Ugrás a tartalomhoz

Pattantyús-Ábrahám Géza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a gépészmérnökről szól. Hasonló címmel lásd még: Ábrahám Géza (egyértelműsítő lap).
Pattantyús-Ábrahám Géza
Pattantyús-Ábrahám Géza mellszobra
Pattantyús-Ábrahám Géza mellszobra
Született1885. december 11.
Selmecbánya
Elhunyt1956. szeptember 29. (70 évesen)
Budapest
Beceneve„Patyi bácsi”
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiPattantyús-Ábrahám Márton
Foglalkozásagépészmérnök,
egyetemi oktató,
akadémikus
Iskolái
KitüntetéseiKossuth-díj (1952)
SírhelyeFarkasréti temető (35-14-35)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pattantyús-Ábrahám Géza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya, 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós és a gépészet egyik kiemelkedő személyisége. A gépek szinte áttekinthetetlen sokaságának rendszerezője, a magyar gépészeti szakirodalom gazdagítója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti személyiség.

Élete

[szerkesztés]

Az erdélyi örmény Ábrahám (korábban Tákeszián) család leszármazottja.[3] [4] Illaván járt elemi iskolába. Budapesten érettségizett Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) 1903-ban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Királyi József Műegyetemen. Ezután Zipernowsky Károly professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre. 1910-ben tanulmányutat tett Németországba, Angliába, Belgiumba és az Egyesült Államokba. Hazatérése után folyamatosan oktatott a József Műegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a III. Gépszerkezettani Tanszékre. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének[5] nevezték el.

A tanszéket Bánki Donát alapította 1899-ben, a tanszék neve Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék volt. Első professzora Bánki Donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti kidolgozása tette ismertté. A kiváló konstruktőr feltaláló (porlasztó, motorok) Bánki 1922-ben hunyt el, és csak 1930-ban került professzori rangú oktató a Tanszék élére Pattantyús-Ábrahám Géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak Magyarországon egyik legnevesebb mérnökpedagógusa.

Munkássága iránti tiszteletből róla nevezték el a Pattantyús gépész- és villamosmérnökök kézikönyve sorozatot, melynek szerkesztőbizottságát haláláig ő vezette.[6]

Számos könyvvel gazdagította a magyar műszaki irodalmat, azonkívül kiterjesztette a tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás és a kétfázisú áramlások irányába. Pattantyús-Ábrahám Géza mérnökgenerációk nevelője, a „Pattantyús-iskola” megteremtője. Számos tankönyvet is írt, ezek közül kiemelkedik a Gépek üzemtana, ami tizennégy kiadást ért meg.

Tudományos munkáját a gyakorlattal való szoros kapcsolat jellemezte. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Nagyon szerette a humort, ő volt az egyik fővédnöke az 1939-es Vicinális Dugóhúzó című vidám egyetemi kötetnek.[7]

Pattantyús-Ábrahám Gézáról, a Műegyetem legendás professzoráról keringő számos anekdota egyike:

Az utcán posztoló rendőr arra lesz figyelmes, hogy késő este, zárás után a Műegyetem kerítésén sorra másznak át hallgatóforma fiatalemberek. A rendőr kérdésére mindegyik így védekezik:
– A Patyi bácsinál vizsgáztam.
Amikor úgy éjfél felé egy idős úr is igyekszik kifelé a kerítésen át, a rendőr dühösen rászól:
– Remélem, nem azt akarja mondani, hogy maga is a Patyi bácsinál vizsgázott.
– Nem kérem, én vagyok a Patyi bácsi.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Nevét viseli Győrben a Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum (születési nevén PÁGISZ), mely a Győri Szakképzési Centrum tagintézményeként működik.[8]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Emelőgépek (Bp., 1927)
  • Áramkörök (Bp., 1942)
  • A gépek üzemtana (Bp., 1944)
  • Felvonók (Bp., 1945)
  • Gépészeti lengéstan (Bp., 1952)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Ábrahám család
  4. ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
  5. ↑ http://www.hds.bme.hu
  6. ↑ PATTANTYÚS ÁBRAHÁM GÉZA. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
  7. ↑ MSZH-Magyar Feltalálók.. [2010. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
  8. ↑ Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum weboldala. Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum. (Hozzáférés: 2022. november 25.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978) 
  • Pattantyús Á. G. (1983): A gépek üzemtana, Műszaki Könyvkiadó, 1983, Budapest ISBN 963-10-4808-X
  • Pattantyús Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 1.-11. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
  • Pattantyús Á. G. (1959): Gyakorlati áramlástan. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest
  • Terplán Zénó: Pattantyús-Ábrahám Géza. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984
  • Patyi bácsi diákszemmel. Pattantyús-Ábrahám Géza emlékére; szerk. Pattantyús-Á. Miklós; Logod Bt., Bp., 2006 (A Magyar Mérnöki Kamara kiskönyvtára)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pattantyús-Ábrahám_Géza&oldid=27454691”