Polgármester-választások Nyáregyházán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Nyáregyháza
nagyközségben
(Pest vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Lehoczki Pál SZDSZ-MDF
1994-1998
1998-2002 Kravecz Lászlóné MSZP
2002-2006
2006-2010 MSZP-SZDSZ
2010-2014 Mészáros Sándor Fidesz-KDNP
2014-2019
2019-

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Nyáregyházán.

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2010 óta Mészáros Sándor áll a Pest megyei település élén.

A győztes jelöltek jellemzően valamelyik nagy országos párt támogatásával indultak a választásokon. A részvételi hajlandóság igen nagy eltéréseket mutat, volt 30% alatt és 50% fölött is.

Háttér[szerkesztés]

Nyáregyháza (Pest vármegye)
Nyáregyháza
Nyáregyháza
Pozíció Pest vármegye térképén

A három és félezer fős település Pest vármegyében található. A 20. század nagyobb részében a Monori járáshoz tartozott, közvetlenül a rendszerváltás előtti években a Monori nagyközségkörnyékhez. 1994 és 2014 a Monori kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Monori járás része.

1950-ben az addig Nyáregyházához tartozó területekből jött létre Csévharaszt település.

1972 és 1990 között a szomszédos nagyközséggel, Pilissel együtt alkotott közös tanácsot. A tanács székhelye a háromszor nagyobb lélekszámú Pilisen volt. A közös tanács elnöke 1985-től Balázsné Mihalcz Ilona, az egyik tanácselnök-helyettese és egyben nyáregyházi elöljáróság vezetője pedig Végvári József volt.[1]

1990-től újra önállóan igazgathatja magát a település.

Alapadatok[szerkesztés]

Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 1 43%
1998 2 51%
2002 2 35%
2006 2 42%
2010 4 40%
2014 1 28%
2019 1 28%

A település lakóinak a száma 3 300 és 3 800 körül mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban és 2010-ig választásról választásra nőtt. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 11 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 6 fős lett.

Többnyire több jelölt szállt versenybe a polgármesteri tisztségért és általában a hivatalban lévő vezető is indult a választásokon.

Az önkormányzati választásokon a választópolgárok kevesebb mint fele szokott szavazni. Az átlagos részvételi hajlandóság 40% körül mozgott, a legalacsonyabb 2014-ben és 2019-ben volt a választói kedv (28%-28%), a legmagasabb pedig 1998-ban (51%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Időközi polgármester-választásra nem került sor.[2]

Választások[szerkesztés]

1990
Jelölt Szavazat
Lehoczki Pál
SZDSZ-MDF
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat[5][6]
1994 Részvétel: 43%
Jelölt Szavazat
Lehoczki Pál
1 020 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 51%
Jelölt Szavazat
Kravecz Lászlóné
MSZP
760 56,8%
Lehoczki Pál
SZDSZ
577 43,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 35%
Jelölt Szavazat
Kravecz Lászlóné
MSZP
754 78,5%
Mészáros Miklós Gábor
206 21,5%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 42%
Jelölt Szavazat
Kravecz Lászlóné
MSZP-SZDSZ
867 70,8%
Maszel László
357 29,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 40%
Jelölt Szavazat
Mészáros Sándor
Fidesz-KDNP
770 63,7%
Fekete László Róbert
168 13,9%
Szakállas Lajos
162 13,4%
Mészáros Géza József
108 8,9%
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 28%
Jelölt Szavazat
Mészáros Sándor
Fidesz-KDNP
751 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 28%
Jelölt Szavazat
Mészáros Sándor
Fidesz-KDNP
782 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek[szerkesztés]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Lehoczki Pál Kravecz Lászlóné Mészáros Sándor
SZDSZ-
MDF
MSZP MSZP-
SZDSZ
FideszKDNP

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A közös tanácsról lásd: A település története. Pilis Város Önkormányzata, 2007 [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 29.); a tanács vezetéséről: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2018. május 29.) .
  2. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  3. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 13.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  4. A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. december 15.) 2019-re nézve: 1/2019. (II.6.) Helyi Választási Iroda vezetője határozata. (Hozzáférés: 2019. december 15.)
  5. Nyáregyháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés ideje: 2019. március 4.) 
  7. Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]