. Melegvíz termelő villanybojler elé gazdaságos lehet napkollektor kapcsolása. Esetenként a hővisszanyerő szellőzés a légtechnikai rendszerbe illesztett klímával kombinálva megfelelőbb lehet pl. a hőszivattyús vizes radiátoros fűtésnél. A megfelelő hőszigetelés és árnyékolás pótolhatja a klímaberendezést, és hosszú távon gazdaságosabb.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Felújítás. BankRáció.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]