’Sigmond Elek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
’Sigmond Elek
Született1873. február 26.
Kolozsvár
Elhunyt1939. szeptember 30. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásavegyészmérnök, talajtanász
Iskolái
KitüntetéseiCorvin-koszorú (1930)
SírhelyeFarkasréti temető (6/4-1-74/75)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz ’Sigmond Elek témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
’Sigmond Elek mellszobra az FVM épülete előtt Budapesten
Emléktáblája
Kossuth Lajos tér 11.

Kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond Elek József Sándor (Kolozsvár, 1873. február 26. – Budapest, 1939. szeptember 30.)[3] vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon.[4]

Élete, munkássága[szerkesztés]

A régi nemesi származású kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond családnak a sarja. Apja, ’Sigmond Dezső (1844–1906), szesztermelő nagyiparos, országgyűlési képviselő,[5] anyja, csefalvai Csefalvay Elma (1841–1925) volt.[6]

Édesapjának szeszfőzdéje és sörgyára volt Kolozsváron, illetve a városhoz közeli egeresi barnaszénbányákban is volt érdekeltsége.[7] Apai nagyszülei ’Sigmond Elek (1810–1877) jogász és nagyiparos, és losádi Zudor Emília voltak. Anyai nagyszülei csefalvai Csefalvay Alajos (1804–1894), cs. és kir. lovassági százados, 1848-as honvédőrnagy, és losádi Zudor Zsuzsanna asszony voltak.[8]

Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, ahol 1895-ben vegyészmérnöki oklevelet kapott, majd 1898-ban Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemen doktorátust szerzett. Első munkahelye Nagybányán volt a Vegykémlő Hivatalban, ahol azonban csak rövid ideig maradt, mert Cserháti Sándor felkérésére 1899-ben elvállalta a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia mellett önállóan működő Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás kísérleti laboratóriumának vezetését. Itt ismerkedett meg a talajkémia problémáival a kukorica és a dohány tápanyagfelvételének vizsgálata során. Vizsgálta továbbá a szikes talajok tulajdonságait, illetve az öntözés hatását a talajok szerkezetére. Kutatásairól számos publikációban számolt be, 1905-ben a mezőgazdasági kémia magántanára lett a budapesti tudományegyetemen. Állami ösztöndíjjal két éven át Franciaországban, Dániában és az Egyesült Államokban dolgozott és a mezőgazdasági tudományos intézeteket tanulmányozta. 1908-ban a budapesti Műegyetemen megalakított Mezőgazdasági-Kémiai Technológiai Tanszéket első professzorává nevezték ki.

Kezdeményezésére Budapesten tartották meg 1909-ben az első Nemzetközi Agrogeológiai Konferenciát.[9] A nemzetközi Talajtani Társaság Bizottságának 25 éven keresztül elnöke volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 1915-től levelező, 1925-től pedig rendes tagja volt. 1926-1934 között az Országos Kémiai Intézet igazgatója is volt. Tudományos munkásságának kiemelkedőbb eredményei: új kémiai módszer a talajban előforduló asszimilálható foszforsav meghatározására, vizsgálatok a talaj foszforsav-szükségletének megállapítására, továbbá a szikes talajok kialakulásának és megjavításának kérdései. Ez utóbbi képezi munkásságának legkiemelkedőbb, hazai mezőgazdaságunk számára is igen fontos részét.

1939. szeptember 30-án hunyt el Budapesten tüdőgümőkór következtében.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1910. január 8-án Budapesten feleségül vette nemes Hajnik Erzsébet Jolánta Mária (Budapest, 1880. július 12.– Budapest, 1920. augusztus 23.) kisasszonyt,[10][11] akinek a szülei nemes Hajnik Imre (1840–1902) miniszteri tanácsos, jogtudós, jogtörténész, oklevélkutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és Heinrich Mária (1856–1904) úrnő voltak.[12][13]Frigyükből született:

  • ’Sigmond László.
  • ’Sigmond Andor.

Művei[szerkesztés]

Díja[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

1956-ban alapította a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület az évenként kiosztásra kerülő Sigmond Elek-emlékérmet.

Mellszobra a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt található Budapesten.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 272/1939. folyószáma alatt.
  4. ↑ familysearch.org Kolozsvári római katolikus keresztelők - Sigmond Elek keresztelője
  5. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Dezső
  6. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Dezsőné Csefalvay Elma
  7. ↑ Lásd: Infrastruktúra és iparfejlődés Kolozsvárott a dualizmus korában
  8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Csefalvay Alajos
  9. ↑ Lásd: A talajtan és a talajtérképezés a II. világháborúig in Magyarország a XX. században IV. kötet Tudomány 1. Műszaki és természettudományok
  10. ↑ familysearch.org - Budapest római katolikus keresztelők - Hajnik Erzsébet
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - ’Sigmond Elekné nemes Hajnik Erzsébet
  12. ↑ Országos Széchényi Könyvtár- gyászjelentések - Hajnik Imre
  13. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Hajnik Imréné Heinrich Mária

Források[szerkesztés]

  • Grenczer Béla: Dr. ’Sigmond Elek – mint a magyar mezőgazdasági kémia művelőjének és terjesztőjének – 25 éves műegyetemi tanári jubileuma. KK. 1934.
  • Mados László: ’Sigmond Elek dr. KK. 1939. 42. sz.
  • Doby Géza: ’Sigmond Elek. MGSZ. 1939. december
  • Di Gleria János: Megemlékezés ’Sigmond Elek munkásságáról halálának 20. évfordulóján. MK. 1959. 11. sz.
  • Hargitai László: Dr. ’Sigmond Elek, 1873–1939. Az Agrártudományi Egyetem Központi Könyvtárának Kiadványa. Bp., 1963. 13. sz.
  • Krámer Mihály: ’Sigmond Elek agrokémiai munkássága. AT. 1963. 2. sz.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=’Sigmond_Elek&oldid=27082641”