Vita:Rendszerváltás Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Coat of arms of Hungary.svg Ez a szócikk témája miatt a(z) Magyar történelmi műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Bővítendő Ez a szócikk bővítendő besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. február 15.
Magyar történelmi szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kronológia külön[szerkesztés]

Nem vagyok nagy rajongója a kronológiáknak, ha már mindenképpen muszáj, akkor külön szócikkben legyen. De legyen egy normális, folyó szöveges szócikk is, ami nem kronológia.

-- nyenyec  2006. augusztus 23., 17:21 (CEST)

Lektor sablon[szerkesztés]

A szócikk még mindig kronológikus folyó szöveg helyett, a rövidke szöveg stílusa pedig tanárbácsis, kioktató ('Azt is figyelembe kell venni, hogy [...], így a nemzetközi vonatkozások nélkül nem érthető meg a menete. )

-- nyenyec  2006. december 27., 15:44 (CET)

Aki egy kicsit konyít a dologhoz, az beleírhatná az önkormányzatok kialakítását, vagy az Alkotmánybíróságot. Vannak a cikkben olyan mondatok, amiket csak sejtek, hogy miért olyan fontosak ide. Pl: 1989. november 21. Az amerikai General Electric International konszern megvásárolja a Tungsram részvényeinek 50 százalékát. Gondolonm ez volt az első külföldi tőke, vagy valami hasonló, de ezt meg kéne elmíteni, vagy kiszedni az ilyen pontokat a felsorolásból. Villy/Üzenet 2006. december 28., 03:30 (CET)

Miért van minden dátum vastaggal írva?[szerkesztés]

szedje már ki valaki... – Alensha Fiore 01.svg üzi 2007. január 4., 18:01 (CET)

Igenis! – KovacsUr 2007. január 4., 18:19 (CET)
köszi :) – Alensha Fiore 01.svg üzi 2007. január 4., 20:03 (CET)

nem viccgyűjtemény[szerkesztés]

módszerváltás? ezt még nem hallottam, felénk gengszterváltásként emlegetik... de nem rosz :) – Alensha Ankh.svg üzi 2007. június 5., 15:51 (CEST)

Magyarország nagyvárosai a redszerváltáskor[szerkesztés]

Magyarország nagyvárosainak lélekszáma a rendszerváltáskor (1989). Sem addig, sem pedig azóta nem volt ilyen magas az alábbi városok népességszáma( kivétel:. Kecskemét és Sopron ).

  • Budapest (2.113.645)
  • Debrecen (219.251)
  • Miskolc (207.826)
  • Szeged (189.484)
  • Pécs (183.082)
  • Győr (131.503)
  • Nyíregyháza (119.333)
  • Székesfehérvár (113.935)
  • Kecskemét (106.869)
  • Szombathely (87.997)
  • Szolnok (81.907)
  • Tatabánya (76.455)
  • Kaposvár (73.834)
  • Békéscsaba (70.978)
  • Eger (67.252)
  • Veszprém (66.280)
  • Zalaegerszeg (63.785)
  • Dunaújváros (62.386)
  • Sopron (57.107)
  • Nagykanizsa (55.023)
  • Hódmezővásárhely (53.311)
  • Salgótarján (48.785)
  • Szekszárd (39.005)

Források*-* KSH adatok, Statisztikai évkönyv 1990.

Vajon ez mennyiben érdekes itt? A Magyarország demográfiája szócikkben a helye, vsz. – Vince blabla :-) 2008. január 6., 15:35 (CET)

Rendszerváltozás vs rendszerváltás[szerkesztés]

A tekintetben, hogy az Alkotmányt csak kis mértékben változtatták, jevaslom az átnevezést rendszerváltozásra.

Mindez azért van, mert az 1949 évi XX. tv. (Magyar Népköztársaság Alkotmánya) valójában egy köztársaságba illő, polgári alkotmány. Azonban a gyakorlati megvalósulása még csak látszatban sem felelt meg ennek, pl. volt hogy a parlament egy törvény(költségvetést) fogadott el egy teljes év alatt. A választások, pártok száma, Nemezeti Kerekasztal tárgyalások eredményei(melyek nem csak az alkotmányban mutatkoznak meg!) szerintem a rendszerváltás szó használatát kívánja meg, márcsak azért is, mert ekkor nemcsak a rezsimmel szakítottunk, hanem a KGST-vel is egy bizonyos mértékben.

Rendszerváltás más Európai országokban[szerkesztés]

Miért mindenki csak a M.o-i rendszerváltozással foglalkozik? Más volt szocialista országokban nem volt ilyen esemény? – Sóhivatal 2009. január 11., 09:57 (CET)

a Rendszerváltás jogi és politikai keretei[szerkesztés]

http://www.es.hu/index.php?view=doc;23761 BOKROS LAJOS AZ INTÉZMÉNYES DEMOKRÁCIA ÚJJÁÉPÍTÉSE A POPULIZMUS ROMJAINLIII. évfolyam 34. szám, 2009. augusztus 19.

A Rendszerváltás jogi kereteit a 80-as évek vezetői fektették le. Hasznos 20 év távlatából a Kádár-Korszak hamis nosztalgiát csillapitani. Figyelemre méltó források.

Idézetek: "a régi állampárt és az állami vállalatvezetői réteg tőkéssé átvedleni készülő elemei írták elő a jogi és politikai kereteket."

"A „menedzserszocializmus" után, amely a késő Kádár-kor (a nyolcvanas évek) fő vonulata volt, különösen nagy szükség lett volna világos és egyértelmű, átlátható és tisztakezű állami szabályozásra"

"a magyarországi erkölcs százötven éve minden rendszerváltástól szinte függetlenül állandósítja az „urambátyám világot", akkor legalább a jog eszközeivel lehetett és kellett volna küzdeni a politikai korrupció mindent befonó és lehúzó hínárja ellen. "

"A piacot tehát elsősorban maga az állam gyengítette el, nem pedig fordítva"

"nem a külföldi tőke, hanem a viszonylag tőkeszegény hazai oligarchák voltak azok, akik gyakran érdemi fizetés nélkül óriási vagyonértéket tudtak megkaparintani. Ez sikeresen lejáratta a magánosítást, a piaci kudarcot pedig a tájékozatlan közönség előtt könnyen lehetett a külföldi „karvalytőke" nyakába varrni"

Egy másik forrás: IVÁNYI GYÖRGY GEBIN-KAPITALIZMUS Élet és Irodalom III. évfolyam 32. szám, 2009. augusztus 7. http://www.es.hu/index.php?view=doc;23643

"Méltóztatnak emlékezni? A gebin engedmény volt egykor a burzsoá nyereségvágy oltárán. A hatalom engedélye, amelynek birtokában valamely kiválasztott saját hasznára forgathatta a rá bízott közjavakat. " "Ezzel jutalmazta a nagylelkű hatalom a versenyzésből kiöregedett olimpikont, miniszterek, tanácselnökök rokonságát vagy az ifjúsági mozgalom - és, rebesgetik, nemritkán a titkosabb ügyosztályok - üzleti érzékkel bíró aktivistáit is."

Nem a Rendszerváltás a vagyonok kezdete, vagyis már a 80-as években: "a viszonylag tőkeszegény hazai oligarchák voltak azok, akik gyakran érdemi fizetés nélkül óriási vagyonértéket tudtak megkaparintani"

A Rendszerváltás problémái nem nyugati tipusú "kapitalizmus" hibája db007 vita 2009. október 3., 07:51 (CEST)

Rendszerváltozás[szerkesztés]

Abszolút szubjektív tapasztalatom alapján mondom csak, hogy át kéne nevezni rendszerváltoztatásra. Bár persze nem pusztán nyelvhasználati kérdés, hogy melyik kifejezést használja valaki, de tekintettel a mostanában felkapott alkotmányra, helyesebbnek vélem a -tozás végű alakot. SL vita 2009. november 14., 16:03 (CET)

Javaslom a cikkbe beletenni[szerkesztés]

A rendszerváltással Magyarország a Szovjetunio érdekköréből az Europai Unio érdekkörébe került.


Ha ez így megfelel a "politikai korrektség" kritériumainak

Duhos vita 2009. december 1., 18:02 (CET)

Bevezetőből semmi nem derül ki[szerkesztés]

Sziasztok! Olvasom ezt a szócikket, de szerintem nagyon gáz a bevezető. A második fele arról szól, hogy 1-2 felmérés szerint ezért vagy azért rossz nekünk (kb. mintha valaki olyan írta volna, aki azért kampányol, hogy csináljuk vissza az egészet), az első meg igazából semmiről. Kb. az első bekezdés foglalkozik azzal, hogy mi is a rendszerváltás, de igazából nem mond semmit. Szerintem át kellene dolgozni ezt azért.

Így megy ez[szerkesztés]

„Amikor szoclib kormányok voltak hatalmon, akkor mindig a június 27-ét ünnepelték meg, akkor vágta át Horn Gyula és Alois Mock (akkori osztrák külügyminiszter) a 30 méteren újjáépített kerítést. A színes fotókon látszik, hogy ez egy hamis vasfüggöny, mert hajlítható alumínium drótot vágnak át, kamuból középen van egy darab szögesdrót. Amikor jobbközép kormányok voltak, akkor a páneurópai pikniket ünnepelték, mint a vasfüggöny megnyitását. Én 25 év után úgy döntöttem, hogy szeptember 10-én éjfélkor szeretném ezt megünnepelni, és szeptember 10-ről 11-re virradó éjszaka meglátogattuk Wolfgang Schüssellel (volt osztrák kancellár) a beteg Helmut Kohlt, aki erre azt mondta: na, végre, egyszer végre a napján ünnepeljük.”

Németh Miklós

Forrás: HVG

Hogy egy Németh Miklós ne tudja, hogy szoclib nevű politikai kategória nem létezik... Skandalum. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 11., 20:06 (CET)

Van szociálliberalizmus, csak a neoliberálisok elnyomják. :-) Hidaspal vita 2014. november 12., 13:04 (CET)

Két értelemben nincs. Egyrészt Magyarországon nem volt szociálliberális kurzus soha. Másrészt az álszocialista+álliberális koalícióra szokták ezt mondani, aminek semmi köze a szociálliberalizmushoz. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 12., 15:41 (CET)
Én ugyan sajtótévéfilmpublicisztikaetikai értelemben idéztem ide ezt az apróságot, de a „szoclib” zsargonrizsa elemzése is megér egy misét. OsvátA Palackposta 2014. november 12., 13:27 (CET)

„Zsargonrizsa”. Tökéletes megfogalmazás. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 12., 15:41 (CET)

A szó a német szociáldemokrata–liberális (SPD–FDP) koalíció nyomán jött Magyarországon használatba. Magyarországon valóban nem volt szociálliberalizmus. Az álszocialista találó, az álliberális nem annyira, inkább szűkliberálisnak mondanám. Hol libertarianizmus, hol kulturális liberalizmus. Hidaspal vita 2014. november 12., 16:35 (CET)

Na ez már jó messzire visz, úgyhogy befejezésűl csak annyit, hogy nem álliberálist akartam írni, hanem vadliberálist, mint az elistista vonulat jelzőjét. Ami meg Németh Miklóst illeti, a szavai alapján legalább egy szoclib kormánynak lenni kellett volna. De nem volt. – LADis LA ék.jpgpankuš 2014. november 12., 18:04 (CET)