Nagyváradi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyváradi vár
Cetatea Oradea.jpg
Ország Románia
Mai település

Épült 11. század
Elhelyezkedése
Nagyváradi vár (Románia)
Nagyváradi vár
Nagyváradi vár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 21° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 21° 56′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyváradi vár témájú médiaállományokat.

A nagyváradi vár műemlék Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-a-A-01052 sorszámon szerepel.

Története[szerkesztés]

I. László magyar király 1083–1095 között építtette a váradi prépostsági monostort a mai vár helyén. A monostor védelmét feltehetőleg vizesárok, sövény- vagy palánkfal, később kőfal biztosította: az 1241-es tatárjáráskor az itt tartózkodó Rogerius mester szerint „a várat kőfallal igazíttattak ki, mivel egyik oldalán romlottnak látták.” A vár nem tudott ellenállni a tatárok kőhajító gépeinek, a vár és a város is elpusztult. A tatárok elvonulása után Vince váradi püspök kezdte el az újjáépítést.

1474. február 7-én Ali bég támadta meg Váradot. Elvonulása után Filipecz János püspök állíttatta helyre a várat. 1514-ben Dózsa György vezére, Lőrinc pap ostromolta. Amikor azonban a várat védő Pöstyén Gergely kapitány segítségére megérkezett Tomori Pál serege, az ostromlók elmenekültek.

Martinuzzi György megerősíttette a várat, egy új toronybástyát és a nyugati részen új védőfalat építtetett. Meggyilkoltatása után Zabergyei (Zabárdy) Mátyás püspök folytatta az építkezést. 1557. június 13-án az Izabella királyné pártján álló erdélyi hadak Varkoch Tamás vezetésével elfoglalták a várost és a várat.

1569–1570-ben a várat helyreállították, a munkálat anyagi támogatását az 1570. évi medgyesi országgyűlés is megszavazta. 1598. szeptember 29-ém Omer pasa ötvenezer tatár harcossal támadta meg. Noha a Király György kapitány és Nyáry Pál ezredes vezette védők csak kétezren voltak, az ostrom eredménytelennek bizonyult.

Bethlen Gábor 1613-ban fejedelemmé választása után haladéktalanul elkezdette a vár kijavítását; az építkezést I. Rákóczi György is folytatta. 1660. augusztus 27-én Ali pasa hatvanezer fős sereggel vette körül a várat. Amikor a védők létszáma megfogyatkozott, és az élelmiszerkészletük is kiapadt, feladták a várat. 1664-ben Rákóczi László megpróbálta visszafoglalni, de a harc során halálos sebet kapott, és serege elvonult. 1689-ben Lajos Vilmos badeni őrgróf is eredménytelenül ostromolta, végül 1692. június 6-án vette be Heisler tábornok.

A vár alaprajza

A császári sereg megkezdte a vár kijavítását, de az anyagi források akadozása miatt a munka csak lassan haladt. II. Rákóczi Ferenc elfoglalta a várost, de a várat nem sikerült bevennie. Az 1720-as években az építkezés folytatódott; az épületek az 1754-1755 és 1775-1777 között végzett munkálatok során nyerték el mai formájukat. A napóleoni háborúk idején a várban francia hadifoglyokat őriztek.

Várkapu

1836-ban a várost pusztító tűzvész a várat is súlyosan károsította. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a várban lakozó császáriak Glasser tábornokkal az élen a szabadságharc oldalára álltak. 1848. december 31-én az országgyűlés elhatározta, hogy a várat katonai bázisként használják.

1857-től a vár közvetlen katonai hasznosítása megszűnt, a továbbiakban csak kisegítő létesítményként működött. 1883-1887 között felújították. A két világháború között csendőriskola működött benne.

1947-1952 között a fejedelmi kastély északi szárnyát átmeneti lágerként használták. 1945–1989 között szintén katonai létesítmények működtek benne, de 1975 után több nagykereskedelmi raktárnak is helyet adtak; ekkor kezdődött a kastély állagának romlása.

Felújítás[szerkesztés]

Nagyvárad önkormányzata 2009-ben, valamint 2012-ben támogatást nyert a vár felújítására, így belefoghatott a felújításba. A hat évig (2009-től 2015-ig) tartó projekt 87,86 millió lejes költségéből így 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított. Nyolc épületben 486 termet alakítottak ki összesen 25 380 m² hasznos területtel, valamint 26 400 m² teret is felújítottak. Kiépítették a víz-, szennyvíz-, villany- és fűtéshálózatot is.

A felújítást követően a megújult épületekben kap helyet a vár múzeuma, a városi múzeum, a kenyérmúzeum, a kőtár, egy gasztronómiai kiállítás, valamint a céhek utcája és egy többfunkciós kulturális tér.[1] Ezek mellett több kulturális intézmény és egy házasságkötő terem is helyet kap. A tervek szerint egyházi múzeum, restauráló műhely, előadó- és próbatermek is lesznek a várban.[2] 2015 végén már különböző rendezvényeknek, többek között főzőversenynek, rockfesztiválnak,[3] karácsonyi vásárnak[4] adott otthont.

Leírása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felújították Nagyváradon a várat, házasságkötő terem is lesz benne (magyar nyelven). dehír/MTI, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
  2. După cinci ani, Cetatea Oradea a renăscut cu ajutorul fondurilor europene. www.voceatransilvaniei.ro (2015. okt. 11.) (Hozzáférés: 2015. dec. 19.)
  3. Concurs de gătit şi concerte în Cetatea Oradea, unde a avut loc festivalul Oradea GrillFest & Rock. www.digi24.ro (2015. jún. 2.) (Hozzáférés: 2015. dec. 19.)
  4. Târg de Crăciun în Cetatea Oradea. bihorstiri.ro (2015. nov. 2.) (Hozzáférés: 2015. dec. 19.)

Források[szerkesztés]