Szentkirályi Albert
| Szentkirályi Albert | |
 | |
| Született | 1838. Pest |
| Elhunyt | 1891. május 31. Gödöllő |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Helvey Ilka (1871–1891) |
| Foglalkozása | műfordító, országgyűlési képviselő |
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályi Albert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bugaczi és szentkirályi Szentkirályi Albert (Pest, 1838. – Gödöllő, 1891. május 31.) műfordító, országgyűlési képviselő. Szentkirályi Móric fia.
Pályája[szerkesztés]
Szentkirályi Móric földbirtokos és Etthre Konstancia fia. Pesten végezte középiskolai tanulmányait és az orvosi egyetemet is látogatta. 1860-ban orvosi oklevelet nyert, gyakorlatot azonban nem folytatott, hanem 1862-ben Bécsbe ment és ott közkórházban folytatta tanulmányait, ezután sokat utazott. 1866-ban politikai és jogi tanulmányok végett Heidelbergbe ment, de a porosz–osztrák háború kitörése hazatérésre késztette. Visszatérve Pest vármegye tiszteleti aljegyzője lett, részt vett a vármegyei közéletben. 1870-től mácsai jószágán gazdálkodott, míg 1884-ben a váci kerület képviselőjévé választotta. A mérsékelt ellenzék soraiban foglalt helyet, bár az önálló magyar hadsereg híve volt. 1887-ben a mezőtúri kerületben függetlenségi programmal választották meg. Felesége Helvey Ilka, Helvey Laura színművésznő nővére volt, akivel 1871. november 7-én Pesten, a belvárosi plébániatemplomban kötött házasságot.[1] A menyasszony tanúja Gyulai Pál akadémiai titkár volt.[2]
Házasságukból született Szentkirályi Márta Laura Constanzia (Budapest, 1876. december 10. - ?) színművésznő.
Irodalommal is foglalkozott, csaknem valamennyi európai nyelvből vannak fordításai. Gogol A revizor című vígjátékát az ő fordításában mutatta be budapesti Nemzeti Színház 1874. december 23-án. Számos nemzetgazdasági cikke a Pesti Naplóban jelent meg.
Munkái[szerkesztés]
- Gogol Miklós, A revisor, vígj. 5 felv. A Revisorról. Levéltöredék. A Revisor megoldása 1 felv. Oroszból ford. Bpest, 1875.
- Tolstoj L. N. gróf, Családi boldogság. Beszély. Oroszból ford. Uo. 1878. (Olcsó Könyvtár 54).
- Mit tegyünk. Uo. 1883. (Névtelenül).
- Nehány szó politikai helyzetünkről. Uo. 1890.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Budapesti Közlöny, 1871. november 8. / 256. szám, 5625. old.
- ↑ A pest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 271/1871. folyószáma.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.
- PIM
További információk[szerkesztés]
- Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
