Kyösti Kallio

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kyösti Kallio
Kallio uudenvuodenpuhe.jpg
Finnország 4. elnöke
Hivatali idő
1937. március 2. 1940. december 19.
Előd Pehr Evind Svinhufvud
Utód Risto Ryti

Születéskori neve Gustaf Kalliokangas
Született 1873. április 10.
Finnország Ylivieska, Finnország
Elhunyt1940. december 19. (67 évesen)
Finnország Helsinki, Finnország
Párt Agrárliga

Házastársa Kaisa Kallio (1902 – 1940. december 19.)
Gyermekei
  • Kalervo Kallio
  • Kerttu Saalasti
  • Katri Kaarlonen
Foglalkozás politikus
Iskolái Oulun Lyseon Lukio
Halál oka szívinfarktus
Vallás evangélikus kereszténység

Díjak
  • Royal Order of the Seraphim
  • Order of the White Star, Collar Class

Kyösti Kallio aláírása
Kyösti Kallio aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kyösti Kallio témájú médiaállományokat.

Kyösti Kallio (eredetileg Gustaf Kalliokangas) (Ylivieska, 1873. április 10.Helsinki, 1940. december 19.) Finnország 4. elnöke, négyszer a finn kormány élén is állt.

Élete[szerkesztés]

A későbbi elnök gazdag parasztcsaládban született Ylivieskában. Ouluban járt iskolába, de apja halála miatt félbe kellett szakítani tanulmányait, mert átvette a családi gazdaság irányítását. Ő Finnország egyetlen olyan elnöke, aki nem rendelkezett egyetemi, vagy azzal egyenrangú diplomával.

Kyösti Kallio nős volt, hat gyermeke született. Nivalában gazdálkodott, méghozzá kifejezetten sikeresen. Rövidesen a helyi politika irányítójává vált. Ifjúsági kört, majd szövetkezetet alapított, végül a községi képviselőtestület elnöke lett.

1940. novemberében egészségi problémáira hivatkozva lemondott köztársasági elnöki posztjáról és úgy tervezte, hogy visszavonul Nivalába a családi gazdaságot igazgatni. A hivatalos búcsúztatására 1940. december 19-én került sor Helsinkiben, a vasúti pályaudvaron. A beteg Kallio a katonák díszsorfala mellett elhaladva rosszul lett és a helyszínen meghalt. A legenda szerint Carl Gustaf Emil von Mannerheim marsall karjai között halt meg, valójában azonban a magyar származású Aladár Paasonen ezredes kapta el az összeeső volt elnököt.

Politikája[szerkesztés]

Kalliót 1904-ben képviselővé választották, politikai karrierje ezek után töretlenül haladt előre. 1920-36 között tizenöt alkalommal töltötte be a parlament elnöki tisztét. Volt földművelési és közlekedési miniszter, négyszer pedig miniszterelnök.

Képviselőként és miniszterelnökként egyaránt a szociális reformok elkötelezett híve volt, törekedett a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére és a politikai konfliktusok elsimítására. Nevéhez kötődik az általános iskolakötelezettség és a vallásszabadság törvénybe iktatása.

Intézkedéseivel több ezer földművest segített saját gazdaság beindításához, ezzel is csökkentve a társadalomban rejlő feszültséget. Köztársasági elnöksége alatt juthattak kormányzati pozícióba a szociáldemokrata párt vezetői, akik az ipari munkásság érdekeinek érvényesítéséért dolgozhattak. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy Finnországban nem voltak robbanásig feszült ellentétek a lakosság különböző rétegei között. Ez a szerencsés állapot egyrészt az ország világháborús védelmének megszervezésében jelentett hatalmas előnyt, másrészt nem volt táptalaja a Szovjetunió által a háború alatt és azt követően szított szélsőséges baloldali mozgalmaknak.

Elődje:
Pehr Evind Svinhufvud
Finnország elnöke
1937. március 2.1940. december 19.
Utódja:
Risto Ryti

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kyösti Kallio című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Kyösti Kallio című finn Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda Finnországban, szerk.: Maticsák Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999. ISBN 963-472-398-5