Klauzál tér (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Klauzál tér
Klauzál Square, Budapest 02.JPG
Ország Magyarország
Település Budapest VII. kerülete
Elhelyezkedése
Klauzál tér (Magyarország)
Klauzál tér
Klauzál tér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 03′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 59″, k. h. 19° 03′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Klauzál tér témájú médiaállományokat.
A tér egy részlete

A budapesti Klauzál tér a Belső-Erzsébetváros, a volt zsidónegyed legnagyobb tere.

Története[szerkesztés]

Kezdetek[szerkesztés]

A 7-es számú, műemléki védettségű épület
Klauzál tér, Budapest - légi fotó

A tér első neve Stephans Platz volt, majd 1874-től István tér lett. 1907-től vette fel a tér a mai nevét, amelyet Klauzál Gábor reformkori miniszterről kapta.

A mai Erzsébetváros közepén egy istenverte piszokfészek terült el, az István tér. Tér volt, amennyiben nem volt beépítve. És erre a helyre álmodta meg Miklósy Gyula vidéki színigazgató a maga színházát, a harmadik magyar színházat, mely a fővárosban emelkedett.
Részlet Váradi Antal: A régi Pest emlékei című könyvéből

Miklósy megvette a Ligetben felállított gyermekszínház épületének fa és vasvázát. Ideszállíttatta s ebből alkotta meg az István téri Színházat. A színházába a legjobb vidéki és az akkori Nemzeti Színházzal valamiképpen elégedetlen színészeket nyerte meg. A társulatnak balettkara is volt, Storch Miksa balettmester vezetésével. 1872. október 30-án Jókai prológusával avatták fel a színházat. 1874 januárjában tűzvész miatt a színház megsemmisült.

A tűzvész után[szerkesztés]

A 13-as számú műemlék épület egy részlete

A színház helyén 1897-ben nyílt meg a Klauzál téri vásárcsarnok. Egyszerre öt vásárcsarnok épült a fővárosban, a Klauzál téri lett a III. számú Vásárcsarnok. A vásárcsarnokhoz kapcsolódóan bérház is épült a Klauzál téren, ami lehetővé tette, hogy az árusító helyeket alacsonyabb áron adják ki. Az árusító helyek száma meghaladta a háromszázat. A csarnokban, elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt. A Klauzál tér arculata idővel megváltozott. A teret az utcák mentén fák szegélyezik. Ma a kerítéssel körbevett „zöld sziget” Belső Erzsébetváros oázisa. Van itt játszótér, sportolási lehetőség, pihenésre és szórakozásra alkalmas szép környezet, sőt még kutyafuttató is. A teret körbevevő utcák épületeit felújították, így rendezett képet mutat. Gérecz Attila (1929–1956), az 1956-os forradalom mártír költőjére emlékezve a Klauzál tér 9. szám alatt emléktáblát helyeztek el, akinek első sírja a téren volt.

Az elfeledett „régi” 2-es villamos[szerkesztés]

A tér másik érdekessége, hogy keresztülment rajta a régi 2-es villamos. A járat a Keleti pályaudvar melletti Festetich utcából indult és a másik végállomása a Dózsa György úti MÁV aluljáró angyalföldi oldala volt. A belső-erzsébetvárosi vonalat 1911. október 27-én helyezte üzembe a Budapesti Városi Villamos Vasút (röviden: B.V.V.V.) a Népszínház tér (mai nevén Blaha Lujza tér) és a Király utca között. A Stáhly utca – Gyulay Pál utca – Nyár utca – Klauzál tér – Csányi utcai vágányok a terézvárosi vonalakkal teremtettek összeköttetést.

A tér a köztudatban[szerkesztés]

  • Az 1989-ben Gémes József által készített Vili, a veréb című egész estés rajzfilm történetének egy része ezen a téren játszódik.
  • A Locomotiv GT együttes Miénk itt a tér című slágere erről a térről szól.
  • Brandi Jenő (1913–1980), az 1936-os berlini olimpián aranyérmes vízilabdacsapat tagja a Klauzál tér 5. szám alatt lakott.
  • A Klauzál tér nevezetességei közé tartozik a Kádár étkezde is.

Források[szerkesztés]