Hősök tere (Miskolc)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hősök tere
General Post Office Miskolc02.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Miskolc
Városrész Belváros
Nevezetes épületei Postapalota,
Földes Ferenc Gimnázium,
Minorita templom,
Berzeviczy Gergely szakközépiskola
Irányítószám 3525
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Hősök tere (Miskolc)
Hősök tere
Hősök tere
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 47′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 47′ 06″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hősök tere témájú médiaállományokat.

A Hősök tere Miskolcon, a Kazinczy utca középső szakaszán található. Észak-déli irányban a zsinagóga és a Földes Ferenc Gimnázium valamint a Minorita templom közötti területen fekszik, nyugatról a Berzeviczy Gergely szakközépiskola és a Magyar Államkincstár épülete, keletről – a Kazinczy utcán túl – a Postapalota határolja.

Története[szerkesztés]

Részben ezen a területen alakult ki régen az úgynevezett Peceszer. Az itt élőkről az 1702-es Kötelkönyv nem ad felvilágosítást, azt azért lehet tudni, hogy már a korai telekosztások során maradtak olyan kis udvarkák, amit szegény, iga nélküli családok kaptak annak fejében, hogy a város számára ingyenmunkát (robotot) végezzenek. A terület a 18. század végétől szerepel a térképeken, de a telkek nagysága, tulajdonosai nem ismertek. Az 1854-es katonai térkép a terület délkeleti sarkában téglaalap, míg délnyugati sarkában L alaprajzú építményt tüntet fel. Az 1878-as árvíz a területen nagy pusztítást végzett, többek között azért is, mert a Pece-patak a terület déli szélén folyt át. A területen még a 20. század első évtizedeiben is kicsiny földszintes házak álltak, a Pece-patak mellett némi összevisszaságban.

A Hősök tere kialakításának gondolata már 1918-ban felmerült Miskolcon. Szentpáli István polgármester Gárdos Aladár szobrászművészt és Kaszab Miklós építészt bízta meg a tervek elkészítésével. Közben azonban változtak az elképzelések, 1924-ben az első világháborús emlékmű elhelyezésére felvetődött a Városház tér „négyes lámpájának” helye (ma a Széchenyi-szobor áll itt), pár év múlva az Avas is szóba jött, a kilátó falára került volna egy dombormű, mellette pedig háborús múzeumot hoztak volna létre. Gárdos minden variációhoz készített tervet. Fekete Bertalan polgármester – mivel a Postapalota felépítése után szerződés is kötelezte a várost, hogy az épülettel szemben álló, részben már kisajátított házakat elbontsa – 1939-ben utasítást adott a téren álló egykori házak lebontására. Némi parkosítást is végrehajtottak, a helyi sajtó pedig lelkesen számolt be arról, hogy immár nincs akadálya az emlékmű felállításának. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap ezt írta 1939. október 26-án megjelent számában: „Szerencsésen úgy alakult a helyzet, hogy itt aránylagosan kevés áldozattal meg lehet teremteni Miskolc legszebb terét, a »Hősök terét«, amelyen majd felállítják a hősök emlékművét”. A második világháborúhoz közeledve, majd a háború kitörése miatt a hősi emlékmű terve lekerült a napirendről.

A háború után egy fekete gránitból (egy forrás szerint fekete márványból) készült szovjet hősi emlékművet helyeztek el a téren (a feljegyzések szerint egy Emil Mironovics Vajstejn nevű szovjet főhadnagy tervezte), ami 1976-ig állt a nyugati oldal közepén. 1976. július 22-én az emlékművet lebontották, és a Deszka temető melletti Hősök temetőjében állították fel újra. Közben a Pecét föld alatti betongyűrűkbe zárták, amivel tovább nőtt a tér területe, és a déli oldalon beton térelemek elhelyezésével igyekeztek a Zsinagóga melletti részt kapcsolni, illetve leválasztani.

1976. november 7-én felavatták Somogyi József Miskolc című monumentális szoborkompozícióját a tér északi oldalán, majd a rendszerváltást követően – mivel a „felszabadulási emlékmű” képzete kapcsolódott hozzá (kétségtelenül tartottak a téren politikai jellegű megemlékezéseket, koszorúzásokat) – 1999-ben eltávolították. A szobrot ezt követően a Vörösmarty lakótelep egyik terén helyezték el. Goda Gertrud művészettörténész szerint „…a mű a Vörösmarty lakótelepen inkább mint téri kompozíció, mintsem monumentumként szerepel…”.

A tér jelene[szerkesztés]

A tér megújítására a város 1993-ban pályázatot írt ki, és Csoba Tamás polgármester, illetve az általa létrehozott alapítvány Szanyi Péter szobrászművész elképzelését támogatta. A megvalósításra tíz év múlva került sor, Szanyi Péter „Miskolc város elesett hőseinek emlékére” felirattal ellátott emlékművét 2003. augusztus 19-én avatták fel a tér nyugati oldalán, nagyjából a régi szovjet emlékmű helyén – a városi közvéleményt erősen megosztva. Az ezredfordulóhoz közeledve újra napirendre került a térség „igazi” térré alakítása. Több elképzelés is megfogalmazódott, végül két tervezet között a szakma helyett a városházi csatározások döntöttek. Az új teret 2007. június 8-án adták át, amely Európai Uniós támogatással készült. Alatta mélygarázst alakítottak ki, a felszínen pedig szökőkutakat, növényeket és utcabútorokat helyeztek el. Az elképzelések között szerepelt egy később felépítendő szálloda is a déli sávban. A tér vezető tervezője Puskás Péter építész, a kerttervező Dobos Sára, a formatervező iparművész Fata György volt.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]