Testnevelési Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar szócikkből átirányítva)
Testnevelési Egyetem
Alapítva 1925
Hely  Magyarország, Budapest
Korábbi nevei Magyar Királyi Testnevelési Főiskola
Magyar Testnevelési Főiskola
Típus award, award nominees, award recipients or award ceremony
Elérhetőség
Cím 1123 Alkotás u. 44.
Postacím 1525 Pf. 69.
Telefonszám (06)1-487-9200
E-mail info@tf.hu
A Testnevelési Egyetem weboldala

Az egykori Magyar Testnevelési Főiskola 2014. szeptember elsejétől újra önálló Testnevelési Egyetem, 2000 januárjától 2014 augusztusáig a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara volt.

A TF elnevezései[szerkesztés]

Az intézményt Klebelsberg Kuno kultuszminiszter fáradozása nyomán 1925-ben Magyar Királyi Testnevelési Főiskola néven nyitották meg, majd 1945-től Magyar Testnevelési Főiskola néven működött tovább. 1975-ben az ún. tudományegyetemek csoportjába sorolták, így egyetemi rangú intézménnyé vált, 1989-től a Magyar Testnevelési Egyetem elnevezést viselte. 2000 januárjától a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karaként működik. 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.

Kapcsolódó intézmények[szerkesztés]

  • A TF-fel egy időben alakult meg a Testnevelési Főiskola Sport Club (TFSC), amely 1945-ben egyesületként alakult újjá (TFSE).
  • 1959-ben létesült a Testnevelési Tudományos Kutató Intézet, amely 1969-től a Testnevelési Főiskola Kutatóintézeteként (TFKI) folytatta működését.
  • 1975-ben megalakult a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézete (TFTI), amely a TF Továbbképző Központjaként (TFTK), majd a TF Továbbképző Intézeteként (TFTI) ma is működik.

Az intézmény céljai[szerkesztés]

Az intézmény kezdeti fő célja a testnevelőtanár képzés volt, ami későbbiekben edzőképzéssel bővült. Később a testnevelés és a sport világa erőteljes fejlődésének következtében új tanszékek alakultak, új tantárgyak kerültek be a képzési programba, és egyre nagyobb hangsúly helyeződött a tudományos kutatómunkára.

Napjainkban az alábbi küldetést tűzte ki céljául:

  • a testkultúra társadalmilag jelentős területeinek magas szintű művelése,
  • az ezen alapuló és a társadalom igényeinek megfelelő, tudományos ismereteken nyugvó szakemberképzés; valamint
  • a nemzet érdekeivel összhangban hozzájárulás a népegészségügy aktuális problémáinak megoldásához.

Az intézmény vezetői[szerkesztés]

  • 1925-1928 - Dr. Gyulai Ágost (igazgató)
  • 1928-1941 - Dr. Szukováthy Imre (igazgató)
  • 1941-1944 - Dr. Misángyi Ottó (igazgató)
  • 1945-1947 - Dollai Dobler Antal (igazgató)
  • 1947-1951 - Dr. Hepp Ferenc (igazgató)
  • 1951-1965 - Antal József (igazgató)
  • 1965-1967 - Kerezsi Endre (igazgató)
  • 1967-1973 - Dr. Terényi Imre (főigazgató)
  • 1973-1978 - Dr. Koltai Jenő (rektor, 1975-től főigazgató)
  • 1978-1984 - Zalka András (rektor)
  • 1984-1994 - Dr. Istvánfi Csaba (rektor)
  • 1994-1999 - Dr. Tihanyi József (rektor)
  • 2000-2001 - Dr. Tihanyi József (dékán)
  • 2001-2007 - Dr. Nyerges Mihály (dékán)
  • 2007-2011 - Dr. Tihanyi József (dékán)
  • 2011-2012 - Dr. Tóth Miklós (dékán)
  • 2012-2014 - Dr. Radák Zsolt (dékán)
  • 2014- - Mocsai Lajos (rektor)

A TF története[szerkesztés]

A Nemzeti Torna Egylet alapítói (1866)
  • 1900-as évek eleje - Felmerült a korábban egyleti keretek között (elsősorban a Nemzeti Torna Egylet szervezésében) folyó tornatanárképzés állami kézbe vételének gondolata.
  • 1909 - Az I. Országos Testnevelési Kongresszuson hivatalosan is megfogalmazódott egy tornatanárképző főiskola felállításának szükségessége.
  • 1921 - Az úgynevezett testnevelési törvény parlamenti tárgyalása során elfogadott módosító javaslat szerint „a testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter intézkedik”.
  • 1925. október - Klebelsberg Kunó kultuszminiszter jóváhagyta az 1921. évi LIII. törvénycikk alapján életre hívott főiskola szervezeti szabályzatát.
  • 1925. december - A Magyar Királyi Testnevelési Főiskola önálló intézményként megkezdte első tanévét a budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola épületében, közös igazgatójuk Gyulai Ágost volt. A főiskolán - hároméves tanulmányi időre tervezett szervezeti szabályzata és óraterve alapján - egyszakos testnevelőtanár-képzés indult meg. Ezidőtájt alakult meg a főiskola sportegyesülete (TFSC) és vetették meg a később országos hírűvé fejlődött testnevelési és sportszakkönyvtár alapjait.
  • 1928 - Az intézmény élére új igazgató került Szukováthy Imre személyében. Az intézmény vezetése kezdettől fogva nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, az első külföldi hallgató 1928-ban iratkozott be, később a világ különböző országaiból számosan követték.
  • 1929. szeptember - A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendelete alapján 4 évre emelték a képzési időt.
  • 1920-as évek vége - Elkezdődtek a tudományos kutatások: elsősorban a sportorvoslás, majd ezt követően a sporttörténet témakörében.
  • 1930 - Megkezdte működését az intézmény sportorvosi rendelőjéből kifejlesztett I. számú Állami Sportorvosi Intézet.
  • 1938 - A Testnevelési Főiskolának ítélték a rangos nemzetközi elismerésnek számító Olimpiai Kupát.
  • 1941 - A minisztérium Misángyi Ottót bízta meg az igazgatói feladatok ellátásával.
  • 1945 - A fővárosban zajló háborús események nagy károkat okoztak a főiskola létesítményeiben. A legnagyobb veszteséget a főépület alagsorában tárolt felbecsülhetetlen értékű szakkönyvállomány és a sportmúzeumi tárgyak elpusztulása jelentette.
  • 1946. február - Újra megnyitotta kapuit az intézmény, ahol ezután a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára egyszakos testnevelőtanár-képzés folyt. Újraalakult a főiskola sportegyesülete (TFSE) is.
  • 1946. július - Az újonnan kinevezett igazgatót, Dollai Dobler Antalt az év közepén felmentették tisztsége alól, és 1947 decemberéig miniszteri biztos került az intézmény élére.
  • 1948 - Egy kormányrendelet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatásköréből az Országos Sporthivatal felügyelete alá helyezte a TF-et. Elkezdődött a Csörsz utcai sporttelep építése.
  • 1950-51 - Ebben a tanévben fejeződött be Hepp Ferenc igazgatósága alatt - az 1945-ös I. Sportkongresszus határozatai alapján - a tanszéki rendszer kialakítása. Megváltozott és kibővült a főiskola feladatköre: a magyar testnevelési és sportmozgalom legmagasabb szintű szakemberképző, illetve módszertani és tudományos intézményévé vált.
  • 1951 - Antal Józsefet nevezték ki igazgatónak, aki 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget.
  • 1950-es évek eleje - Bevezették az esti és a levelező oktatást, s elkészültek az oktatómunka nélkülözhetetlen kellékei, a főiskola első tankönyvei.
  • 1953-54 - Felépült a férfikollégium és az étterem, útjára indult az intézmény (azóta több címváltozást megélt) tudományos folyóirata.
  • 1960-as évek - Újabb oktatási reformtervek születtek, s egyre inkább előtérbe került a testnevelés és a sport tudományos igényű megközelítése.
  • 1965 - Az igazgatói teendők ellátására Kerezsi Endre kapott megbízatást.
  • 1966 - Átadták a várva várt uszodát és a játékcsarnokot.
  • 1967 - Terényi Imre került a főigazgatói székbe, akinek nagy szerepe lett az intézmény további fejlődésében, szakmai sikereinek megalapozásában.
  • 1969 - Az 1959-ben alakult Testnevelési Tudományos Kutatóintézet a főiskola szervezeti egysége lett, megalakult a Szakkönyvtár és Dokumentációs Központ.
  • 1970-es évek - Főiskolai szintűvé vált az edzőképzés, és valamennyi szakon (tanári, edző, sportvezető) szervezettebb lett a továbbképzés. Tudományos osztály alakult, évente négy számmal jelentkezett a Tudományos Közlemények című folyóirat, nagy sikere volt a nemzetközi nyári egyetemeknek.
  • 1973 - Koltai Jenő lett az intézmény főigazgatója, majd 1975-től az első rektora.
  • 1975 - A félévszázados jubileumát ünneplő Testnevelési Főiskola az ott folyó több évtizedes oktató-nevelő és kutatómunka magas színvonalának elismeréseképpen egyetemi rangú főiskolává vált.
  • 1978 - Koltai Jenőt Zalka András váltotta fel a rektori tisztségben.
  • 1984 - Istvánfi Csaba rektor hivatalba lépésével felerősödtek a képzési rendszer és az intézményi struktúra megújítására irányuló törekvések.
  • 1985 - A hazai testnevelési és sportmozgalom szellemi központjaként elismert Testnevelési Főiskola teljes jogú egyetem lett.
  • 1986 - Az év végén megszűnt a Kutatóintézet, melynek szakembergárdája a - következő esztendőben átalakított - tanszékeken folytatta munkáját.
  • 1987 - Elkészült az egykori 200 méteres atlétikai pálya helyén álló edzőcsarnok és a 430 fő befogadására alkalmas aula épületkomplexuma, az Alkotás utcai fronton emelkedő ötszintes épület munkálatai.
  • 1988 - A korábbi laza kapcsolat helyett a Továbbképző Intézet 1988-ban TF Továbbképző Központ néven az egyetem szerves részeként folytatta működését.
  • 1989 - Az egyetemmé válás következményeként az intézmény elnevezése hivatalosan is megváltozott. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével egyidejűleg, az év júliusától a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felügyelete alá került az egyetem.
  • 1990 - A felújították és egy emelettel bővítették a játékcsarnokot.
  • 1992 - A Magyar Rektori Konferencia nyílt szavazással erősítette meg az intézmény egyetemi státusát. A Római-parton felújított (1992) vízitelepet adtak át a hallgatóknak és az alkalmazottaknak.
  • 1993 - Befejeződött a kollégiumok bővítése, korszerűsítése, és elkezdődött egy modern biomechanikai laboratórium kialakítása. Az 1993/94-es tanévtől megkezdődött az angol nyelvű egyetemi szintű (tanár szakos) képzés.
  • 2000 - A TF a Semmelweis Egyetem egyik karaként működik.
  • 2014. szeptember elsejével a Testnevelési és Sporttudományi Kar kivált a Semmelweis Egyetemből és önálló intézményként, Testnevelési Egyetem néven működik tovább.
  • 2015. október 15-én hajnalban leégett az egyetem sportcsarnoka.[1]

Hallgatói eredmények[szerkesztés]

Az alapítás évétől (2007-ig) a TF-en 80 magyar olimpiai bajnok szerzett diplomát. Rajtuk kívül világ- és Európa-bajnokok egész sora járt oda vagy koptatja ma is a TF padjait. Díszdoktorai között megtalálható a nemzetközi sportdiplomácia és sporttudomány számos jeles képviselője.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]