Kállay Miklós (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kállay Miklós
Kállay Miklós író (1939).JPG
1939-es portréja
Született 1885. október 7.
Eger
Elhunyt 1955. december 24. (70 évesen)
Balatonfüred
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Dudasics Borbála[1]
Foglalkozása író, műfordító, kritikus

Kállay Miklós (Eger, 1885. október 7.Balatonfüred, 1955. december 24.) író, műfordító, kritikus, lapszerkesztő. Kálnoky László költő nagybátyja.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagykállói Kállay család leszármazottjaként, Kállay Árpád és Répassy Hajnalka gyermekeként[1] született Egerben, ott érettségizett, és ott kezdte pályafutását. 19141917 között a szabadelvű Egri Újságot szerkesztette. Budapestre kerülve 1917-től az Alkotmány, majd 1920-tól a Nemzeti Újság színikritikusa volt. 19281931-ben a Nemzeti Szalon társszerkesztőjeként dolgozott Surányi Miklóssal. Tormay Cécile halála után, 19371940 között a Napkelet irodalmi folyóiratot szerkesztette, 1940 és 1944 között a Híd felelős szerkesztője volt. Íróként és kritikusként a konzervatív irányt képviselte; regényeiben, színműveiben történelmi témákat dolgozott fel. Több darabját a Nemzeti Színház is bemutatta. Kállay fejezte be az írónő halála után Tormay Cécile Az ősi küldött című regénytrilógiájának harmadik részét, A fehér barátot. Munkatársa volt a Magyar színművészeti lexikonnak. 1937-ben drámaírói munkásságáért a Petőfi Társaság Madách-nagydíjjal tüntette ki.

Műfordításai is értékesek: Jean Racine, Edmond Rostand, Rainer Maria Rilke, Hugo von Hofmannsthal művei mellett magyarra fordította Az Ezeregyéjszaka meséi című mesegyűjteményt és a Nils Holgersson csodálatos utazása című gyermekregényt.

1919-ben Budapesten vette feleségül Dudasics Borbálát az akkori IV. kerületben[1], a Belvárosban. Életének utolsó éveit kitelepítve Balatonfüreden töltötte. 1953-ban módja lett volna visszatérnie korábbi lakhelyére, de nem élt a lehetőséggel. A halotti anyakönyvi kivonat szerint szívkoszorúér trombózisban hunyt el.[1] Mellképével díszített síremléke a balatonfüredi katolikus temetőben áll.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Verses kötetei

  • Versek (1904)
  • Dobó István kora (1907)

Regényei

  • Trón a várhegyen. Angliai Erzsébet uralkodásának regényes krónikája (1933)
  • Magóg fiai (1938)
  • Báthory István (1939)
  • A murányi amazon (1940)

Drámái

  • Az aranytükör (1912)
  • Tűz a gyárban (1914)
  • A liliomos királyfi (Szent István Társulat, 1930)
  • A roninok kincse (1936)
  • Godiva (1938)
  • Rontó Pál (Singer és Wolfner, 1939)

Egyéb művei

  • A magyar irodalom története (1929)
  • A legújabb líra a világirodalomban (A Magyar Szemle Társasága, 1931)
  • A pápa és a Vatikán (1935)
  • Az irodalom (1938)

Műfordításai

  • Balzac, Honoré de: Szétfoszlott álmok (Táltos, 1920)
  • Bourget, Paul: Nagyvilági dráma (Pantheon, 1922)
  • Constantin-Weyer, Maurice: Egy férfi a multjára borul (Genius, ?)
  • D'Ors, Eugenio: Ferdinánd és Izabella (Szent István Társulat, 1947)
  • Farrére, Claude: Az örök élet háza (Tevan, 1918)
  • Flaubert, Gustave: Szent Antal megkísértetése (Genius, 1923)
  • Gèraldy, Paul - Spitzer, Robert: Ha akarnám! (1925)
  • Harry, Myriam: Kleopátra szerelmi élete (Genius, 192?)
  • Hofmannsthal, Hugo von: Akárki. Játék a gazdag ember haláláról (Genius, 1924)
  • Hugo, Victor: 1793 (Révai Testvérek, 1919)
  • Ibanez, Vicente Blasco: A meztelen asszony (Athenaeum, ?)
  • Jammes, Francis: Három különös leány (Genius, 1925)
  • Jammes, Francis: A Nyúl regénye (Révai, 1944)
  • Lagerlöf, Selma: Csodálatos utazás (Athenaeum, 1948)
  • Leblanc, Maurice: A zöldszemű hölgy. Arsène Lupen újabb kalandjai (Világirodalom, 192?)
  • Macartney, C. A.: Magyarország (Révai, ?)
  • Malraux, André: Emberi sorsok (Cserépfalvi, 1934)
  • Musset, Alfred de: Vallomás (Genius, 1921)
  • Müller, Hans: Tüzek (1922)
  • Paléologue, Maurice: II. Sándor tragikus regénye (Genius, 1928)
  • Papini, Giovanni: Az én Itáliám (Athenaeum, 1940)
  • Plivier, Theodor: Sztalingrád (Athenaeum, 1945)
  • Raynal, Paul: A férfi szíve (Színházi Élet Rt., 1928)
  • Reboux, Paul: Madame du Barry szerelmi élete (Genius, ?)
  • Rilke, Rainer Maria: Hogyan szeretett és halt meg Rilke Kristóf kornétás (Tevan, 1917)
  • Rilke, Rainer Maria: Imádságos könyv (Genius, 1921)
  • Rolland, Romain: A Szerelem és Halál játéka (Genius, 1925)
  • Rostand, Edmond: Don Juan utolsó éjszakája (Genius, 1921)

Online hozzáférhető művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kosztolányi Dezső, a forma misztikusa (portré) [1]
  • A ködlovag árnyba merül (nekrológ) [2]
  • Körutazás könyvországban (könyvismertető) [3]
  • Színház és szabadtér (tanulmány) [4]
  • Szirmai Károly: Ködben (könyvismertető) [5]
  • Üzenet a végekre (vers) [6]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schöpflin Aladár: A liliomos királyfi – legendája a Nemzeti Színházban (Nyugat, 1930. 2. Köt.)
  • Magyar Bálint: Az új magyar történelmi regény (Budapest, 1935)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Hungary, Civil Registration, 1895–1980, Zala, Balatonfüred: Deaths (Halottak) 1954–1970.familysearch.org Hozzáférés: 2014. feb. 10. Halotti anyakönyvi kivonat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]