Havas Endre (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Havas Endre
Élete
Születési név Róth Endre
Született 1909. december 13.
Budapest
Elhunyt 1953. március 9. (43 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Róth Jenő
Bellák Fanni
Házastársa Beck Márta
Gyermekei Havas Gábor, Havas Fanny

Havas Endre (1917-ig Róth,[1] Budapest, 1909. december 13.[2]Budapest, 1953. március 9.) magyar író, költő, műfordító.

Havas Endre (író)
Nuvola apps kview.png
Copyright-uncertain.svg
Nem található szabad kép.(?)
PDmaybe-icon.svgNuvola apps kview.png
Havas Endre fiatalkori képe

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született Róth Jenő (1876–1918) és Bellák Fanni gyermekeként izraelita családban. Kezdetben tisztviselőként dolgozott, majd 1930-ban Franciaországba költözött, Párizsba, ahol az Sorbonneon francia irodalmat, illetve francia nyelvet tanult. A következő év telén visszatért Magyarországra, s a Kommunista Ifjúsági Internacionálé tagjaként működött, ám 1933 májusában letartóztatták, s egy hónapot töltött vizsgálati fogságban, majd kéthavi szabadságvesztésre ítélték. Két évvel letartóztatása után belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Az 1930-as évek végén ismét Párizsba utazott, ahol megismerkedett Faludy Györggyel, illetve Lorsy Ernővel. Franciaország megszállása elől Faludyval Marokkóba ment, később pedig Casablancában és Marrákesben élt. 1942-ben Angliába utazott, ahol megismerkedett Arthur Koestlerrel,[3] és Londonban bekapcsolódott a magyar demokratikus mozgalom munkájába; Károlyi Mihály titkáraként dolgozott. Emigrációja során rendszeresen fordított és tudósításokat, novellákat, verseket is írt. Írásai a brit és amerikai magyar nyelvű sajtóban jelentek meg. 1945 után hazatért Magyarországra, ahol a Magyar Rádió külügyi osztályán dolgozott, később Károlyi Mihály akkori párizsi követi titkáraként ismét Franciaországba került. 1949-ben visszahívását kérte, s a fővárosban több kiadóvállalatnál (pl. az Athenaeum Könyvkiadónál) is dolgozott. 1950. november 2-án koholt vádak alapján letartóztatták, majd a Rajk-per kapcsán elítélték. A börtönben megőrült, s emiatt az őrök gyakran szórakozásból kínozták, végül pedig agyonverték.

Munkássága[szerkesztés]

Fiatal költő korában került kapcsolatba Kassákkal, aki a Munkában közölte Havas első verseit, első verseskötetéről pedig (Sebesülten) Radnóti Miklós írt kritikát a Nyugatban. Párizsban Paul Éluard és Louis Aragon hatása alá került, lírájába szürrealista elemeket használt, versei a szocialista realizmus stílusjegyeit mutatják. 1949-ben írta meg utolsó versét, amely a "Vers a párthűségről" címet viselte. Műfordítóként Puskin és kortárs francia szerzők műveit ültette át magyarra.

Családja[szerkesztés]

Felesége Beck Márta, a Globus Konzervgyár művezetője, majd a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet laboránsa volt. Fia Havas Gábor (1944-) szociológus, az SZDSZ országgyűlési képviselője. Lánya Havas Fanny (1948-) szerkesztő.

Emlékezete[szerkesztés]

Faludy György hozzá írta a börtönben a "Havas Bandi" című versét (1950).

Művei[szerkesztés]

  • Hűség (válogatott versek, Illés László bevezető tanulmányával, Budapest, Magvető, 1962.)
  • A menekülés könyve (Bíró Bálint fametszeteivel, London, Sylvan Press, 1943.)
  • Sebesülten (versek, Budapest, Munka, 1938.)
  • A költő halálára (Munka, 1938; „…amíg szivünk dobog.” Válogatás a szocializmus irodalomból. Vál., szerk. Illés László. Bp., 1975)
  • Illés Béla, a regényíró.Déry Tibor: Felelet. (Forum, 1950)
  • Embertelen világ. 14 amerikai elbeszélés. Ford. Gábor György. A bevezetést Barta Lajos írta. (Bp., 1950)
  • A Thibault-ok margójára. – Café Sorbonne. (Párizsi elégia. Magyar költők és képzőművészek Franciaországról. Szerk. Gereblyés László. Bp., 1974)
  • 1941. nov. 15-én.Károlyi Mihállyal. – Hazatérés. (Hazatért szövegek. Magyar emigráns antifasiszták írásai. 1919–1945. Szerk. Markovits Györgyi. Bp., 1975)

Fontosabb műfordításai[szerkesztés]

  • Hermész Triszmegisztosz: Corpus Hermeticum[4]
  • Jacques Duclos, Jean Fréville: Henri Barbusse (1949)[5]
  • Elsa Triolet: Milyen kár volt... (novella, 1946)
  • Michael Sayers, Albert E. Kahn: A nagy összeesküvés (Budapest, Szikra, 1950.)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1917. évi 23901. sz. rendelete. MNL-OL 30795. mikrofilm 615. kép 2. karton.
  2. Róth Jenő születési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári születési akv. 3290/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  3. Faludy György: Pokolbéli víg napjaim. Budapest, 1989, Magyar Világ Kiadó, 37. o.
  4. Corpus Hermeticum. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
  5. Henri Barbusse. Országos Széchényi Könyvtár, 1949. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Faludy György: Havas Bandi I. Hócipő, (2006. márc. 14.)
  • Faludy György: Havas Bandi II. Hócipő, (2006. márc. 29.)
  • Faludy György: Havas Bandi. Irodalmi Jelen, VI. évf. 52. sz. (2006. feb.)[halott link]
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó.
  • Gyertyán Emil: Emlékezés (vers, Irod. Újság 1956. 28. sz.)
  • Radnóti Miklós: Sebesülten. H. E. versei. (Nyugat, 1938; R. M.: Próza. Novellák és tanulmányok. Bp., 1971)
  • Magyar Irodalmi Lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
  • Ferenczy László: H. E.: Hűség. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
  • Markovits Györgyi: Magyar írók Angliában, angol könyvek Magyarországon a hitleri uralom delelőjén. (Az OSZK Évkönyve, 1978)
  • Nagy Csaba: A hűség költője. 75 éve született H. E. (Kritika, 1984)
  • Rónai Mihály András: H. E. (R. M. A.: Magyar lant. Bp., 1984)
  • Vezér Erzsébet: Kétszeresen mártír volt. (Élet és Irodalom, 1984)