Konkoly János
| Konkoly János | |
| Született | 1940. január 3. Budapest |
| Elhunyt | 2018. október 13. (78 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | műugró |
| pályafutása | |
| Versenyszám | mű- és toronyugrás |
| Klub | BVSC |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Konkoly János (Budapest, 1940. január 3.[1] – 2018. október 13.) többszörös magyar bajnok műugró, pedagógus.
Pályafutása[szerkesztés]
A Budapesti Vasutas Sport Club (BVSC) színeiben sportolt. 20 évesen részt vett az 1960-as római olimpiai játékokonon, ahol rajthoz állt mind a műugrás, mind pedig a toronyugrás versenyszámában. Az előzőben 24., míg utóbbiban a 19. helyen végzett.[1] 1960 és 1970 között tizenegy bajnoki címet szerzett műugrásban, ötöt pedig toronyugrásban.[2]
1973-ban, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa – kiemelkedő sporteredményeik elismeréséül, aktív versenyzői pályafutásuk befejezése alkalmából – a Magyar Népköztársaság Sport Érdemérem bronz fokozatával tüntette ki.[3] Visszavonulását követően testnevelő tanárként helyezkedett el,[4] azonban a medencének sosem fordított hátat igazán. A későbbiekben a BVSC Örökös Magyar Bajnoka, többszörös masters Európa-bajnoki cím tulajdonosa és világbajnoki érmes helyezett lett.[5]
A 2013-as magyar mű- és toronyugró-bajnokság keretében rendezett szeniorok viadalában 73 évesen, mint a mezőny legidősebb versenyzője vett részt.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Olympic Sport Athletes. Konkoly János (angol nyelven). sports-reference.com. [2012. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ Antal Zoltán–Sass Tibor–László István: A magyar sport kézikönyve. Sport Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1972, 580-581. oldal
- ↑ Kitüntetések. In.: Heti Híradó. XVII. évfolyam, 1973/12. szám, 6. oldal
- ↑ Hegyi: Téli érdi készülődés az amerikás edző nélkül. A szorgalom kötelező. In.: Pest Megyei Hírlap. 26. évfolyam, 1982/5. szám, 7. oldal
- ↑ Konkoly János – végső búcsú (magyar nyelven). muugras.hu, 2018. október 19. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
- ↑ Kormos és hajnal duplázott. olimpia.hu. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
