Fasori református templom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fasori református templom
Ref. templom (859. számú műemlék).jpg
Felekezet református
Egyházkerület Dunamelléki Református Egyházkerület
Egyházmegye Budapest-Északi Református Egyházmegye
Egyházközség Budapest-Fasori Református Egyházközség
Építési adatok
Építése 19111913
Stílus szecessziós
Tervezője Árkay Aladár
Elérhetőség
Település Budapest VII. kerület
Cím 1071 Városligeti fasor 7.
Elhelyezkedése
Fasori református templom (Magyarország)
Fasori református templom
Fasori református templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 28″, k. h. 19° 04′ 24″
A Fasori református templom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fasori református templom témájú médiaállományokat.

A fasori református templom és a hozzá kapcsolódó paplak (parókia) Budapest VII. kerületében a Városligeti fasor délkeleti oldalán áll. A telket az utcától terméskő-fém anyagú, két részből álló kerítés választja el, amelynek szakaszai ívesen kanyarodnak be a közvetlenül a járdára nyíló főhomlokzathoz.

A templom melletti – a paplak előtti – kertben áll alistáli Laky Adolf szobra, Reith Béla szobrász műve.

Leírása[szerkesztés]

A főhomlokzat középső háromszögű oromzatában ötös résablaksor található. Dobozszerű kapuépítmény áll a főhomlokzat középső része előtt, középen csúcsíves kapunyílással. A templomteret óriási félköríves termálablak világítja meg, ami a kapunyílás felett helyezkedik el. A főhomlokzat aszimmetrikus kialakítású, mivel középső részét baloldalt négyzetes alaprajzú és magasabb, jobboldalt pedig íves alaprajzú, alacsonyabb torony fogja közre. A nagytornyot magas gúlasisak, a kistornyot kettős kúpsisak fedi le. A többi templomhomlokzat építészeti kialakítása hangsúlytalanabb, a tömör falfelületeket – a két másik termálablak kivételével – egyenes és parabolikus lezárású ablakok törik át.

A kapu a haránt irányú tengelyű előcsarnokba nyílik, a templombelső görögkereszt alaprajzú centrális tér, melyet egy 13,7 méter átmérőjű félgömbkupola fed le. A középső térhez rövid, harántdongákkal fedett keresztszárak – amelyek három hatalmas kapu formájú festett üvegablakon keresztül kapják a fényt – csatlakoznak. A keresztszárakban az emeleten karzatok kaptak helyet, közülük a bejárattal szemközti az orgonakarzat. Az orgonakarzat alatti tömör falfelület középső szakaszán található félköríves falfülke ad helyet a liturgikus tér eszmei középpontjának: a két oldalról félköríves lépcsővel megközelíthető szószéknek, előtte az Úrasztallal. A szószék fölötti, modern vonalú orgona mintegy megkoronázza az egész együttest. Geometrikus stukkómotívumok díszítik a belső tér építészetileg hangsúlyos részeit: karzatmellvédek, dongahevederek, szószékfülke hátfala. Az asztalosmunkákat Kovács Zsigmond, míg a lakatos- és fémmunkákat Miákits Károly készítette, beleértve a míves világítótesteket is. A magyar népművészet ihlette pirogránit burkolat a pécsi Zsolnay-gyárban készült, a festett üvegablakokat pedig a neves üvegfestő-művész Róth Miksa alkotta. A padok, stallumok, fém világítótestek, a díszburkolat, valamint a színes üvegablakok is a tervező Árkay Aladárnak a belső egységes ornamentikájának kialakítására törekvő talentumát tanúsítják. A templom építészeti összhatásához a magas színvonalú szakipari és művészi munka jelentősen hozzájárul. Minden nemes anyagból készült: márványból, bronzból, kerámiából, fából, üvegből. Áhítatot sugároz a forma és anyag harmóniája. A méretek impozánsak, a templom mintegy ezer hívő befogadására alkalmas.

A templom keleti sarkához az egyemeletes L alaprajzú lelkészlak csatlakozik. Földszintjén található a gyülekezeti terem, valamint a lelkészi hivatal. Az emeleten és a tetőtérben egy-egy szolgálati lakás kapott helyet.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 575. szám (1998.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]