Tolna Éva
| Tolna Éva | |
| Élete | |
| Született | 1939. január 21.[1] Margitta |
| Elhunyt | 2014. december 18.[2] (75 évesen) Kolozsvár |
| Házastársa | Könczei Ádám |
| Gyermekei | Könczei Árpád Könczei Csilla Könczei Ilma Könczei Csongor |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, gyermekvers, próza |
Tolna Éva (Margitta, 1939. január 21. – Kolozsvár, 2014. december 18.) erdélyi tanár, költő, író, művelődésszervező, Könczei Ádám felesége.
Életútja[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait a nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceumban végezte (1955), majd néhány évi tanítás után 1963-ban a BBTE-n szerzett magyar szakos tanári diplomát. 1955–63 között helyettes tanárként tanított Monospetriben, Gyergyószentmiklóson, Egeres-gyártelepen, Csokalyon; az egyetem elvégzése után egy évig korrektor volt a Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében, 1966–69 között helyettes tanár az Ady–Şincai Líceumban és a Süketnéma Iskolában, 1970–71 között a szucsági Általános Iskolában; 1972–85 között – végig helyettes tanárként – összesen húsz kolozsvári iskolában, végül 1985-től nyugdíjazásáig (1995) kinevezett tanárként tanított a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban (és közben 1988-ban helyettesként a Zeneművészeti Líceumban).
Munkássága[szerkesztés]
Tanári munkája mellett folyamatosan dolgozott azon, hogy a magyar népi kultúrát diákjaihoz közelebb hozza, 1985-ben létrehozta a Bogáncs Néptáncegyüttest, amelynek keretében továbbvivője, megújítója a táncházmozgalomnak. E munkásságának elismeréséül 1992-ben az EMKE Éghy Ghyssa-díjával, 1997-ben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiváló oktatói-nevelői díjjal tüntette ki.
Első írásait a Napsugár közölte 1965-ben, s azóta is legszívesebben a gyermekeknek ír; később cikkei jelentek meg az Igazságban és a Szabadságban, az Erdélyi Figyelőben, Erdélyi Híradóban, az Irodalmi Jelenben, a Korunkban is.
1990-től szerkesztette a Bogáncs Néptáncegyüttes időszaki kiadványát, a Bogáncsot, gondozásában és válogatásában jelent meg Könczei Ádám naplója (Házatlan csiga. 1946–1983. Kolozsvár, 1998). Általa szerkesztett kötetek: Kolozsi Gergely István: Kolozsi mesék (Kolozsvár, 1996); Csősz Irma: Rhédeyek és Fráterek (Kolozsvár, 2000); Elődeink (Kolozsvár, 2001; bővített kiad. 2002); Ló a padláson (rokon népek meséi, Kolozsvár, 2002).
Kötetei[szerkesztés]
- Furfangos szavak (Kolozsvár, 1995)
- Hol árulnak szeretetet? (Kolozsvár, 1998)
- Közös játék, közös öröm (Kolozsvár, 2000)
- A hintaszék meséje (Csíkszereda, 2002)
- Amikor a kő is lágy volt (Kolozsvár, 2002)
- Iskoláról iskolára (Sepsiszentgyörgy, 2006)
- Aranylakodalom (Exit Kiadó, Kolozsvár 2010)[3]
Díjai[szerkesztés]
- Éghy Ghyssa-díj, EMKE, 1992
- Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiváló oktatói-nevelői díja, 1997
- Magyar Arany Érdemkereszt, 2012
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési dátuma a Romániai magyar irodalmi lexikonban helytelenül január 31. Az Erdélyi magyar ki kicsodában 21-e van, és ezt a családja is visszaigazolta.
- ↑ Gyászhír, Szabadság, 2014. december 20.
- ↑ A könyv médiavisszhangja: „Csak meg akartunk »szökni« az átlagostól” Tolna Éva fikcionalizált önéletrajzát mutatják be a Tranzit Házban
Források[szerkesztés]
- Erdélyi magyar ki kicsoda. Nagyvárad: RMDSZ–BMC Kiadó. 2010. 673. o. ISBN 978-973-00725-6-3
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk[szerkesztés]
- Orbán Gyöngyi: Megszólít(tat)ásban. Szabadság 1999. január 4.
- Orbán Gyöngyi: A szelídség forradalma. Krónika 2007. január 19–21.
- Ördög I. Béla: Meseországot mindenkinek. Szabadság, 2002. november 6.
- Rostás-Péter Emese: Felébreszteni a gyermeket a felnőttben. Krónika, 2002. november 6.
- Németh Júlia: Ló a padláson és még sok minden… Szabadság, 2002. november 13.
- Borbély Tamás: Rokonlátogatás meséskönyvvel. Szabadság, 2002. december 2.
- Baka Judit: Iskoláról iskolára. Magiszter, 2007/1.
.svg){kind=small}