Fráter Lóránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fráter Lóránd
Fráter Lóránd 1920.jpg
Életrajzi adatok
Született 1872. január 13.
Érsemjén
Elhunyt 1930. március 13. (58 évesen)
Budapest
Iskolái Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia
Tevékenység dalszerző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fráter Lóránd témájú médiaállományokat.

Ippi, érkeserűi, rogozi és bélmezei Fráter Loránd (Érsemjén, 1872. január 13.Budapest, 1930. március 13.), földbirtokos, honvéd huszárszázados, országgyűlési képviselő, dalszerző. A 20. század elejének jelentős nótaszerzői közé tartozik.[1]

Pályafutása[szerkesztés]

A nemesi származású ippi, érkeserűi, rogozi és bélmezei Fráter család sarja. Édesapja ippi, érkeserűi, rogozi és bélmezei Fráter Béla (1830-1919),[2] földbirtokos, édesanyja gróf kisrédei Rhédey Julia volt. A „nótáskapitány” családja számos jeles őssel, rokonnal büszkélkedhet. Az egyik Martinuzzi Fráter György Erdély megszervezője, aki esztergomi bíboros, érsek, erdélyi vajda volt. Madách Imre zűrzavaros életű felesége Fráter Erzsébet is a családhoz tartozott. A Fráter família rokoni kapcsolatban állt a brit uralkodóházzal, az angol királynővel. Fráter Lórándot átrepítette a világhír az Óceánon, 1928-ban New Yorkban is hallhatták hegedűjét.

Gróf Fráter Lóránd huszárkapitány Ludovika akadémiát végzett. A 10. huszárezredben teljesített szolgálatot. 1906-ban 34 éves korában, mint huszárkapitány nyugalomba vonult. Attól fogva a nótaszerzésnek élt, emellett hangversenykörutakra járt, ahol cigánybanda élén hegedülte és dalolta dalait: Száz szál gyertya…, Hívlak akkor is, ha nem jössz, Messze, messze Csíkországban, Oda van a virágos nyár, Ott, ahol a Maros vize messzi földön kanyarog, Tele van a város akácfavirággal… Fráter Lóránd bátyja, Fráter Béla is nótaszerző volt, két dala vált közismertté: A fonóban szól a nóta, Szomorú a nyárfaerdő. Már katonatiszt korában foglalkozott irodalmi és zenei tanulmányokkal. Országszerte hangversenyeket adott, amelyeken nagy sikerrel adta elő saját szerzeményű dalait, nótaátiratait. Legtöbb nótájának szövegét is maga írta. Főleg a dzsentrik és a középosztály körében népszerű dalaiból háromkötetes gyűjteményt adott ki. 1910-ben függetlenségi programmal országgyűlési képviselővé választották.

Blaháné után Fráter Loránd az egyetlen apostola a népdalnak.Vasárnapi Ujság, 1909. január 31.

Érsemjénen 1907 szeptember 22-én Kazinczy Ferenc szülőházát emléktáblával látták el, a szobor és az emléktábla költségeit Fráter Lóránd állta, mig a parkosítást és a kovácsoltvas kerítést a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozta.

Emlékezete[szerkesztés]

Fráter nótás könyve
Fráter Lóránd legújabb nótás könyve (1914)
  • 1994. december 4-én Érsemjén lakossága az egyházakkal, az Erdélyi Kárpát-egyesülettel, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottsággal együtt emlékszobát avatott és emléktáblát állított Fráter Lóránd nótáskapitány tiszteletére Érsemjénben. Az emléktáblát 1942-ben avatták, a háború után eltűnt, azonban megtalálták és újból felavatták.
  • Ismertebb nótái: Kraszna Horka büszke vára, Őszi rózsa, Száz szál gyertyát, Tele van a város akácfavirággal
"Jó estét kívánok,
megjöttek a fehérvári huszárok.
Jöttek, láttak, győztek,
sok kislányt megfőztek.
Jó estét kívánok,
megjöttek a fehérvári huszárok."[forrás?]
  • 1942-ben Fráter Loránd címmel fekete-fehér magyar játékfilm készült.

Irodalom[szerkesztés]

  • Leszler József - Nótakedvelőknek, Zeneműkiadó, Budapest, 1986 ISBN 963-330-599-3
  • Papp Viktor - A nóta (Zenekönyv, Budapest)

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]