Nagyváradi vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nagyváradi vár
Cetatea Oradea.jpg
Ország Románia
Mai település Nagyvárad

Épült 11. század
Elhelyezkedése
Nagyváradi vár (Nagyvárad)
Nagyváradi vár
Nagyváradi vár
Pozíció Nagyvárad térképén
é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 21° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 06″, k. h. 21° 56′ 34″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyváradi vár témájú médiaállományokat.

A nagyváradi vár műemlék Romániában, Bihar megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a BH-II-a-A-01052 sorszámon szerepel.

Története[szerkesztés]

I. László magyar király 1083–1095 között építtette a váradi prépostsági monostort a mai vár helyén. A monostor védelmét feltehetőleg vizesárok, sövény- vagy palánkfal, később kőfal biztosította: az 1241-es tatárjáráskor az itt tartózkodó Rogerius mester szerint „a várat kőfallal igazíttattak ki, mivel egyik oldalán romlottnak látták.” A vár nem tudott ellenállni a tatárok kőhajító gépeinek, a vár és a város is elpusztult. A tatárok elvonulása után Vince váradi püspök kezdte el az újjáépítést.

1474. február 7-én Ali bég támadta meg Váradot. Elvonulása után Filipecz János püspök állíttatta helyre a várat. 1514-ben Dózsa György vezére, Lőrinc pap ostromolta. Amikor azonban a várat védő Pöstyén Gergely kapitány segítségére megérkezett Tomori Pál serege, az ostromlók elmenekültek.

Martinuzzi György megerősíttette a várat, egy új toronybástyát és a nyugati részen új védőfalat építtetett. Meggyilkoltatása után Zabergyei (Zabárdy) Mátyás püspök folytatta az építkezést. 1557. június 13-án az Izabella királyné pártján álló erdélyi hadak Varkoch Tamás vezetésével elfoglalták a várost és a várat.

1569–1570-ben a várat helyreállították, a munkálat anyagi támogatását az 1570. évi medgyesi országgyűlés is megszavazta. 1598. szeptember 29-ém Omer pasa ötvenezer tatár harcossal támadta meg. Noha a Király György kapitány és Nyáry Pál ezredes vezette védők csak kétezren voltak, az ostrom eredménytelennek bizonyult.

Bethlen Gábor 1613-ban fejedelemmé választása után haladéktalanul elkezdette a vár kijavítását; az építkezést I. Rákóczi György is folytatta. 1660. augusztus 27-én Ali pasa hatvanezer fős sereggel vette körül a várat. Amikor a védők létszáma megfogyatkozott, és az élelmiszerkészletük is kiapadt, feladták a várat. 1664-ben Rákóczi László megpróbálta visszafoglalni, de a harc során halálos sebet kapott, és serege elvonult. 1689-ben Lajos Vilmos badeni őrgróf is eredménytelenül ostromolta, végül 1692. június 6-án vette be Heisler tábornok.

A vár alaprajza

A császári sereg megkezdte a vár kijavítását, de az anyagi források akadozása miatt a munka csak lassan haladt. II. Rákóczi Ferenc elfoglalta a várost, de a várat nem sikerült bevennie. Az 1720-as években az építkezés folytatódott; az épületek az 1754-1755 és 1775-1777 között végzett munkálatok során nyerték el mai formájukat. A napóleoni háborúk idején a várban francia hadifoglyokat őriztek.

Várkapu

1836-ban a várost pusztító tűzvész a várat is súlyosan károsította. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a várban lakozó császáriak Glasser tábornokkal az élen a szabadságharc oldalára álltak. 1848. december 31-én az országgyűlés elhatározta, hogy a várat katonai bázisként használják.

1857-től a vár közvetlen katonai hasznosítása megszűnt, a továbbiakban csak kisegítő létesítményként működött. 1883-1887 között felújították. A két világháború között csendőriskola működött benne.

1947-1952 között a fejedelmi kastély északi szárnyát átmeneti lágerként használták. 1945–1989 között szintén katonai létesítmények működtek benne, de 1975 után több nagykereskedelmi raktárnak is helyet adtak; ekkor kezdődött a kastély állagának romlása.

Felújítás[szerkesztés]

Nagyvárad önkormányzata 2009-ben, valamint 2012-ben támogatást nyert a vár felújítására, így belefoghatott a felújításba. A hat évig (2009-től 2015-ig) tartó projekt 87,86 millió lejes költségéből így 66,31 millió lejt az Európai Unió biztosított. Nyolc épületben 486 termet alakítottak ki összesen 25 380 m² hasznos területtel, valamint 26 400 m² teret is felújítottak. Kiépítették a víz-, szennyvíz-, villany- és fűtéshálózatot is.

A felújítást követően a megújult épületekben kap helyet a vár múzeuma, a városi múzeum, a kenyérmúzeum, a kőtár, egy gasztronómiai kiállítás, valamint a céhek utcája és egy többfunkciós kulturális tér.[1] Ezek mellett több kulturális intézmény és egy házasságkötő terem is helyet kap. A tervek szerint egyházi múzeum, restauráló műhely, előadó- és próbatermek is lesznek a várban.[2] 2015 végén már különböző rendezvényeknek, többek között főzőversenynek, rockfesztiválnak,[3] karácsonyi vásárnak[4] adott otthont.

Leírása[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Felújították Nagyváradon a várat, házasságkötő terem is lesz benne (magyar nyelven). dehír/MTI, 2015. december 21. (Hozzáférés: 2015. január 8.)
  2. După cinci ani, Cetatea Oradea a renăscut cu ajutorul fondurilor europene. www.voceatransilvaniei.ro (2015. okt. 11.) (Hozzáférés: 2015. dec. 19.)
  3. Concurs de gătit şi concerte în Cetatea Oradea, unde a avut loc festivalul Oradea GrillFest & Rock. www.digi24.ro (2015. jún. 2.) (Hozzáférés: 2015. dec. 19.)
  4. Târg de Crăciun în Cetatea Oradea. bihorstiri.ro (2015. nov. 2.) (Hozzáférés: 2015. dec. 19.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]