Marczali Henrik
| Marczali Henrik | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1856. április 3. Marcali |
| Elhunyt | 1940. július 21. (84 évesen) Budapest |
| Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
| Ismeretes mint |
|
| Születési név | Morgenstern Henrik |
| Állampolgárság | magyar |
| Szülei | Marczali Mihály |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Kutatási terület | ókor |
| Akadémiai tagság | Magyar Tudományos Akadémia levelező (1893) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marczali Henrik témájú médiaállományokat. | |
Marczali Henrik, születési és 1875-ig használt nevén Morgenstern Henrik[1] (Marcali, 1856. április 3. – Budapest, 1940. július 21.)[2] zsidó származású magyar történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1893).
Életpályája[szerkesztés]
Alsóbb iskoláit apja vezetése mellett, magántanulóként otthon, középiskoláit Győrött és Pápán (a Pápai Református Kollégiumban) végezte. 1870-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bölcsészeti tanfolyam hallgatói közé iratkozott be, 1875–1878 között külföldi egyetemeken tanult (először Berlinben, majd Párizsban, 1878).
Hazatérése után a budapesti tanárképző intézet gyakorló gimnáziumában magántanárrá, majd 1880-ban rendes tanárrá nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1893. május 12-én választotta levelező tagjává. 1895. február 14-étől a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányi tagja volt. Ugyanebben az évben a Budapesti Tudományegyetemen az Árpád-kori magyar történet nyilvános rendes tanárává nevezték ki.
Mint szaktudós az Árpád-kori és az újabbkori magyar történetet és világtörténetet választotta tanulmánya tárgyául. A Pallas nagy lexikona cikkírója volt a magyar történelem újabbkori részéről. 1898-tól szerkesztette és újkori részében írta a Nagy képes világtörténet című sorozatot. Politikai állásfoglalása miatt, a Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után egy időre szabadságolták, majd 1924-ben végkielégítéssel elbocsátották. Később tagja lett a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[3] Halálát végelgyengülés, dülmirigytúltengés okozta. Felesége Schmiedl Laura volt.
Elsőnek dolgozta fel részletesebb munkákban hazánk 18. századi történelmét.
Családja[szerkesztés]
Szülei Marczali (Morgenstern) Mihály (1824–1889) rabbi és Freyer Rozália (1831–1906). Leánya, May Frigyesné Marczali Erzsébet (1885–1937) költő, műfordító. Unokája, May István János (1915–1996) irodalomtörténész.
Emlékezete[szerkesztés]
Sírja Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben található. (Parcella, Szakasz, Sor, Sír: 5/B, N/A, 10, 1) [4]
Művei[szerkesztés]
- A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére (Budapest, 1874. Különnyomat a Földrajzi Közleményekből)
- A magyar történet kútfői az Árpádok korában (Budapest, 1880, REAL-EOD németül Berlin, 1882 REAL-EOD)
- Regesták a külföldi levéltárakból (1882. Különlenyomat a Történelmi Tárból
- Gr. Pálffy Miklós főkancellár emlékiratai (Budapest 1884. Ért. tört. XI. 9.)
- Magyarország története II. József korában (3 köt., Budapest, 1882–88. 1–2. köt., 2. kiad. 1885–88)
- Az ujkor története I.–III. (1883–1885, a Ribáry–Molnár–Marczali-féle Világtörténelem részeként)
- Mária Terézia (Budapest, 1891. Magyar Történelem Életrajzokban)
- A legújabb kor története 1825–1880 (Budapest, 1892); Online
- A magyar állam ismertetése (Budapest, 1892)
- Anonymus iskolai kiadása (1892)
- Magyarország története iskolák használatára (Budapest, 1894)
- Magyarország a királyság megalapításáig és Magyarország története az Árpádok korában (Budapest, 1895–96. A Szilágyi Sándor szerkesztésében megjelenő Millenniumi magyar történet 1–2. köt.)
- Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig (1711-1815) (Budapest, 1898)
- Gróf Bánffy Dénes emlékiratai az 1848. évi forradalomról (Közzéteszi: Marczali Henrik, Budapesti Szemle, 1889)
- Nagy képes világtörténet. (Budapest, 1898–1905)
- Az Árpádok és Dalmácia (Budapest, 1898)
- A magyar történet kútfőinek kézikönyve (Angyal Dávid és Mika Sándor társaságában szerk., Budapest, 1901)
- A nemzetiség történetbölcseleti szempontból (Budapest, 1905)
- Az 1790–1791. országgyűlés (I–II., Budapest, 1907)
- Hungary in the Eighteenth Century (Cambridge, 1910)
- Ungarische Verfassungsgeschichte (Tübingen, 1910)
- Ungarisches Verfassungsrecht (Tübingen, 1911)
- Magyarország története (Budapest, 1911)
- Világpolitika és világgazdaság (Budapest, 1918)
- Cobden történeti jelentősége (Budapest, 1921)
- Hogyan készült a nagy háború? (Budapest, 1923)
- A katonai Mária Terézia-rend körül (Budapest, 1934)
- Erdély története (Budapest, 1935)
Halála után[szerkesztés]
- Világtörténelem – magyar történelem (Vál.: Gunst Péter; Budapest, 1982)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Belügyminisztérium 1875. évi 59531. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1875. év 4. oldal 24. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIV. ker. állami halotti akv. 661/1940. folyószáma alatt.
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ http://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/kozma-utcai-izraelita-temeto/marczali-henrik/
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 138. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Online elérés
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Marczali Henrik. nevpont.hu. [2014. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
További információk[szerkesztés]
- Hajnal István: Marczali Henrik. In: Századok, 1940. 4 – 6. szám
- Lederer Emma: Marczali Henrik helye a magyar polgári történettudományban. In: Századok, 1962
- Gunst Péter: Marczali Henrik. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1983.
- Szilágyi Ágnes Judit: Érdekes személyiségek, emlékezetes viták a magyar történetírásban, 27 történészportré, Budapest, Palatinus, 2007
- Akiknek ezeréves múltunkat köszönhetjük. Magyarország neves halottainak névjegyzéke és temetkezési helyei. Összeáll. Csontos László amatőr temetőkutató. Bp., Római Kiadó és Nyomdaipari Bt., 2001
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
- Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942
- Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 478–479. o. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
- Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004
- Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Osiris Kiadó, Budapest, 2011
- Előadások Marczali Henrik születésének 150. évfordulója alkalmából. Tudományos konferencia Marcaliban, 2006. április 3-4.; szerk. Karancz Gábor; Marcali Városi Helytörténeti Múzeum, Marcali, 2006
- Magyar-zsidó identitásminták; szerk. Dénes Iván Zoltán; Ráció, Bp., 2019
|
