Nótaszerzők Erdélyben

Nótaszerzők Erdélyben – újkori lírai dalok, lényegében népies műdalok alkotói. Dalaikban felfedezhetők az új stílusú népdal sajátos jegyei, így a dallamépítkezésben a hosszabb sorokat, a hangzatfelbontást, a félhangokkal való színezést, a szokatlan hangközöket utánozzák. A mi vidékünkről származó nótaszerzők közül Balázs Árpád, Fráter Lóránd és Fráter Béla gyakorolt erőteljesebb hatást a romániai magyar nóták fejlődésére. Terjesztésükben fontos szerepe volt a cigányzenészeknek, a népszínműveknek és az olcsó kottakiadás hozzájárulása is jelentős. Tágabb értelemben a nótát a könnyűzene egyik válfajának tekinthetjük.

Nyomtatott nóta-kották és szövegek

1930-ban Szittya Horváth Lajos nótafüzetei váltottak ki heves vitát, négy évtizeddel később A Hét hasábjain bontakozott ki hosszabb lélegzetű párbeszéd a nótáról. A romániai magyar nóta képviselői az előadóművészekkel karöltve 1939-ben Kolozsvár székhellyel létrehozták a Nótaszerzők, Szövegírók és Előadóművészek Egyesületét.

A nyomtatásban megjelent nótairodalom gyakrabban említett szerzői városok szerint csoportosítva a következők:

Arad

• Békefi Pál (Ha felszáll a titkos alkony. Serényi József szövegére, 1924).

Brassó

• Ormai Poldi (Kiskertemből. 1920).

Kolozsvár

• Platz János (Öt dal. 1924);
• Tárcza Bertalan (Tudom, hogy nem ír;
• Két magyar nóta. 1924);
• Turczinsky Kázmér (Muskátli virágok. 1926);
• Balogh Lajcsi (Pesti nóták. 1928).

Lugos

• Szittya Horváth Lajos (Gondolj reám. Horváthné Somsay Erzsébet szövegére;
• Bánom, hogy megházasodtam;
• Rózsás kertben jártam;
• Sej! haj! harmatos a kukorica levele (1931).

Marosvásárhely

• Dávid István Dalok;
• Újabb dalok. Szabó Jenő verseire. (1924);
• Agyagási Károly (Erdélyi szomorú új dalok. 1927;
• Hat szomorú magyar népdal. (1928). Kiss Péter nótafüzetei (Három árva gyermek. 1934;
• Székely daloskönyv. (1935 csak szövegeket tartalmaznak).

Nagyvárad

• Krammer Ödön (Várlak, édes. 1920);
• Kálmán Andor (Ablakom, ablakom. é. n.);
• Lápossy Erzsébet.

Sepsiszentgyörgy

• Kelemenné Zathureczky Berta 79 műdala 12 füzetben.

Székelykeresztúr

• Szittya Horváth Lajos (101 székely népdal. 1931; Csűrdöngölők. 1942).

Temesvár

• Kálmán Andor (Fehér akác. 1920; Nótáskönyve. 1922);
• Czeglédy Gyula (Ha kérdeznek majd felőlem. Kálmán Andor szövegére. 1922);
• Madaras Gábor (Székely nóták. 1922; Újabb magyar dalok. 1923);
• Erőss Béla (Legújabb magyar dalai. 1923);
• Kalmár Tibor (Kedvelt magyar dalai. 1923);
• Sas Náci (Két legújabb magyar nótája. 1923);
• Szirmay Károly (Kincses magyar nóták. 1924). Ugyanitt évszám nélkül: Ányos Laci (Nem ragyog a csillag szebben);
• Barna Károly (Szeress te mást!);
• Mayer Jenő (Hej, haj, Lina. Veres Kálmán szövegére);
• Reményi Béla (Nem jönnek vissza már az évek);
• Révész Róbert (Két eredeti magyar dal);
• Váradi Zoltán (Jó estét, lányok);
• Vitos Pálné Eredeti magyar nótái.

Zilah

• Kelemen Sándor (Karácsonyi csokor. 1924).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3  

További információk

• S. Nagy László: A magyar dal történeti fejlődése. Ellenzék, 1927. január 25.
• Szittya Horváth Lajos: Hozzászólás. Röpirat. Székelykeresztúr, 1930.
• Sárosi Bálint: Zenei anyanyelvünk. Budapest, 1971.
• László Ferenc, Szabó Csaba, Rónai István, L. Bakk Anikó, Vermesy Péter, Horváth Tibor, Szenik Ilona: Harc a zenei anyanyelvért. Vita. A Hét Évkönyve. 1980. 57-86.
• Jagamas János: Miért nem népdal? Közli A népzene mikrokozmoszában. Tanulmánygyűjtemény. 1984. 57-154.