Duna-völgyi-főcsatorna
| Duna-völgyi-főcsatorna | |
| Báger | |
 | |
| A csatorna Érsekcsanádnál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Forrás | Dabas-Sári, Duna–Tisza-csatorna |
 é. sz. 47° 12′ 41″, k. h. 19° 15′ 36″ | |
| Torkolat | Baja, Duna |
| é. sz. 46° 11′ 36″, k. h. 18° 55′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 36″, k. h. 18° 55′ 49″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duna-völgyi-főcsatorna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Duna-völgyi-főcsatorna az Alföld középső részén, a Duna-Tisza közén található és a Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A Duna-Tisza-csatornából indul Dabas-Sárinál, a Sári zsiliptől és Bajánál torkollik a Dunába.
Leírása[szerkesztés]
A csatorna szélessége átlag 20-25 méter, néhol azonban keskenyebb vagy pedig szélesebb. Mélysége: 1-3 méter, vízállástól és a mederviszonyoktól függően. Vize tiszta, nyáron hínaras, gyorsfolyású, mivel keskeny és mély. Partját nád, egyes szakaszokon pedig fák szegélyezik.
Története[szerkesztés]
Az 1900-as évek elején indult meg belvizek levezetésére a belvízmentesítő csatornahálózat építése. A Duna-völgyi-főcsatorna építését 1912-ben kezdték meg Bajánál, és 1929-re készült el. A Ráckevei (Soroksári)-Duna folyócsatornázását követően az 1930-as évek elején kezdődött meg a Soroksári Duna-menti belvízrendszer kiépítése. A Duna–Tisza-csatorna Dunaharaszti-Dabas közti 22 km hosszú szakasza pedig 1947-49-ben főleg vízellátási célból épült meg.
A kiépült Duna-völgyi vízrendszerrel megtörtént Magyarország egyik utolsó mocsárvilágának lecsapolása is. A vízrendszer hiányosságai azonban az 1936-os, majd az 1940-1942 évi rendkívüli belvizes időszak során megmutatkoztak. 1942-ben például 170.000 ha-on okoztak vízkárt. A főcsatorna szűk mederszelvénye és a hosszú gravitációs levezetés szükségessé tette árapasztó csatornák és belvízátemelő szivattyútelepek építését is. A Duna-völgyi-főcsatorna torkolati szivattyútelepét Bajánál 1972-ben helyezték üzembe, majd 2002-ben sor került bővítésére is. A szivattyútelep 11,0 m3/s teljesítményével magas dunai vízállásoknál is biztosítja a belvíz levezetését.
A belvízmentesítésre kiépített csatornahálózatot az 1950-es évek végétől fokozatosan kettős működésűvé alakították át, azaz öntözővíz szolgáltatásra is alkalmassá tették.
Települések a csatorna mellett[szerkesztés]
- Kunpeszér
- Kunszentmiklós
- Kunadacs
- Szabadszállás
- Fülöpszállás
- Kiskőrös
- Hajós
- Érsekhalma
- Császártöltés
- Nemesnádudvar
- Sükösd
- Baja