Vathy Zsuzsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vathy Zsuzsa
Az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1940. április 15.
Pápa
Elhunyt 2017. január 7.[1] (76 évesen)
Budapest
Házastársa Lázár Ervin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Kitüntetései
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vathy Zsuzsa témájú médiaállományokat.

Vathy Zsuzsa (Pápa, 1940. április 15.Budapest, 2017. január 7.) József Attila-díjas író, újságíró, szerkesztő, vegyészmérnök. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (1996).

Életpályája[szerkesztés]

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában, Pápán végezte, 1958-ban a Türr István Gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányokat a Veszprémi Vegyipari Egyetemen folytatott. 1965 és 1970 közt a százhalombattai olajfinomítóban dolgozott vegyészmérnöki beosztásban. 1970-ben elszegődött újságírónak, a Képes 7 gyermekrovatát szerkesztette, 1970-től folyamatosan jelentek meg novellái, elbeszélései, riportjai, kisregényei kötetekben is a Magvető, a Kozmosz, az 1990-es évektől a Pesti Szalon és a Palatinus kiadóknál. 1990 és 1992 közt a Kortárs című szépirodalmi folyóiratnál a prózarovatot vezette, 1992-től szabadfoglalkozású író.

Szépirodalmi munkái életútjának forrásaiból táplálkoznak, ábrázolja a gyermek- és ifjúkort, a nemzedéki ellentéteket, a fiatalok helykeresését, az életmódváltás nehézségeit és kudarcait. Környezetrajzai hitelesek és pontosak, képes a dolgok és az atmoszféra realisztikus megragadására. A szociográfiai szépirodalom jeles képviselője.

Családja[szerkesztés]

Férjével, Lázár Ervinnel 2005-ben

Férje Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író volt.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

  • Erőterek (novellák, 1970);
  • Adjál nekem vasfogat! (kisregény és elbeszélések, 1976);
  • Lúdtalpbetét Adonisznak (novellák, 1977);
  • Az ősi háztető (novellák, 1980);
  • Úgy hívnak, hogy Nyúlpatikus (riportok szakmunkás-tanulókról, 1983);
  • Ki látott rétisast? (regény, 1984);
  • Éjjel a fűben (válogatott elbeszélések, 1985);
  • Kvarcóra, ír himnusszal (riportok, 1986);
  • Itthon vagyok (regény, 1987);
  • Szívrepesve (novellák, 1989);
  • A túlélés románca (regény, 1991);
  • Beszélő kert (novellák, 1993);
  • Itt a szépséget nézzük (regény, 1995);
  • Búrkifli (novellák, 1997);
  • Kalandregény (regény, 1999);
  • Gördeszkák és űrdeszkák (válogatott novellák, 2000);
  • Angyalhíd (regény, 2003);
  • Herend, az más (szociográfia, riport, 2006);
  • Életünk, halálunk (novellák, 2007);
  • Angolpark (novellák, 2009);
  • Columbo autója (novellák a cigány kultúra köréből, 2011);
  • Kávérajzok (kisregény, 2013);
  • Az élet vásárcsarnoka (elbeszélések, 2015)
  • Lázár Ervin; vál. Vathy Zsuzsa, Komáromi Gabriella, szerk. Komáromi Gabriella; Napkút–PIM, Bp., 2015 + CD (Hang-kép-írás)
  • Ki nevet a végén? Válogatott novellák és kisregények; Helikon, Bp., 2016

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]