Katona István (történetíró)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Katona István
Katona István.jpg
Életrajzi adatok
Született 1732. december 13.
Bolyk
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1811. augusztus 17. (78 évesen)
Kalocsa
Munkássága
Vallás keresztény
Felekezet római katolikus
Felavatás 1761
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Katona István témájú médiaállományokat.

Katona István (Bolyk, 1732. december 13.Kalocsa, 1811. augusztus 17.) bölcseleti doktor, jezsuita pap, apát-kanonok, történetíró.

Élete[szerkesztés]

1732. december 13-án született a Nógrád vármegyei Bolykon. 1750. október 30-án Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe, majd Kassán a bölcsészetet, Nagyszombatban pedig a teológiát végezve el a bölcsészet doktora lett. Tanulmányait befejezve, a rend tanintézeteiben; Gyöngyösön, Nagyváradon és Komáromban a gimnázium alsóbb osztályaiban lett tanár. 1761-ben pappá szentelték, és hét év múlva a Jézus-társasági fogadalmat is letette; legutoljára a nagyszombati főiskolán a világ- és magyar történelemből és a szónoklattanból tartott előadásokat. 1770. november 7-én a pesti egyetem ünnepélyén az akadémia egyházában ő tartotta a megnyitó beszédet. 1770-től a nagyszombati egyetem tanára lett, 1773-tól pedig a pesti egyetem tanára volt 1784-ig; II. József nyelvrendeletéig. A rend föloszlatása után Esztergomba került, ahol az esztergomi egyházmegye papjainak sorába lépett és a Budára áthelyezett egyetemen megtartotta történelmi tanszékét. Közben II. József rendelkezése értelmében a magyar oknyomozó történet tanítása megszűnt, így 25 évi tanítás után, 1784. december 13-án nyugalomba vonult. Esztergomban élt, és következő hat évet utazásra használta fel eközben egybegyűjtve a hazában szétszórt történelmi emlékeket. 1790-től Kalocsán élt, ahol érseki könyvtáros volt. Az 1790-es évek vitáiban a feudális egyházat védő, névtelen röpiratokkal vett részt. 1811. augusztus 17-én 79 évesen Kalocsán érte a halál, a székesegyház baloldali kápolnájának oltára elé temették.

Művei[szerkesztés]

Bő forrásadatai miatt máig figyelembe veendő fő műve:

  • Historia Critica Regum Hungariae (I–XLII. Pest, 17791817).

További munkái:

Katona István, jezsuita szerzetes, egyetemi tanár, történetíró szobra a szegedi Pantheonban. Medgyessy Ferenc alkotása (1930)
  • Ungaria sius cum regibus compendio data, 1768.
  • Sanctus Josephus Calasanctius a Matre Dei; clericorum regularium pauperum Matris Dei scholarum piaruminstitutor, a Clemente PP. XIII. solenni ritu inter sanctos relatus die XVI. mense Julio. Anno M.DCC.LVII. nunc vero oratione panegyrica celebratus ... Quum Coelestis eiusdem inauguratio Nitriae apud Scholas Pias octiduanis religionibus a XX. ad XXVII. Augusti recoleretur, 1769.
  • Synopsis chronologica Historiarum ad sublevandam memoriam historiophilorum concinnata, 1771–75. I–III.
  • Historia critica priorum Hungariae ducum, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata, 1778-1780. I–IV.
  • Synopsis Historiae Romanorum imperatorum, 1782.
  • Excell. dno Adamo Patachich a.-eppo Colocensi oratione funebr. parentavit a, 1784.
  • Historia critica regnum Hungariae stirpis Arpadianae, ex fide domesticorum et exterorum scriptorum concinnata, 1779–82. I–VII.
  • Historia regum stirpis mixtae, 1788–93. I–XII.
  • Historia regum sirpis Austriacae Budae, 1794–1817. I–XXIII.
  • Historia pragmatica Hungariae concinnata, 1782–84. (I. Complectens periodum Arpadinam, II. Complectens periodum exogeniam)
  • Georgii Pray, Steph. Katona, et Danielis Cornides, epistolae exegeticae in disputationem Antonii Ganoczy cum appendicula ad L. K 1784.
  • Disputatio de mansuetudine Evangelica, Sacramenti poenitentiae ministris non minus utili, quam necessaria, concinnata, 1785.
  • Responsio ... ad Epistolam commonitoriam M. Antonii praepositi Bienicensis, 1785.
  • Examen vetustissimi M. Moraviae situs, cum vindiciis Anonymi Belae notarii, institutum, 1786.
  • Amicum responsum ad Hypercrition Georgi Szklenar, 1788.
  • Szent István magyarok első királya dicsérete, melyet készített és élő nyelvvel hirdetett... 1788.
  • Vetus Moravia, rursus ad suos limites reducta, 1789.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Esztergomban egykori házán emléktáblája van, és az utca is az ő nevét viseli.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó.