Szentpáli István

Szentpáli István
Szentpáli István 1900-ban
Született	1861. november 28. Halmi
Elhunyt	1924. október 30. (62 évesen) Miskolc
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	jogász, polgármester, országgyűlési képviselő
Tisztsége	Miskolc polgármestere (1902. december 12. – 1912) magyarországi parlamenti képviselő (1922 – 1924. október 30.)
Szentpáli István aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentpáli István témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentpáli István (Halmi, Ugocsa vármegye, 1861. november 28. – Miskolc, 1924. október 30.) jogász, Miskolc polgármestere, országgyűlési képviselő.

Élete

Szentpáli István homoródszentpáli Szentpály István (1839–1926), Ugocsa vármegye alispánja, királyi tanácsos és nagyenyedi Egri Irma (1841–1889) első gyermekeként született. Őt még hat gyermek követte a családban. Alapfokú tanulmányait Halmiban végezte, majd Szatmárban és Iglón járt gimnáziumba, végül Bécsben és Budapesten folytatott jogi tanulmányokat. 1887. június 15-én avatták államtudományi doktorrá a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen. A homoródszentpáli nemesi előtagot itt már nem használta, és a nevét y helyett i-vel írta. Végzés után a Közmunka és Közlekedési Minisztériumban dolgozott, de 1890-ben felmentését kérte és Miskolcra költözött, ahol a Kereskedelmi és Iparkamara titkára lett, miközben tanított a középkereskedelmi iskolában. 1892-ben feleségül vette Bárczai Bárczy Blankát (1863–1897), akitől három gyermeke született. Felesége a harmadik gyermek születése után néhány nappal meghalt. Gyermekeit ettől fogva rokonok nevelték. Több mint tíz év elteltével ismét megnősült, második felesége Biasini Paula volt. A Szentpáli család addig a Csabai kapuban (ma 10. szám) lakott, de ekkortájt beköltöztek a Szemere utcára (ma 4. szám).

Kamarai és közéleti tevékenysége révén hamar elismertté és népszerűvé vált a városban. Bekapcsolódott a Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület munkájába, aminek a századfordulón a főtitkárává is megválasztották. 1902. december 12-én polgármesterré választották, Kun József főjegyző és Petró József ügyvéd ellenében. A város sok – infrastrukturális, közbiztonsági és más – megoldatlan problémával küzdött, amelyeket tetézett az évtizedek óta húzódó városi státusz kérdése, azaz a törvényhatósági jog megszerzése. 1906-ban, a kormányváltás adta kedvező pillanatot kihasználta a polgármester, a kérést megismételve üdvözölte a Wekerle-kormányt, s a kérés kedvező fogadtatásra talált. Andrássy Gyula belügyminiszter megtette az előterjesztést, amit Ferenc József 1907. december 14-én írt alá. Andrássyt Miskolc hálából díszpolgárává választotta. A városi státusz törvényhatósági jogúra változása 1909. január 1-jén lépett életbe, a köztes időre a megye és a város, a szétválás részleteiről folytatott egyeztetési kötelezettsége miatt volt szükség.

Első polgármesteri időszakában tehát sikeresen megoldódott a város régi gondja, de más területeken is kézzelfogható volt a fejlődés: csatornáztak, vízvezetéket építettek, gyarapodott a városi vagyon, nőtt a területe. Létrejött a Szanatórium és Vízgyógyintézet (ez lett később a Miskolci Művésztelep), felépült a Református Felsőbb Leányiskola és a Kun József (ma Istvánffy Gyula) utcai II. sz. Állami Polgári Fiúiskola, elkészült a Vágóhíd, a Jéggyár és a Szemétégető. Átvette a város a színházat, és kultúrpalota, piaccsarnok tervét vetette fel. A polgármester „nyugat-európai ízlést, széles látókörű tudást, modern városvezetési programot hozott magával, és szerencsés kezekkel folytatta Soltész Nagy Kálmán városépítő munkáját”.

Ezek után természetesnek tűnhet, hogy Szentpálit 1908. december 15-én, ellenjelölt nélkül újraválasztották Miskolc polgármesterének. A pártok feletti várospolitika híve volt. Joggal mondta róla Nagy Ferenc főjegyző: „A béke csillaga hazánkban, Miskolcon”. Nagyon sokat dolgozott, és ez kikezdte egészségét. A munkát azonban folytatta, második ciklusában felépült a Szent István úti Elemi Iskola (ma Zrínyi Ilona Gimnázium), a M. Kir. Állami Fiú Felsőkereskedelmi Iskola (ma Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola), a Pénzügyhatóság épülete (ma bíróság), elindult a Miskolc és Diósgyőr valamint a Miskolc és Hejőcsaba közötti villamosjárat (a mai 1-es, illetve a régi 2-es villamos). 1910-ben a város megvásárolta Tapolcát, gyárak, üzemek sora kezdett termelni. Szentpáli István második ciklusa után, 1912-től 1916-ig országgyűlési képviselő volt, a polgármesteri székben Nagy Ferenc váltotta.

1917. október 23-án harmadszorra is polgármesterré választották. Ebben az időszakban folytatni akarta az iskolahálózat bővítését. A trianoni békeszerződés következményeként a Magyarországtól elcsatolt részek intézményeit el kellett helyezni a megmaradt területen. Felmerült a selmeci Bányászati és Erdészeti Főiskola Miskolcra telepítése, de az végül Sopronba került. Sikerült viszont az Eperjesi Jogakadémiát a városba költöztetni. A Tanácsköztársaság idején is Miskolc vezetője maradt, majd utána is. Az elcsatolt területekről sok menekült érkezett Miskolcra is, részben az ő elhelyezésükre épült fel a Halicka kolónia.

Szentpáli István az egészségi állapota miatt már nem tudta ellátni polgármesteri feladatát, ezért 1922. március 27-én kérte nyugdíjazását. Még ez évben ismét országgyűlési képviselőnek választották, de csak két évig dolgozott a Parlamentben, 1924-ben elhunyt. A miskolci Deszkatemetőben helyezték nyugalomra.

Emlékezete

Miskolcon utca és iskola (Szentpáli István Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola) viseli a nevét, síremlékét 1999-ben avatták a Deszka-temetőben. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) bejáratánál emléktáblával tisztelegtek egykori titkáruk emléke előtt, a Kamara tanácstermét pedig Szentpáli Istvánról nevezték el.

Képek

• 
  Szentpáli István egykori lakóháza, Szemere utca 4.
• 
  Emléktáblája Miskolcon, a Megyei Kereskedelmi és Iparkamara bejáratánál
• 
  Díszsírhelye a Deszkatemetőben

Források

• Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 255–256. o. ISBN 9630647354  
• Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. Miskolc: Belvárosi Kulturális Menedzseriroda. 1995. 25–28. o. ISBN 9630297604  
• Dobrossy István–Kapusi Krisztián: Szentpáli István élete és munkássága. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 2003. ISBN 963-931-122-7
• Miskolc – A nyitott kapuk városa – Szentpáli István
• Rövid életrajza a Nemzetgyűlési Almanach 1922–1927-ben

Előző Kovács Lajos

Miskolc polgármestere 1902–1912

Következő Nagy Ferenc

Előző Nagy Ferenc

Miskolc polgármestere (másodszor) 1917–1922

Következő Hodobay Sándor