Árkay Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árkay Aladár

Született 1868. február 1.
Temesvár
Elhunyt 1932. február 2. (64 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetisége magyar
Gyermekei Árkay Bertalan
Munkái
Jelentős épületei Budai Vigadó, Fasori református templom, Rózsadombi Krisztus Király-templom, Városmajori Jézus szíve plébániatemplom
A Wikimédia Commons tartalmaz Árkay Aladár témájú médiaállományokat.
A rákospalotai templom terve
Református templom paplakással
Katolikus templom terve
A szénatéri mozgóképszínház terve
Családi ház vázlata

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1.Budapest, 1932. február 2.) magyar műépítész, iparművész, festő; Árkay Sándor műlakatos fia, Árkay Bertalan építész apja. Műveinek nagy részére a népies stílus jellemző.

Életpályája[szerkesztés]

Árkay Aladár Árkay Sándor kiváló műlakatos iparművésznek a fia. A család 1869-ben költözött Pest-Budára, ahol az apa a dualizmus korában újra felvirágzó hazai kovácsművészet egyik vezető képviselője lett. Számtalan épület kovácsoltvas díszei fűződnek nevéhez: a fővárosban többek között a New York-palotáé, a Nyugati pályaudvaré, a Dísz téri honvéd főparancsnokságé vagy a régi Erzsébet hídé."[1]

Diplomáját a Műegyetemen szerezte. Rajzban Balló Ede volt az első mestere. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Később apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságnak a második világháború alatt nagyrészt elpusztult épületét (1896), a Corvin téren a Budai Vigadót (1896–1897), valamint a Gellért-hegy oldalában az 1904–1905-ben megvalósult Szent Gellért-emlékművet.

Az eklektikától indult, de hamarosan hangadó építészévé vált a magyaros szecessziós törekvéseknek. Első jelentős épülete a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babocsay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete) 1905-ben, melyet már a húszas években gyökeresen átépítettek, megfosztva eredeti jellegétől és díszeitől.

Fő művei közé sorolandó a népies stílusban épült Fasori református templom, a mai Városligeti fasor 7. sz. alatt.

Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. 1929-ben készült el a Győr-gyárvárosi római katolikus temploma, melyért 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert.

Közvetlenül halála előtt kezdte a budapesti városmajori római katolikus templom tervezését, amelyet fia, Árkay Bertalan építész fejezett be.[2] Apa és fia együttes munkájából ma már nem lehet eldönteni, melyiké volt az alapkoncepció. Rimanóczy Gyula a felépült templomról irt méltatásában (Tér és Forma 1933/4-5.sz), azt állítja, hogy a terveket Árkay Aladár vázolta fel, de a közbejött halála miatt a kivitelezés fiára maradt.[3]

Munkái[szerkesztés]

  • 1896–1899. Budai Vigadó. Budapest. I. Corvin-tér 8 (Kallina Mórral)[4]
  • 1899. Szépművészeti Múzeum pályázat. III. díj
  • 1899. Városi szökőkút pályázat. I. díj
  • 1900. Szent Gellért emlékmű és emléklépcső pályázat. I. díj (Kallina Mórral)
  • 1905–1906. Babocsay villa. Budapest, VI. Dózsa György út 92/a (Aréna út)[5]
  • 1906. Baróthy-ház. Budapest, XII. Városmajor utca 42
  • 1907–1908. Épületbővítés. Budapest, XII. Városmajor utca 41 (Kallina Gézával)
  • 1907. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat. Megosztott I. díj (Kallina Mórral)[6]
  • 1909. Kispest munkáslakás típusok pályázat. Megvétel (Kallina Gézával)
  • 1911–1913. Fasori református templom. Budapest, VII. Városligeti fasor 7[7]
  • 1910–1913. Bírák és Ügyészek lakónegyede. 37 családi ház, valamint az építtető Országos Bírói és Ügyészi Egyesület bérháza (Budapest, XII. Ráth György utca – Tóth Lőrinc utca – Istenhegyi út – Határőr utca)
  • 1913. Bírói Egyesület Kollégiuma. Budapest, XII. Ráth György utca 24
  • 1913. Nemzeti Színház pályázat[8]
  • 1913. Bristol mozgóképszínház (terv). Budapest, II. Széna tér
  • 1914. Budapest, VIII. Rezső téri emléktemplom pályázat. Megvétel
  • 1916. Budapest Székesfővárosi krematórium pályázat. Megvétel
  • 1917. Budapest, József fiúárvaház pályázat
  • 1917. Budapest. Rákospalotai református templom pályázat[9]
  • 1910–1913 körül Árkai Aladár családi háza Budapest, XII. Alma utcában
  • 1922–1923. Városmajori Jézus szíve kistemplom. Budapest, XII. Csaba utca 5. (műemlék)
  • 1923. Budapest Néprajzi Múzeum pályázat
  • 1924–1925. A "Rákócziánum" kápolnája (Rózsadombi Krisztus Király-templom). Budapest, II. Keleti Károly utca 39
  • 1925. Kőbányai lengyel nemzetiségi templom, Budapest, X. Óhegy u. 11
  • 1926. Városháza. Mohács
  • 1927. Családi ház. Budapest, II. Virág árok utca 11-13 (átalakítva és bővítve)
  • 1928. Budapest, XVI. Rákosszentmihály – Sashalom. Református kultúrház (Csaba Rezsővel)
  • 1928. Lakóház. Budapest, II. Pasaréti út 10
  • 1929. Győr. Gyárvárosi római katolikus templom (a Győri árugyári kolónia /1917/ központjában épült fel)
  • 1929. Győr. Városi színház tervpályázat (megvétel)[10]
  • 1929. A kőbányai lengyel kolónia Óhegy utcai temploma
  • 1929–1940. Mohácsi fogadalmi templom (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be.)
  • 1931. Szent Cirill és Szent Metód bolgár pravoszláv templom
  • 1931–1933. Városmajori Jézus szíve plébániatemplom (Fiával, Árkay Bertalannal együtt. Halála után fia fejezte be. A harangtorony 1937-ben épült.)

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Árkay Aladár sírja. Farkasréti temető: 33/3-1-13. Pátzay Pál szobrász alkotása.
  • (Szerk. Kubinszky M.): Modern építészeti lexikon (p.25.) – Bp., Műszaki K., 1978. – ISBN 963 10 1780 x
  • Dercsényi Balázs – Major Máté: Árkay Aladár (Akadémia Kiadó, 1967. Architectura sorozat)
  • Budai Vigadótól a Városmajorig. (Népszabadság.Tóth Vilmos 2003. február 1.)
  • magyar életrajzi lexikon
  • Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A SZÁZADFORDULÓ MAGYAR ÉPÍTÉSZETE (SZÉPIRODALMI KÖNYVKIADÓ – BONEX. 1990)
  • Magyar Építőművészet: 1909/2. sz., 1913/1-2. sz., 1913/3. sz., 1913/6. sz., 1914/3. sz., 1916/7-8. sz., 1917/1. sz., 1917/7-9. sz., '917/10-12. sz.
  • L'ARTISAN LITURGIQUE. (Juliet – Aout – Sept. 1936)
  • Merényi: 1867 – 1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE (Római Magyar Akadémia 1965. 82, 83, 84, 85. kép)
  • Ferkai A.: Buda építészete a kétvilágháború között. (169., 220., 289., 413., 414. objektum)
  • Ferkai A. (Branczik M., Hajd V., Molnos A., Oláh É.): Pest építészete a két világháború között. (82., 143/1-8., 276., 299)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Idézet Tóth Vilmos. Budai Vigadótól a Városmajorig című cikkéből
  2. A templom 1933-ban, a harangtorony 1937-ben épült fel.
  3. Árkay és Rimanóczy család között abban az időben szoros baráti kapcsolatok voltak. Árkayné Sztéhlo Lili volt Rimanóczy, Yvonne lányának a keresztanyja. (szerk.)
  4. A Budai Vigadó megnyitása 1900-ban. [2007. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
  5. Babocsay villa homlokzata[halott link]
  6. Zombor Függetlenségi Kőr pályázat[halott link]
  7. Fasori református templom a Magyar Építőművészetben[halott link]
  8. Nemzeti Színház tervpályázat[halott link]
  9. Rákospalotai református templom pályázat[halott link]
  10. Győri Színház tervpályázat. Távlati kép[halott link]

További információk[szerkesztés]

Városmajori plébánia tornya 1937

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]