Soós Ferenc (tanár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Soós Ferenc
Életrajzi adatok
Született1935április 5. (83 éves)
Miskolc
Ismeretes mint
Nemzetiség magyar magyar
Állampolgárság magyar
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE
Pályafutása
Munkahelyek
Miskolci Egyetem nyugalmazott egyetemi adjunktus
Szakmai kitüntetések
Kalmár-díj (1984)
Szent Gellért-díj (1999)

Soós Ferenc (Miskolc, 1935. április 5.) nyugalmazott egyetemi adjunktus, aranydiplomás tanár, természetjáró,[1] túraszervező és -vezető.

Életútja[szerkesztés]

Soós Ferenc Miskolcon született, középiskolai tanulmányait a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban és Földes Ferenc Gimnáziumban végezte, ahol 1954-ben érettségizett,[3] 1958-ban matematika-fizika tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első munkahelye, a miskolci Kilián György Gimnáziumban volt (ma Diósgyőri Gimnázium), utána Kazincbarcikán tanított (a NME Vegyipari Automatizálási Főiskola irányítástechnikai tanszékén).[4] 1980-tól a Miskolci Egyetem Matematikai Intézetébe került, ahol nyugdíjazásáig oktatott. Tíz évig egy miskolci ipari kutatóintézetben – a Tüzeléstani Kutatóintézetben (TÜKI) – dolgozott.[5] Nyugdíjasként a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumban, később a Lévay József Református Gimnáziumban tanított. Nyugdíjasként, 2013-ban, egy évig újra a Lévayban tanított.

1984-ben megkapta a Kalmár-díjat, amely a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság második legnagyobb kitüntetése. A díj, amelyet 1976 óta adományoz a társaság, Kalmár Lászlóról a Szegedi Tudományegyetem professzoráról kapta a nevét, akit Magyarországon a kibernetikai tudományok atyjaként tartanak számon. A díjat a számítástudomány gyakorlati felhasználásában jeleskedő szakemberek kapják. 1999-ben pedig Seregély István egri érsektől vehette át a Szent Gellért-díj arany fokozatát, a katolikus közoktatásban végzett kiemelkedő munkája elismeréseként. Az ELTE TTK Kari Tanácsának 2008. szeptember 24-én kelt határozata alapján jubileumi arany diplomát kapott mint matematika-fizika tanár.[6]

Természetjárás[szerkesztés]

Gerlachfalvi-csúcs (2655 m)

Sportéletének egyik meghatározó élménye volt az, amikor 1956 augusztusában az ELTE Tájfutó Szakosztályával három hetet töltött a Magas-Tátrában. Aktívan részt vett a Miskolci Pedagógus Természetjáró Szakosztály munkájában, eredményesen szerepelt a hagyományos Herman Ottó emlékversenyeken és a Pedagógus Természetjárók Országos Találkozóin megrendezett tájékozódási versenyeken.[7]

A nyolcvanas és kilencvenes években a Miskolci Egyetem Természetjáró Szakosztályát vezette. Ebben a két évtizedben három-négyhetente, fáradhatatlanul szervezte a kirándulásokat a Bükk-vidékre vagy az ország távolabbi pontjaira, pl. a Mátrába, a Zemplénbe. Számos nyári túrát szervezett a Tátrába (1994, 1997, 2003), Erdélybe és az Alpokba (1986, 1989, 1992, 1995, 1998, 2001, 2004), főleg a Kelet-Tirolban található Hohe Tauern Nemzeti Parkba (Großvenediger (3662 m), Großglockner (3798 m)). Több száz egyetemi hallgató, kolléga, illetve azok családtagjai, ismerősei vettek részt ezeken a felejthetetlen nyári túrákon.[8][9] Nyugdíjasként, miközben miskolci gimnáziumokban tanított, továbbra is vezetett túrákat.[10]

45 éves koráig aktív tájékozódási futó versenyző volt.

Karitatív tevékenysége[szerkesztés]

Soós Ferenc a Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának tagja.[11] Elkészítette a csoport számítógépes nyilvántartását és rendszeresen közreműködik az egész Kárpát-medencei magyarságot segítő akciókban.[12]

Ars vitae[szerkesztés]

Megtanultam, hogy mit jelent nincstelennek, éhesnek, többszörösen kiszolgáltatottnak lenni. Ráadásul mindezt elfogadtam és átéltem, mint elkerülhetetlent, de nem beletörődéssel, nem tragédiaként, hanem sokszor egy nagy kalandként, nem véres küzdelemként, és soha, de soha nem adva fel.
– Soós Ferenc: Az életem tizedik éve, 1944-45

Díjak[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • A rendszerszervezés matematikai alapjai 1. Budapest, Tankönyvkiadó, 1978
  • A modellanalízis alapjai. Budapest, Tankönyvkiadó, 1979
  • Rendszerszervezési ismeretek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980
  • Számítástechnikai alapismeretek. Budapest, Tankönyvkiadó, 1985
  • Számítástechnika 1. Budapest, Tankönyvkiadó, 1985
  • Számítástechnika 2. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986
  • Számítástechnika 3. Budapest, Tankönyvkiadó, 1986
  • FORTRAN-nyelv: numerikus eljárások (példatár). Budapest, Tankönyvkiadó, 1988
  • Fraktálok. Miskolci Egyetem, 1992
  • Számítástechnika az 5. osztályos tanulók részére. Miskolc, 1998

Cikkei[szerkesztés]

Soós Ferenc: Az iskolai kirándulások, Honismeret, 2008, 1. szám, 16-26.[24]
Soós Ferenc: Tanulmányi kirándulások szerepe a katolikus középiskolában, Miskolc, 2002[25]
Soós Ferenc: Gondolatok a tehetségről és a tehetséggondozásról, Fényi Gyula Miskolci Jezsuita Gimnázium évkönyve 2000/2001, 24-28.[26]

Nyári túrák[szerkesztés]

Kelet-Tirol

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK):

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]