Tolna Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tolna Éva
Élete
Született 1939. január 31.
Margitta
Elhunyt 2014. december 18. (75 évesen)
Házastársa Könczei Ádám
Gyermekei Könczei Csilla
Könczei Árpád
Könczei Csongor
Könczei Ilma
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Tolna Éva (Margitta, 1939. január 31.2014. december 18.[1]) erdélyi tanár, költő, művelődésszervező, Könczei Ádám (1928) felesége.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceumban végezte (1955), majd néhány évi tanítás után 1963-ban a BBTE-n szerzett magyar szakos tanári diplomát. 1955–63 között helyettes tanárként tanított Monospetriben, Gyergyószentmiklóson, Egeres-gyártelepen, Csokalyon; az egyetem elvégzése után egy évig korrektor volt a Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségében, 1966–69 között helyettes tanár az Ady–Şincai Líceumban és a Süketnéma Iskolában, 1970–71 között a szucsági Általános Iskolában; 1972–85 között – végig helyettes tanárként – összesen 12 kolozsvári iskolában, végül 1985-től nyugdíjazásáig (1995) kinevezett tanárként tanított a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban (és közben 1988-ban helyettesként a Zeneművészeti Líceumban).

Munkássága[szerkesztés]

Tanári munkája mellett folyamatosan dolgozott azon, hogy a magyar népi kultúrát diákjaihoz közelebb hozza, 1985-ben létrehozta a Bogáncs Néptáncegyüttest, amelynek keretében továbbvivője, megújítója a táncházmozgalomnak. E munkásságának elismeréséül 1992-ben az EMKE Éghy Ghyssa-díjával, 1997-ben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiváló oktatói-nevelői díjjal tüntette ki.

Első írásait a Napsugár közölte 1965-ben, s azóta is legszívesebben a gyermekeknek ír; később cikkei jelentek meg az Igazságban és a Szabadságban, az Erdélyi Figyelőben, Erdélyi Híradóban, az Irodalmi Jelenben, a Korunkban is.

1990-től szerkesztette a Bogáncs Néptáncegyüttes időszaki kiadványát, a Bogáncsot, gondozásában és válogatásában jelent meg Könczei Ádám naplója (Házatlan csiga. 1946–1983. Kolozsvár, 1998). Általa szerkesztett kötetek: Kolozsi Gergely István: Kolozsi mesék (Kolozsvár, 1996); Elődeink (Kolozsvár, 2001; bővített kiad. 2002); Ló a padláson (rokon népek meséi, Kolozsvár, 2002).

Kötetei[szerkesztés]

  • Furfangos szavak (Kolozsvár, 1995);
  • Hol árulnak szeretetet? (Kolozsvár, 1998);
  • Közös játék, közös öröm (Kolozsvár, 2000);
  • A hintaszék meséje (Csíkszereda, 2002);
  • Amikor a kő is lágy volt (Kolozsvár, 2002);
  • Iskoláról iskolára (Sepsiszentgyörgy, 2006).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyászhír, Szabadság, 2014. december 20.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Orbán Gyöngyi: Megszólít(tat)ásban. Szabadság 1999. január 4.;
  • Orbán Gyöngyi: A szelídség forradalma. Krónika 2007. január 19–21.
  • Ördög I. Béla: Meseországot mindenkinek. Szabadság, 2002. november 6.
  • Rostás-Péter Emese: Felébreszteni a gyermeket a felnőttben. Krónika, 2002. november 6.
  • Németh Júlia: Ló a padláson és még sok minden… Szabadság, 2002. november 13.
  • Borbély Tamás: Rokonlátogatás meséskönyvvel. Szabadság, 2002. december 2.
  • Baka Judit: Iskoláról iskolára. Magiszter, 2007/1.