Ormodi Bertalan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ormodi Bertalan
Élete
Született 1836. január 7.
Miskolc
Elhunyt 1869. december 24. (33 évesen)
Pest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Ormodi Bertalan (vagy Ormody, Ormódi), eredeti nevén Berger Baruch (Miskolc, 1836. január 7.Pest, 1869. december 24.) költő és hírlapíró; az első nevesebb zsidó vallású magyar költő.

Öccse az 1897-ben magyar nemességgel kitüntetett Ormody Vilmos biztosító-társasági vezérigazgató, a magyar közgazdasági élet tekintélye volt; bőkezű mecénás, az MTA Ormody Amália jutalmának alapítója.

Pályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a miskolci református gimnáziumban végezte. A pesti egyetemen egy ideig orvostanhallgató volt, de a boncolás ellen érzett ellenszenvet nem tudta leküzdeni, ezért tanulmányait abbahagyta és biztosítási hivatalnok lett. Családi nevét az 1850-es években Ormodira változtatta. 1862-ben biztosítási ügynök volt Sopronban, azután egy ideig a Hungária biztosító bank magyar levelezője Pozsonyban; azonban ezen hivatalát is elhagyta, Pestre költözött és kizárólag az írói pályán működött. Egy évvel halála előtt a nép közművelődésének terjesztése céljából Corvina cég alatt válogatott erkölcs- és ízlésnemesítő művek kiadására olcsókönyvkiadó-társulat alapításán fáradozott, melynek aztán igazgatója lett. Meghalt 1869. karácsony másodnapjára virradóra Pesten.

Írásaiban egyrészt a hagyományos hazafias gondolatkörben adott hangot érzelmeinek, másrészt megkísérelte a zsidó motívumoknak a magyar költészetben való meghonosítását. Ebben Kiss Józsefet is megelőzte, de tehetségben messze elmaradt hét évvel ifjabb pályatársa mögött.

Szerkesztette a Magyar Akademia Könyvét. (Eredeti költemények. Első évfolyam.) Pest, 1860;[1] a Pecsovics képes gúnyoros élcapot 1867. december 15-től 1868. október 30-ig Pesten; a Kossuth-Albumot. Pest, 1868. (Két kiadás, Áldor Imrével).

Munkái[szerkesztés]

  • Magyar romanzero. Pest, 1859. (Első verseskötete. Már előbb is több költeménye jelent meg a Hölgyfutár és több más folyóirat lapjain.)
  • Magyarhon ébredése. Pest, 1860. (Hazafias versek.)[2]
  • Tíz magyar költemény. Pest, 1860. („Írta egy zsidó magyar.”)
  • Országgyűlési nóták. Pest, 1861. (Hazafias versek.)
  • Csak határozat. Pest, 1861. (Költemény Teleki László halálára.)
  • A horvát testvérekhez. Pest, 1861. (Költemény)
  • Bucsú az országgyűléshez. Pest, 1861. (Költemény)
  • Smule Itzig. Pest, 1861. (Zsidó tárgyú tréfás elbeszélő költemény hét énekben.)
  • Tüz Lőrincz. Pest, 1861. (Száz esztendős naptár. Névtelenül).
  • Szózat a miskolczi új izrael. imaház felszentelése alkalmára. Őszelő 3. 1863. Miskolc, 1863.
  • Ormodi Bertalan újabb költeményei. Pest, 1866.
  • Pecsovics-világ Magyarországon. Történeti rajz a jelenkorból. Pest, 1868. Online
  • Pecsovics-naptár 1868. Pest.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]