Pannon Rádió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pannon Rádió
Jelmondat: Az érthető frekvencia
Adatok
Indulás 2000. augusztus 20.
Megszűnés 2003. október
Korábbi nevek Magyar Zene Rádiója
Társaság Gidó Média Kft.
Ország  Magyarország
Vételi terület Budapest, Pest megye
Vétel
Földi sugárzás
Gidó Média Kft.99,5 MHz. programhely

A Pannon Rádió egy megszűnt magyarországi rádióadó, amely a Magyar Igazság és Élet Pártjához állt közel. A kizárólag magyar zenéket sugárzó adó 2000 őszén jött létre, majd sorozatos botrányokat és a tulajdonosi kör konfliktusát követően 2003 nyarára pénzügyileg ellehetetlenült.

Története[szerkesztés]

Megalakulás[szerkesztés]

A Pannon rádió elődje a Gidófalvy Attila által alapított Dongó Rádió volt, amely a Havanna-lakótelepen a kábeltelevíziós hálózaton sugározta műsorát.[1] A tulajdonos Gidó Média Kft. 1999 nyarán pályázott a Budapest környéki műsorszórást lehetővé tevő 99,5 MHz-es frekvencia használati jogára. A frekvenciára hét pályázat érkezett, a pályázatokat bíráló bizottság a Pannon Rádió pályázatát csak az ötödik helyre rangsorolta. A végső döntés előtt a Pannon Rádió MIÉP-es kapcsolataira hivatkozva az ORTT nem jobboldali kötődésű delegáltjai tiltakozásul kivonultak az ülésről. Az ORTT kedvező döntését követően 2000. augusztus 20-án elkezdődtek a próbaadások, majd októberben hivatalosan is útjára indult a Pannon Rádió.

A Pannon karaktere egyedi volt, erősen különbözött az akkor működő kereskedelmi rádiók arculatától. A rádió félóránként híreket sugárzott, a teljes műsor körülbelül 40%-át hírek tették ki. A Pannon rádió munkatársai között a kor neves médiaszemélyiségei fordultak meg. Önálló hit- és közéleti műsorral jelentkezett ifj. Hegedűs Lóránt református püspök, saját műsora volt minden történelmi keresztény egyháznak. A hírműsorokban olyan ismert jobboldali újságírók kaptak szerepet, mint Chrudinák Alajos, Pörzse Sándor és Franka Tibor, Zárug Péter Farkas, Császár Attila, zenei műsort vezetett Nagy Feró és Csuka Mónika. A Pannon Rádió műsoridejének meghatározó részét a zene tette ki. Pályázatában a vállalkozás vállalata, hogy kizárólag magyar művészek által előadott zeneszámokat sugároz majd műfaji megkötések nélkül. A Pannon a nagy kereskedelmi rádiók által háttérbe szorított vagy egyáltalán nem játszott együtteseknek is helyet adott, kínálatában megjelentek a 80-as évek magyar rockzenekarainak albumai, népzene, illetve a magukat a politikai jobboldalon elhelyező zenekarok (Romantikus Erőszak, Oi-kor, Akcióegység, Nemzeti Front, Egészséges Fejbőr, Magozott Cseresznye) számai. Az adó zenei főszerkesztője Nagy Feró volt, a szerkesztők között Schuster Lóránt is tevékenykedett. A kizárólag magyar nyelvű adásra utalt a rádió által választott szlogen: Az érthető frekvencia.

Botrányok[szerkesztés]

A magyar baloldal már létrejötte előtt támadta a Pannon Rádiót hangsúlyozván annak MIÉP-es kötődését. Az ORTT az adó működése alatt többször is szembe került a Pannon Rádió vezetésével. A rádió két millió forintos büntetést kapott, amikor az adásában felolvasták ifj. Hegedűs Lóránt egy gyűlöletkeltőnek tekintett írását.[2] A rádió műsorát kísérő botrányok többször is ráirányították a közfigyelmet az adó működésére. A cigányokat, vallási és szexuális kisebbségeket sértő kijelentések miatt a hatóság meg is bírságolta a rádiót.[3] Az ORTT vizsgálni kezdte a rádió műsorait, amelyeket jelentésében teljesen elfogultnak, antiszemitának és szélsőséges hangvitelűnek jellemzett.[4] Ugyancsak törvénytelennek ítélte az ORTT a Pannon Rádió tulajdonosi szerkezetét. Az akkor hatályos törvény szerint párt, illetve ahhoz kötődő szervezet nem lehet műsorszolgáltató, ám a rádió meghatározó tulajdoni hányada a MIÉP-hez kötődő Bocskai Szabadegyetemé volt.

A rádió körüli perpatvar átterjedt a könnyűzenei életre is. 2002 februárjában 64 magyar zenész és zenekar felszólította a Pannon Rádiót, hogy műsorában ne játssza az általuk előadott műveket.[5]

Konfliktus a tulajdonosok között[szerkesztés]

Az ORTT vizsgálata és bírsága kockázatot jelentett az adó további működése számára. A megszüntetéstől fenyegetett rádióadó tulajdonosai között egyre feszültebbé vált a viszony. Gidófalvy Attila, a Gidó Média Kft. fő tulajdonosa elsősorban a magyar zenéket játszó rádió arculatát szerette volna megőrizni és erősíteni. A MIÉP-nek azonban egy olyan rádióadóra volt szüksége, amely a 2002-es választások fő kampányidőszakában képes a párt üzeneteinek közvéleményhez való eljuttatására. A tulajdonostársak közötti egyre fagyosabb légkör 2002 májusára szakításig jutott el.[6]

A Pannon Rádió 2002 késő tavaszán gyakorlatilag kettészakadt. Gidófalvy Attila a rádió működtetéséhez szükséges berendezéseket 2002. május 10-én elköltöztette a korábbi telephelyről.[7] A Bocskai Szabadegyetemhez hű munkatársak továbbra a budapesti Szabadság téren lévő stúdióból sugározták a Pannon Rádió adását, ugyanakkor a fő tulajdonos Gidó Média is ugyanezen a néven és frekvencián jelentkezett az általa berendezett szükségstúdióból; 2002 májusában két önmagát egyaránt Pannon Rádiónak nevező program szólt a Budapest környéki frekvencián. A tulajdonosok közötti konfliktusból ideiglenesen a MIÉP-hez közel álló Szabadság téri rádió került ki győztesen. A Gidó Média felfüggesztette a saját műsor sugárzását, hogy jobb tárgyalási pozícióba kerülhessen az ORTT-vel a frekvencia helyzetének rendezését célzó tárgyalásokon, a Bocskai alapítvány rádiója azonban tovább folytatta működését. Ezek után Gidófalvy Attila kezdeményezte a Bocskai Szabadegyetem kizárását a Gidó Média Kft. tulajdonosai közül, ami júliusban meg is történt.[7][8] 2002 augusztusára az ORTT a Gidó Média számára adott ki frekvenciahasználati engedélyt, azonban az alapítványi rádió is tovább folytatta működését, így ismét két Pannon Rádió sugárzott a 99,5-ös frekvencián. A kettős sugárzás csak akkor szűnt meg, amikor 2002. december 5-én a hatóság lefoglalta a Bocskai Szabadegyetem rádióadóját.[9]

Megszűnés[szerkesztés]

2002 őszétől a Pannon Rádió ismét Gidófalvy Attila vezetésével folytatta működését. A MIÉP-től való eltávolodás azonban pénzügyileg nehéz helyzetbe hozta a rádiót, a közben parlamenti jelenlétét elveszítő párttól már nem érkeztek támogatások és elmaradtak a korábbi hirdetők is. 2003 nyarán a rádió nevet változtatott és felvette a Magyar Zenék Rádiója nevet.[10] A rádió ekkorra már több tízmillió forintra rúgó bírsággal és frekvenciahasználati díjjal tartozott az államnak.[6] Az egyre reménytelenebb helyzetben 2003 októberében az ORTT felbontotta az egykori Pannon Rádió műsorszolgáltatási szerződését.

A Bocskai Szabadegyetem rádiója Kincsem Rádió néven a világhálón és (2006-ig) műholdon folytatta működését.

A rádió és a MIÉP kapcsolata[szerkesztés]

A rádió többször hangsúlyozta pártoktól való függetlenségét, mégis számos átfedés volt a MIÉP és a rádió munkatársai között. Ifj. Hegedűs Lóránt műsorvezető a rádió működése idején a MIÉP alelnöke volt. Korábban szintén a MIÉP képviselője volt a budapesti közgyűlésben Schuster Lóránt, a rádió műsorvezetője, de a 2001 őszén bekövetkezett szakításig a MIÉP csepeli képviselőjelöltje volt Nagy Feró is. A szerkesztők a műsorkészítés során kiemelten kezelték a nemzeti radikális pártot. Rendezvényeiről, politikusainak megszólalásairól bő terjedelemben és túlnyomóan pozitív hangnemben szóltak, míg a párt politikai ellenfeleiről többnyire negatív kontextusban esett szó.

A műsorvezetők mellett a tulajdonosok között is megjelent a MIÉP. A Pannon Rádiót üzemeltető vállalkozás 25%-ban a MIÉP-hez köthető Bocskai Szabadegyetem Alapítvány tulajdonában volt. A Gidó Média Kft. egyik tagja a MIÉP egyik országgyűlési képviselője, Bogdán Emil volt.[11][12] A MIÉP megjelenését a tulajdonosi körben az ORTT is kifogásolta, mivel az ellentmondott a médiatörvény pártok ilyen jellegű szerepvállalását tiltó rendelkezéseinek.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hegedűs István: Százegy százalékszázalék (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2009. szeptember 26. (Hozzáférés: 2011. január 2.)[halott link]
  2. Szankcionált Pannon Rádió (magyar nyelven). Origo, 2001. október 15. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  3. Passzolt az ORTT a Pannon Rádió ügyében (magyar nyelven). Jogi Fórum, 2002. március 7. [2007. augusztus 14-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)
  4. Bak Mihály: Újabb bírságot kaphat a Pannon Rádió (magyar nyelven). Magyar Hírlap, 2001. november 15. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  5. Több mint 60 előadó a Pannon Rádió ellen (magyar nyelven). Origo, 2002. február 12. [2005. február 8-i dátummal az [ eredetiből] archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  6. a b MTI: ORTT: Nem indulhat újra a Pannon Rádió (magyar nyelven). Origo, 2004. április 20. (Hozzáférés: 2011. január 2.)
  7. a b Nyomoz a MIÉP a Pannon Rádió ügyében (magyar nyelven). Index, 2002. május 30. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  8. Gidófalvy visszafoglalja a Pannon Rádiót (magyar nyelven). Index, 2002. augusztus 9. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  9. Kommandósok a kalóz Pannonnál (magyar nyelven). Index, 2002. december 5. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  10. Búcsú a Pannontól - Indul a Magyar Zene Rádiója (magyar nyelven). Gondola, 2003. július 19. [2017. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  11. Pannon rádió: MIÉP-birtok (magyar nyelven). Origo, 2001. november 23. (Hozzáférés: 2011. január 3.)
  12. Az ORTT vizsgálja a MIÉP és a Pannon Rádió kapcsolatát (magyar nyelven). Origo, 2001. november 23. (Hozzáférés: 2011. február 3.)

További információk[szerkesztés]

  • A megbuktatott Pannon Rádió: Stritecky Ákos résztulajdonos elmondása alapján. Kiadó: Juhász T., 2003. ISBN 9634306470, 9789634306474