Mindszenti temető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mindszenti temető
A Mindszenti katolikus temető kápolnája
A Mindszenti katolikus temető kápolnája
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Miskolc
Városrész Belváros
Cím 3530 Dankó Pista utca
Típus működő
Létrejötte 18. század első fele
Vallás katolikus, evangélikus
Híres halottak A Mindszenti temetőben eltemetett személyek
Tulajdonos egyházi
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Mindszenti temető (Miskolc)
Mindszenti temető
Mindszenti temető
Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 05′ 50″, k. h. 20° 47′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 50″, k. h. 20° 47′ 23″
A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszenti temető témájú médiaállományokat.

A Mindszenti temető a mai Miskolc központinak mondható pontján helyezkedik el, noha valamikor a város határán, sőt azon kívül volt, az egykor önálló Mindszenthez tartozott. A történelem folyamán a temetőben több vallási felekezet hívei temetkeztek, majd kialakult a római katolikus és az evangélikus temetkezés rendszere. A Mindszenti temetőben egymás mellett, de elkülönülten e két felekezethez tartozó temető helyezkedik el. Mindkét temetőben több neves személy, illetve család sírja található. A temetőt a Miskolcon átvezető 3. számú út építése kettészelte, így az út keleti oldalán is található egy temetői terület.

A temető keletkezése[szerkesztés]

A miskolci Mindszenti templom az egykor, 1724 és 1880 között önálló község területén épült. A helyén előbb egy kápolna állt, amelynek a létéről 1507-ből vannak források. A kápolna helyén később templom épült, majd – ugyanazon a helyen – 1724-ben vagy 1728-ban kezdődött a mai templom építése.[1][2] Arról, hogy a mai mindszenti temető mikor jött létre, illetve hogy mikor kezdték ott a temetkezést, nincs pontos adat. A temető a történelem folyamán is Miskolc területén feküdt, de a halottak nyilvántartását a mindszenti lelkészi hivatalban vezették, ugyanakkor a mindszentieken kívül a miskolci katolikusok is ide temetkeztek. Az első nyilvántartási adatok 1717-ben születtek, de az akkori lelkész, Dessewffy Elek csak a születéseket vezette, a „holtak könyvét” Gányi Ferenc plébános kezdte írni az 1720-as évek második felében. 1726 és 1782 között a miskolci ortodox vallásúak is ide temetkeztek. Erről az első bejegyzés 1726. május 15-én született Theodosziosz szerzetespap tollából. 1726 után már a „kálvinista temetőt” használták, de néha ezután is temetkeztek ide, főleg a temető keleti, az 1970-es években épített út másik oldalán fekvő részén.[3]

A temetőt többször is bezárták, mert megtelt, a 20. században például 1920-ban és 1976-ban. Rövid idő múlva azonban mindig megnyitották, és ma is működik. A mindszenti temető tulajdonképpen két részből áll: a római katolikus és az evangélikus temető területéből.[4]

Római katolikus temető[szerkesztés]

Ez a temető Miskolc legkedveltebb temetkezési helye. Nagy kiterjedésű sírkert, ahol számos nevezetes személy síremléke látható. A temető tornyos kápolnája 1885 után épült a főbejáratnál, az 1990-es években vele szemben új ravatalozót építettek.[5] A temető legnevezetesebb síremlékei:

  • Adler Károly Miskolc főmérnöke volt, és több jól ismert épületet tervezett a városban, például az Erzsébet kórházat, az Erzsébet fürdőt, vagy az Arany Szarvas Gyógyszertárat tartalmazó Erzsébet tér–Széchenyi utcai saroképületet.
  • Bársony János fekete gránit sírkövét a város emeltette, a jótékonykodásáról híres városi ügyész sírja fölé.
  • Benke József színész, színházigazgató volt. Lánya Laborfalvi Róza, és ő indította el a színészi pályán Déryné Széppataki Rózát (aki Miskolc egy másik temetőjében nyugszik) is.
  • id. Gerevich Aladár vívómester, „a miskolci vívósport atyamestere”,[6] Gerevich Aladár többszörös olimpiai bajnok apja. Rajta kívül családtagok is nyugszanak a sírban: fia, Emil (1912–1951), unokája, Ádám (1945–1948).
  • Halmay Béla és Honti Béla, az após-vő rokoni kapcsolatban álló két politikus Miskolc két jelentős polgármestere volt. Rajtuk kívül családtagok is nyugszanak a sírban.
  • Legeza Ilona könyvtáros, irodalmár, számos könyvismertető szerzője; 2011-ben hunyt el, görög katolikus szertartás szerint temették el.
  • Munkácsy Mihály szüleinek síremléke a bejárat közelében áll. A hatalmas gránit sírjelet a festő szülei, Lieb Mihály és Röck Cecília sírjára állította 1885-ben.
  • A Piva család sírhelye Carlo Piva, a Miskolcon egykor rendkívül népszerű olasz cukrász családjának hamvait tartalmazza (maga Carlo Piva Milánóban nyugszik).
  • A Somló színészdinasztia családi sírja. Somló Ferenc 1960-ban szerződött Miskolcra. Három gyermeke és nővére is játszott a Teátrumban. 2009-ben hunyt el.
  • Soós Ferenc tanár, egyetemi adjunktus, túravezető (1935–2021).
  • Tóth Dezső 1949-ben lett Miskolc polgármestere, majd 1950-től 1957 elejéig tanácselnök-helyettes volt.
  • Zsilinszky Győző főerdőmérnök (1890–1979)

Evangélikus temető[szerkesztés]

Az evangélikus temető a római katolikus temető szomszédságában, attól délre terül el, itt van ravatalozó kápolnája is. A Király (akkor Vándor Sándor) út építésekor, amely a Miskolcon átvezető 3. számú út része volt, a temetőt kettévágták, így területének egy része az út keleti oldalán terül el. Nevezetesebb síremlékei:

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dobrossy–MÍK1 248. oldal
  2. Dobrossy–Kárpáti 400–402. oldal
  3. Dobrossy–Kárpáti 413–414. oldal
  4. Dobrossy–Kárpáti 414. oldal
  5. Dobrossy–Kárpáti 417–421. oldal
  6. Ifj. Gerevich Aladárról Európa egyéni kardvívóbajnokáról beszél id. Gerevich Aladár. Felsőmagyarországi Reggeli Hirlap, 1935. július 9.

Források[szerkesztés]

  • Dobrossy–Kárpáti: Dobrossy István – Kárpáti László: Mindszent egyházi műemlékegyüttese. In A miskolci Avas. Dobrossy István (szerk.). Miskolc: Herman Ottó Múzeum; (hely nélkül): Borsodi Nyomda. 1993. 399–422. o. ISBN 9637221581  
  • Dobrossy–MÍK1: Dobrossy István: A mindszenti római katolikus templom. In Miskolc írásban és képekben 1/1. Dobrossy István (szerk.). Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 248–250. o. ISBN 9639311499