Rusorán Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rusorán Péter
Személyes adatok
Születési dátum1940. április 11.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum2012. február 14. (71 évesen)
Halálozási helyPaloznak, Magyarország
SírhelyFarkasréti temető
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
1949–1952Magyarország Fáklya Opera
1952–1961Magyarország Bp. Vörös Meteor
1961–1968Magyarország Csepel Autó
1969–1972Magyarország Bp Vasas
Válogatottság
1959–1968Magyarország Magyarország80
Edzőség
ÉvLigaCsapat
1973–1976Bp. Vasas
1978–1979Irán
1979–1981Bp. Vasas
1981–1982Ethnikosz
1983–1986Bp. Vasas
1983–1986Magyarország
1987–1989Ethnikosz
1991Tungsram SC
1991–1997Spandau 04
1998SVVC Morgan
A Wikimédia Commons tartalmaz Rusorán Péter témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Magyarország színeiben
Vízilabda
Olimpiai játékok
bronz
1960, Róma
vízilabda
arany
1964, Tokió
vízilabda
Universiade
arany
1965, Budapest
Magyar bajnokság
ezüst
1957

Rusorán Péter (Budapest, 1940. április 11.Paloznak, 2012. február 14.[1]) olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, edző. A sportsajtóban Rusorán II-ként szerepelt. Testvére Rusorán Tibor vízilabdázó.

Sírja a Farkasréti temetőben (5/2-1-14)

Sportpályafutása[szerkesztés]

1949-től a Fáklya Opera, 1952-től a Budapesti Vörös Meteor, 1961-től a Csepel Autó, majd 1969-től a Budapesti Vasas úszója és vízilabdázója volt. Jelentős sporteredményeket vízilabdázásban ért el. 1959-től 1968-ig nyolcvan alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Tagja volt az 1960-ban olimpiai bronzérmes és az 1964-ben olimpiai aranyérmes magyar csapatnak, az 1962. évi – magyar győzelemmel végződő – lipcsei Európa-bajnokságon azonban nem vett részt. Szintén nem volt tagja az 1968. évi olimpiára utazó válogatottnak. Az aktív sportolást 1972-ben fejezte be.

Sporteredményei[szerkesztés]

Edzői pályafutása[szerkesztés]

Visszavonulása után a Testnevelési Főiskolán úszó- és vízilabda-szakedzői, majd vízilabda-mesteredzői oklevelet szerzett. 1972-től – többszöri, több éves megszakítással – 1986-ig a Vasas vezetőedzője volt. Irányításával a Vasas vízilabdacsapata hét magyar bajnoki címet nyert, illetve kétszer nyerte el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját és egyszer a Kupagyőztesek Európa Kupáját. A Vasasnál edzőségét megszakítva 1978-tól 1979-ig az iráni válogatott, majd 1981-től 1982-ig a görög Ethnikosz vezetőedzője lett. 1983-ban – Mayer Mihály utódaként – a magyar válogatott szövetségi kapitányává választották. Irányításával a magyar válogatott az 1983. évi római Európa-bajnokságon második, az 1985. évi szófiai Európa-bajnokságon 5. helyezést ért el. 1985-ben lemondott, utóda Gyarmati Dezső lett. 1987-től ismét a görög Ethnikosz, 1990-től a Tungsram SC, 1991-től 1997-ig a berlini Spandau 04, majd a svájci SVVC Morgan vezetőedzője lett.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Mesteredző (1979)
  • Vasas SC aranygyűrű (2006)
  • Paloznak díszpolgára (2010)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt olimpiai bajnok vízilabdázónk. [2012. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 14.)

Források[szerkesztés]


A magyar vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya
Előző kapitány:
Mayer Mihály
Rusorán Péter

19831985

Következő kapitány:
Gyarmati Dezső