Magyar királyi jogar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A magyar királyi jogar

A magyar királyi jogar a magyar koronázási jelvényegyüttes valószínűleg legrégebbi része, lehetett már Szent Istváné is. A jogar (latinul sceptrum) az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi hatalmi jelvény. A magyar királyi jogar feje metszett egyiptomi hegyikristály, a véset három oroszlánt ábrázol. A jogarfej tetején látható „mágikus csomó” egy kb. 20 mm átmérőjű aranylemezen van, amelynek szélső kerülete a középső kördísz alatt található. Ezt a tárcsát a hullámos szalaggal együtt utólagosan forrasztották hozzá a tartólemezhez, mert az országalma tetején a jelenlegi mágikus csomó alatti lemezen egy 8-10 mm átmérőjű lyuk volt, amelyet el akartak tüntetni.[1]

Leírása[forrásszöveg szerkesztése]

Salamon-csomó, amely a jogar hegyikristály gömbjének aranylemezborítását díszíti

A koronázási jogar 29,5 centiméter hosszú, hengeres nyélre illesztett hegyikristály gömb.[2] A gömb felületére három egyforma, oroszlánra emlékeztető állatalakot[3] véstek. A gömb kissé nyomott, magassága 65, átmérője 73 milliméter. A hegyikristály fejet két virágot formázó aranylemez fogja közre, amiket pántok fognak össze. A jogar tetejének díszítőeleme egy mágikus végtelen csomó („Salamon-csomó”), amely hurkos fonatból áll össze, ennek bajelhárító szerepet tulajdonítottak.[4] A perzsa, szasszanida hagyományokat követő magyar királyi jogar kristálygömbjének tetején látható végtelenített vonalmintát formázó, apotropaikus,[5] bűvös jelről azt tartották, hogy végtelenségénél fogva képes távol tartani a gonosz és az ártó szellemeket[6][7][8] [9]A foglalatra, láncokra függesztett golyókat (összesen 26 darabot) erősítettek, amik a csilingelésükkel a szellemeket tartották távol. A mogyorófa nyelet aranyozott ezüst filigrán díszítés fedi.[10]

Eredete[forrásszöveg szerkesztése]

Vedd a sceptrumot, a királyi méltóság jelvényét, tudniillik a királyság egyenes vesszőjét (virgam), a hatalom pálcáját (virgam), hogy vele magadat helyesen irányítsad, az anyaszentegyházat, tudniillik az Istentől rád bízott keresztény népet királyi erőddel védelmezd a gonoszoktól, a bűnösöket javítsad meg, az igazakat pedig segítségeddel vezesd, hogy megtarthassák a helyes utat.
– Erdmann-ordo, a jogart (sceptrum) átadó kísérő intelem[11]

A jogar minden bizonnyal a koronázási jelvényegyüttes legrégebbi, lényegében változatlan formában megmaradt darabja. A 10. században Egyiptomban, a Fátimida kalifátus idején készülhetett. A hegyikristály-edények és tárgyak a 10. században terjedtek el Egyiptomból, ahol a Madagaszkárról származó nyersanyagot feldolgozták, és onnan jutottak el Európa udvaraiba, különösen a Német-római Birodalomba.[12]

Hasonló, buzogány alakú, gömbös jogar nem maradt fenn. Keleti eredetű is lehet, mert az avaroknál és egy Kijev környéki leletben is van ilyen gömbös végű bot. Eredetiben nem, de ábrázolásokról ismeretesek olyan jogarok, amelyek a magyarral szinte azonosak. 1003-ban kiadott ólombulláján II. Henrik német-római császár, aki Gizella királyné révén István sógora volt, a magyar koronázási jogarral azonos formájú, rövid nyelű, gömbös végű sceptrumot tart. Ugyancsak hasonló formájú, gömbös végű jogar látható a császár másik, vér szerinti rokonának, anyja testvérének, III. Rudolf burgundi király 1017-ből származó pecsétjén.[13]

A magyarhoz hasonló jogart a német uralkodók a 11. század végéig használták, utána eltűnt a hatalmi jelvények közül. I. István sógora, II. Henrik kedvelte a hegyikristály tárgyakat, több példány is a birtokában volt, ezért feltételezhető, hogy a magyar királyi jogar a császár ajándékaként került Szent Istvánhoz, de lehetett egy keleti ajándék vagy vásárlás is.

A kristálygömb eredetileg is jogarfej lehetett. A jogar foglalata a 12. század második felében készült, a nyél mogyorófából van.[14][15]

A jogarral foglalkozó szakértők másik része szerint viszont a technológiai szempontokat, valamint technika- és művészettörténeti szempontokat is figyelembe véve a jogar foglalata legkésőbb a 9. századra datálható. A nyél és a foglalat filigrános díszítménye ugyanis erre a korra tehető. Ebből következően a jogarfej sem lehet későbbi, az egész tárgy egyszerre készült, egy terv alapján és a 8–9. századi Kárpát-medence, az avar kor felvethető alternatíva.

Jegyzetek[forrásszöveg szerkesztése]

Források[forrásszöveg szerkesztése]

További információk[forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]