Boross Elemér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Boross Elemér
Született Bernstein Elemér
1900. február 4.[1]
Budapest
Elhunyt 1971. november 26. (71 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Elemér témájú médiaállományokat.

Boross Elemér (eredeti neve: Bernstein Elemér) (álneve: L. M. Ehrwein) (Budapest, 1900. február 4.Budapest, 1971. november 26.) magyar költő, színműíró, dramaturg.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei: Bernstein Jakab és Schurtz Regina voltak.[2] Nehéz gyermekkor után, saját magát eltartva végezte el a középiskolát. A Tanácsköztársaság (1918) idején részt vett a frontszínházak szervezésében. Ave Mária című drámáját ekkor mutatták be. Az 1920-as évektől csak az irodalommal foglalkozott. 1925-től Az Ujság állandó tárcaírója volt. 1930-ban a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének vezetőségi tagja lett. 1939–1944 között a fasiszta törvények miatt hallgatásra kényszerült. Munkaszolgálatra rendelték. 1945–1946 között a Magyar Irók Szövetségének egyik megszervezője és főtitkára volt. 1947–1949 között a Színpadi Szerzők Egyesületének titkára volt. 1950-ben bebörtönözték, 1957-ben rehabilitálták. 1957–1959 között a Petőfi Színház és a Jókai Színház dramaturgja volt.

Munkássága[szerkesztés]

Első – az expresszionizmus felé hajló – verseskötete 1920-ban jelent meg, Kosztolányi Dezső elismerően méltatta a Nyugatban. 1922-ben Szegény, szegény koporsókészítő című elbeszélésével megnyerte a Világ novellapályázatát. 1929-ben az Új Színház több mint 200 alkalommal játszotta a Vakablak című (1928), börtönben, elesett emberek között játszódó színművét. A darabot az USA-ban és más országokban is előadták. 1931-ben a Forgószél, 1932-ben a Világrekord című tragikomédiáját, 1933-ban a Tisztelet a kivételnek című szociális tartalmú vígjátékát adták elő. 1935-ben a Nemzeti Színházban bemutatták Szegény lányok című vígjátékát. 1934-ben álnéven jelent meg antifasiszta regénye. 1938-ban írt regénye Az éneklő fűrész a kisemberek szomorú sorsáról szól. Több kabaréjelenet sikeres szerzője volt.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-8-20).

Boross Elemér (1900–1971) költő, színműíró, dramaturg sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-8-20

Színházi munkái[szerkesztés]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 15; íróként: 1;

Szerzőként[szerkesztés]

  • Vakablak (1929)
  • Világrekord! (1932)
  • Forgószél (1932, 1946)
  • Ti szegény lányok (1935)
  • Két szerelem (1954-1956)
  • Pletykafészek (1959)
  • Tíz év után (Zsolnai Hédi önálló estje) (1961)
  • Váci utca… (1961)
  • Bohózat-album (1962)
  • Kimegyünk az életbe (1963)
  • Nem félünk a tv-től (1963)
  • Thália kabaré (1964)

Íróként[szerkesztés]

  • Narancshéj (1959)

Művei[szerkesztés]

  • Ábel (versek, Békéscsaba, 1920)
  • Szegény, szegény koporsókészítő (elbeszélés, 1922)
  • Berlinben történt (regény, álnéven, Budapest, 1934)
  • Az éneklő fűrész (regény, 1938)
  • Életjel (versek, Budapest, 1941)
  • Velük voltam (visszaemlékezések, Budapest, 1969)

Színművei[szerkesztés]

  • Vadorzó (1920)
  • Vakablak (tragikomédia, 1928)
  • Egy ember, aki folyton nevet (1929)
  • Világrekord (vígjáték, Budapest, 1932)
  • Forgószél (tragikomédia, 1932)
  • Ti, szegény lányok (1935)
  • A nős ember (1942)
  • Két szerelem (1954)
  • Pletykafészek (vígjáték, 1959)

Kabaréjelenetei[szerkesztés]

  • Csendes fasor (1920)
  • A fekete macska (1920)
  • Boccaccio a Terézvárosban (1922)
  • Elsején razzia (1926)
  • Tisztelet a kivételnek (1933)
  • Hirtelen felindulásban…! (1934)
  • A gyerek (1934)
  • Kép a jövő békéből (1939)
  • Válóper (1940)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kosztolányi Dezső: Boross Elemér: Ábel (Nyugat, 1921. 17.)
  • Paulini Béla: Mit látni a vakablakból? Boross Elemér színműve az Új Színházban (Nyugat, 1929. 5.)
  • Lengyel István: Hetven év regénye (Új Élet, 1970)
  • Bálint Lajos: Boross Elemér hetven éves (Élet és Irodalom, 1970. 6. sz.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Humorlexikon. Szerkestette: Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.  
  • Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7  
  • A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930.
  • Színészeti lexikon. Szerkesztette: Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930.
  • Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
  • Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5  
  • Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.