Boross Elemér
| Boross Elemér | |
| Született | Bernstein Elemér 1900. február 4.[1] Budapest VII. kerülete |
| Elhunyt | 1971. november 26. (71 évesen)[1] Budapest XII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B-8-20) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Boross Elemér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Boross Elemér, 1933-ig Bernstein (álneve: L. M. Ehrwein) (Budapest, Erzsébetváros, 1900. február 4.[2] – Budapest, 1971. november 26.)[3] magyar költő, színműíró, dramaturg.
Életpályája[szerkesztés]
Bernstein Jakab napszámos és Schwartz Regina fia. Nehéz gyermekkor után, saját magát eltartva végezte el a középiskolát. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején részt vett a frontszínházak szervezésében. Ave Mária című drámáját ekkor mutatták be. Az 1920-as évektől csak az irodalommal foglalkozott. 1925-től Az Ujság állandó tárcaírója volt. 1930-ban a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének vezetőségi tagja lett. 1939 és 1944 között a zsidótörvények miatt hallgatásra kényszerült. Munkaszolgálatra rendelték. 1945–1946 között a Magyar Írók Szövetségének egyik megszervezője és főtitkára volt. 1947–1949 között a Színpadi Szerzők Egyesületének titkára volt. 1950-ben bebörtönözték, 1957-ben rehabilitálták. 1957 és 1959 között a Petőfi Színház és a Jókai Színház dramaturgja volt.
Munkássága[szerkesztés]
Első – az expresszionizmus felé hajló – verseskötete 1920-ban jelent meg, Kosztolányi Dezső elismerően méltatta a Nyugatban. 1922-ben Szegény, szegény koporsókészítő című elbeszélésével megnyerte a Világ novellapályázatát. 1929-ben az Új Színház több mint 200 alkalommal játszotta a Vakablak című (1928), börtönben, elesett emberek között játszódó színművét. A darabot az USA-ban és más országokban is előadták. 1931-ben a Forgószél, 1932-ben a Világrekord című tragikomédiáját, 1933-ban a Tisztelet a kivételnek című szociális tartalmú vígjátékát adták elő. 1935-ben a Nemzeti Színházban bemutatták Szegény lányok című vígjátékát. 1934-ben álnéven jelent meg antifasiszta regénye. 1938-ban írt regénye Az éneklő fűrész a kisemberek szomorú sorsáról szól. Több kabaréjelenet sikeres szerzője volt.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-8-20).
Színházi munkái[szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 15; íróként: 1;
Szerzőként[szerkesztés]
- Vakablak (1929)
- Világrekord! (1932)
- Forgószél (1932, 1946)
- Ti szegény lányok (1935)
- Két szerelem (1954-1956)
- Pletykafészek (1959)
- Tíz év után (Zsolnai Hédi önálló estje) (1961)
- Váci utca… (1961)
- Bohózat-album (1962)
- Kimegyünk az életbe (1963)
- Nem félünk a tv-től (1963)
- Thália kabaré (1964)
Íróként[szerkesztés]
- Narancshéj (1959)
Művei[szerkesztés]
- Ábel. Versek; Teván, Békéscsaba, 1920
- Ti szegény lányok; Globus, Budapest, 1936 (Krónika a Nemzeti Színház műsorkísérő füzetei)
- Szegény, szegény koporsókészítő (elbeszélés, 1922)
- L. M. Ehrwein: Berlinben történt... Regény; ford. Boross Elemér; Hellas Ny., Budapest, 1934 (Szivárvány) – álnéven
- Az éneklő fűrész. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1938 (Nemzeti irodalmunk mesterei)
- Életjel; Cserépfalvi, Budapest, 1941
- Velük voltam; Szépirodalmi, Budapest, 1969 – visszaemlékezések
Színművei[szerkesztés]
- Vadorzó (1920)
- Vakablak (tragikomédia, 1928)
- Egy ember, aki folyton nevet (1929)
- Világrekord (vígjáték, Budapest, 1932)
- Forgószél (tragikomédia, 1932)
- Ti, szegény lányok (1935)
- A nős ember (1942)
- Két szerelem (1954)
- Pletykafészek (vígjáték, 1959)
Kabaréjelenetei[szerkesztés]
- Csendes fasor (1920)
- A fekete macska (1920)
- Boccaccio a Terézvárosban (1922)
- Elsején razzia (1926)
- Tisztelet a kivételnek (1933)
- Hirtelen felindulásban…! (1934)
- A gyerek (1934)
- Kép a jövő békéből (1939)
- Válóper (1940)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b 2017. október 9., Elemér Boross, 355620
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 415/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 3201/1971. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- Kortárs magyar írók
- Magyar zsidó lexikon
- Névpont.hu
További információk[szerkesztés]
- Kosztolányi Dezső: Boross Elemér: Ábel (Nyugat, 1921. 17.)
- Paulini Béla: Mit látni a vakablakból? Boross Elemér színműve az Új Színházban (Nyugat, 1929. 5.)
- Lengyel István: Hetven év regénye (Új Élet, 1970)
- Bálint Lajos: Boross Elemér hetven éves (Élet és Irodalom, 1970. 6. sz.)
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932
- Humorlexikon. Szerkesztette: Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6821-7
- A magyar társadalom lexikonja. Budapest, A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, 1930
- Színészeti lexikon. Szerkesztette: Németh Antal. Budapest, Győző Andor, 1930
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5
- Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. Budapest: Studium. 1926.
