Székely Júlia (zongoraművész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Székely Júlia
Életrajzi adatok
Született 1906. május 8.
Budapest
Elhunyt 1986. március 19. (79 évesen)
Budapest
Házastársa Staud Géza
Iskolái Nemzeti Zenede Egyesület
Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (-1930)
Pályafutás
Hangszer zongora
Tevékenység zenész,
író,
tanár

Székely Júlia, Staud Gézáné (Budapest, 1906. május 8. – Budapest, 1986. március 19.) író, zongoraművész, tanár.

Élete[szerkesztés]

A budapesti Nemzeti Zenede Egyesületben Szatmári Tibornál tanult zongorázni, később Kodály Zoltánnál folytatta tanulmányait, majd 1934-ben szerezte meg zongoratanári diplomáját mint Bartók Béla növendéke. Egyidejűleg elvégzett egy rendezői tanfolyamot is Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Zongoraművészként 1929-ben Bécsben lépett fel először. Bemutatkozó színdarabja a Nóra leányai címmel[1] a budapesti Nemzeti Kamara Színházban került bemutatásra 1938. április 28-án Bajor Gizi rendezésében. 1945-től 1948-ig a Színház c. lap kritikusa volt, 1952 és 1968 között a pécsi Tanárképző Főiskolán énektanárképzéssel foglalkozott, később adjunktus lett, majd pedig docens. Irodalmi tevékenysége jelentős volt. Nagy sikernek bizonyult A repülő egér c. regénye (Bp., 1939). Bartók Béla tanítási módszerét cikkekben és rádióelőadásokban idézte fel, több átiratot is készített Bartók műveiből. A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak írt hangjátékokat, zenész-életrajzokat, valamint televíziós játékokat.

Művei[szerkesztés]

  • A repülő egér (regény, 1939)
  • Bűnügy (regény, Budapest, 1941)
  • Ágytól és asztaltól (regény, Budapest, 1943)
  • Boszorkány-konyha (regény, Budapest, 1947)
  • Muzsikusok (regény, Budapest, 1950)
  • Bartók tanár úr (visszaemlékezés, Budapest, 1957)
  • A halhatatlan kedves (regény Beethovenről, Budapest, 1961)
  • Vándorévek (regény Liszt Ferenc életéről, Budapest, 1962)
  • Elindultam szép hazámból (regény Bartók Béla életéről, Budapest, 1965) Online elérhetőség
  • Schubertiada (regény, 1968)
  • Chopin Párizsban (regény, Budapest, 1969)
  • Az ötödik parancsolat (ifjúsági regény, 1970)
  • A magyar Orfeusz (Lavotta és Csokonai életregénye, Budapest, 1973)
  • A magányosság iskolája (regény, Budapest, 1975)
  • Valahol háború van – Nagyapám tévedett (kisregények, Budapest, 1982)
  • Áldott magányosság (A magányosság iskolája folytatása, Budapest, 1986)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1938 Május Nóra leányai, huszadikszazad.hu

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]