Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov
A jégmezők lovagja
A jégmezők lovagja
Életrajzi adatok
Születési név Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov
Született 1903. július 27.
Szentpétervár
Elhunyt 1966. szeptember 14. (63 évesen)
Szentpétervár
Sírhely Tyihvini temető
Származás orosz
Házastársa Nyina Nyikolajevna Vejtbreht (1929-1966)
Pályafutása
Iskolái Saint Petersburg State Theatre Arts Academy
Aktív évek 1918-1965
Műfajok
További díjak
  • Sztálin-díj (A jégmezők lovagja, 1941)
  • Lenin-rend (1939. február 1.)
  • a Szovjetunió népművésze (1947. február 26.)
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje (1938. március 23.)
  • A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Érdemes Művésze (1937)
  • A Szovjet-orosz Szövetségi Szocialista Köztársaság Művésze (1939. március 11.)
  • Lenin-rend (1950. március)
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje (1963)
  • Sztálin-díj (Rettegett Iván, 1946)
  • Sztálin-díj (1950)
  • Sztálin-díj (Mussorgsky, 1951)
  • Sztálin-díj (Alexander Popov, 1951)
  • Lenin-díj (All remains to people, 1964)
  • Emlékérem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért

Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Konsztantyinovics Cserkaszov (Szentpétervár, 1903. július 27.Leningrád, 1966. szeptember 14.) szovjet színész, ötszörös Állami-díjas, Lenin-díjas.

Életpályája[szerkesztés]

Már 1918-ban statisztált a Mariinszkij Színház(wd)ban. 1922-ben a Pantomim Színházhoz szerződött, ahol kitűnően hasznosította kedvező testi adottságait: nyurga termetét, hihetetlen ruganyosságát. 1923-ban beiratkozott a leningrádi színiiskolába. Itt alakított ki két évfolyamtársával, Borisz Petrovics Csirkovval és Pjotr Berjozovval későbbi nagy sikerű varieté- és cirkuszszámát, a Zoro, Huru és Charlie Chaplint. 1926-ban a leningrádi Ifjúsági Színház tagja lett. Később operettekben lépett fel, majd a Komédia vándorszínházhoz került. 1927-től szerepelt filmekben. 1933-ban hívták meg a Puskin Színházhoz. Tehetsége az 1930-as évek közepétől bontakozott ki, amikor egész sor, immár klasszikus értékű alakítással hívta fel magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. Ilyen volt pl. a Viharos alkonyat érzelemgazdag Polezsajev professzora, a Grant kapitány gyermekei (1938) hórihorgas, bogaras Paganellje, a Nagy Péter (1937) apja ellen lázadó Alekszej cárevicse, Makszim Gorkij a Lenin 1918-ban (1939), Alekszandr Nyevszkij herceg A jégmezők lovagjában (1938), a cár a Rettegett Ivánban.

Munkássága[szerkesztés]

A könnyű műfajtól jutott el a drámáig. Szuggesztív erő, mélyről jövő átélés és hiteles, aprólékos jellemformálás tette emlékezetessé játékát. Humora könnyed, némileg excentrikus volt. Híres sokat emlegetett szerepe még a Rettegett Iván (1944-46), Don Quijote (1957), a bús képű lovag, és a Minden az embereké marad (1964) Dronov professzora.

Magánélete[szerkesztés]

1929-1966 között Nyina Nyikolajevna Vejtbreht volt a felesége. Egy gyermekük született.

Filmjei[szerkesztés]

Könyve[szerkesztés]

  • Egy szovjet színész feljegyzései

Díjai[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Ábel Péter: Új Filmlexikon, 1. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971. 215.-216. old.

További információk[szerkesztés]