Marczali Henrik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Marczali Henrik
Marczali Henrik.jpg
Életrajzi adatok
Született1856. április 3.
Marcali
Elhunyt1940. június 21. (84 évesen)
Budapest
Ismeretes mint
Állampolgárság magyar
SzüleiMarczali Mihály
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Kutatási terület ókor
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893)

Marczali Henrik (1875-ig Morgenstern Henrik;[1] Marcali, 1856. április 3.Budapest, 1940. július 21.) zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1893).

Életpályája[szerkesztés]

Alsóbb iskoláit atyja vezetése mellett otthon, középiskoláit Győrött és Pápán (a Pápai Református Kollégiumban) végezte. 1870-ben a pesti egyetemen a bölcsészeti tanfolyam hallgatói közé iratkozott be, 1875-1878 között külföldi egyetemeken tanult (először Berlinben, majd Párizsban, 1878).

Hazatérése után a budapesti tanárképző intézet gyakorló gimnáziumában magántanárrá, majd 1880-ban rendes tanárrá nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1893. május 12-én választotta levelező tagjává. 1895. február 14-étől a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányi tagja volt. Ugyanebben az évben a budapesti magyar királyi tudományegyetemen az Árpád-kori magyar történet nyilvános rendes tanárává nevezték ki.

Mint szaktudós az Árpád-kori és az újabbkori magyar történetet és világtörténetet választotta tanulmánya tárgyául. A Pallas nagy lexikona cikkírója volt a magyar történelem újabbkori részéről. 1898-tól szerkesztette és újkori részében írta a Nagy képes világtörténet című sorozatot. Politikai állásfoglalása miatt, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után egy időre szabadságolták, majd 1924-ben végkielégítéssel elbocsátották. Később tagja lett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[2]

Elsőnek dolgozta fel részletesebb munkákban hazánk 18. századi történelmét.

Marczali Henrik sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-10-1.

Családja[szerkesztés]

Szülei Marczali (Morgenstern) Mihály (1824–1889) rabbi és Freyer Rozália (1831–1906). Leánya, May Frigyesné Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító. Unokája, May István János (1915–1996) irodalomtörténész.

Művei[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Belügyminisztérium 1875. évi 59531. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1875. év 4. oldal 24. sor
  2. Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.

További információk[szerkesztés]

  • Hajnal István: Marczali Henrik. In: Századok, 1940. 4 – 6. szám
  • Lederer Emma: Marczali Henrik helye a magyar polgári történettudományban. In: Századok, 1962.
  • Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007.
  • Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981.
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
  • Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó.