Klauzál tér (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Klauzál tér
Klauzál Square, Budapest 02.JPG
Ország Magyarország
Település Budapest VII. kerülete
Elhelyezkedése
Klauzál tér (Magyarország)
Klauzál tér
Klauzál tér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 03′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 03′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál tér témájú médiaállományokat.
A tér egy részlete

A budapesti Klauzál tér a Belső-Erzsébetváros, a volt zsidónegyed legnagyobb tere.

Története[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

A 7-es számú, műemléki védettségű épület
Klauzál tér, Budapest - légi fotó

A tér első neve Stephans Platz volt, majd 1874-től István tér lett. 1907-től vette fel a tér a mai nevét, amelyet Klauzál Gábor reformkori miniszterről kapta.

A mai Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István tér. Tér volt, amennyiben nem volt beépítve. És erre a helyre álmodta meg Miklósy Gyula vidéki színigazgató a maga színházát, a harmadik magyar színházat, mely a fővárosban emelkedett.
Részlet Váradi Antal: A régi Pest emlékei című könyvéből

Miklósy megvette a Ligetben felállított gyermekszínház épületének fa és vasvázát. Ideszállíttatta s ebből alkotta meg az István téri Színházat. A színházába a legjobb vidéki és az akkori Nemzeti Színházzal valamiképpen elégedetlen színészeket nyerte meg. A társulatnak balettkara is volt, Storch Miksa balettmester vezetésével. 1872. október 30-án Jókai prológusával avatták fel a színházat. 1874 januárjában tűzvész miatt a színház megsemmisült.

A tűzvész után[szerkesztés]

A 13-as számú műemlék épület egy részlete

A színház helyén 1897-ben nyílt meg a Klauzál téri vásárcsarnok. Egyszerre öt vásárcsarnok épült a fővárosban, a Klauzál téri lett a III. számú Vásárcsarnok. A vásárcsarnokhoz kapcsolódóan bérház is épült a Klauzál téren, ami lehetővé tette, hogy az árusító helyeket alacsonyabb áron adják ki. Az árusító helyek száma meghaladta a háromszázat. A csarnokban, elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt. A Klauzál tér arculata idővel megváltozott. A teret az utcák mentén fák szegélyezik. Ma a kerítéssel körbevett „zöld sziget” Belső Erzsébetváros oázisa. Van itt játszótér, sportolási lehetőség, pihenésre és szórakozásra alkalmas szép környezet, sőt még kutyafuttató is. A teret körbevevő utcák épületeit felújították, így rendezett képet mutat. Gérecz Attila (1929–1956), az 1956-os forradalom mártír költőjére emlékezve a Klauzál tér 9. szám alatt emléktáblát helyeztek el, akinek első sírja a téren volt.

Az elfeledett „régi” 2-es villamos[szerkesztés]

A tér másik érdekessége, hogy keresztülment rajta a régi 2-es villamos. A járat a Keleti pályaudvar melletti Festetich utcából indult és a másik végállomása a Dózsa György úti MÁV aluljáró angyalföldi oldala volt. A belső-erzsébetvárosi vonalat 1911. október 27-én helyezte üzembe a Budapesti Városi Villamos Vasút (röviden: B.V.V.V.) a Népszínház tér (mai nevén Blaha Lujza tér) és a Király utca között. A Stáhly utca – Gyulay Pál utca – Nyár utca – Klauzál tér – Csányi utcai vágányok a terézvárosi vonalakkal teremtettek összeköttetést.

A tér a köztudatban[szerkesztés]

  • Az 1989-ben Gémes József által készített Vili, a veréb című egész estés rajzfilm történetének egy része ezen a téren játszódik.
  • A Locomotiv GT együttes Miénk itt a tér című slágere erről a térről szól.
  • Brandi Jenő (1913–1980), az 1936-os berlini olimpián aranyérmes vízilabdacsapat tagja a Klauzál tér 5. szám alatt lakott.
  • A Klauzál tér nevezetességei közé tartozik a Kádár étkezde is.

Források[szerkesztés]