’Sigmond Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
’Sigmond Desző
Született1844. augusztus 1.
Marosbogát, Torda vármegye,
Elhunyt1906. augusztus 5. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaszeszgyáros, országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1884. szeptember 27. – 1896. október 3.)
A Wikimédia Commons tartalmaz ’Sigmond Desző témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Állnak (balról jobbra): Gámán Zsigmond. Groisz Gusztáv, Kiss Sándor (igazgató) Ülnek (balról jobbra): Sigmond Dezső (alelnök), Finály Henrik (elnök), Korbuly Bogdán, Albach Géza

Kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond Dezső (Marosbogát, Torda vármegye, 1844. augusztus 1.Budapest, 1906. augusztus 5.) szeszgyáros, országgyűlési képviselő.[1]

Élete[szerkesztés]

A régi nemesi származású kisenyedi és alsószentmihályfalvi ’Sigmond családnak a sarja. Apja, ’Sigmond Elek (18101877), földbirtokos, az erdélyi gyáripar egyik leghathatóbb előmozdítója; Elek állította ugyanis Erdélyben, (Kolozsvárott) az első nagyobbszerű szeszgyárt, amelyben a lepároltatásnál a gőz szerepelt. ’Sigmond Dezső anyja, ’Sigmond Elekné lósádi Zudor Emília (18211894) asszony.[2] Anyai nagyszülei lósádi Zudor Zsigmond (17901870), Alsó-Fehér vármegye alispánja 1848-ban,[3] és baróti Paál Eszter asszony voltak.[4][5]

Sigmond Dezsőt Kolozsváron végzett öt gimnáziumi osztály után, hogy jövő pályájának megfelelő kiképeztetést nyerjen, apja Bécsbe reáltanodába küldte, ahol egyszersmind a műegyetememen folytatta további tanulmányait. Már 20 éves korában atyja mellett foglalt el helyet a gyakorlati pályán. 1875-ban fivérével, ’Sigmond Ákossal, a kolozsvári »Sigmond Testvérek« szeszgyár cég alatt atyjától a már akkor is terjedelmes iparvállalat vezetését átvette és azt szakszerű vezetése által oda emelte, hogy e tekintetben az erdélyi részekben első helyet foglal el. E mellett tevékeny részt vett az erdélyi közgazdasági mozgalmakban.[6] Szesz, műmalom, sörgyártás és állattenyésztéssel és hizlalással összekötött mezőgazdaság képezik főbb ágait a vállalatoknak, melyekben 1887-re évenkint 165.000 métermázsa kerül feldolgozás alá. Az évente termelt szesz 45,000 hektoliter, melynek egy része finomított alakban külföldre kerül eladásra. E vállalat Kolozsvár kereskedelmi forgalmának egyik legtekintélyesebb részét képezte. 200 embernél többnek nyújtott életmódot, kik közel 60,000 forint évi fizetést húztak. ’Sigmond Dezsőt, mint a közélét emberét, leginkább jellemzi az, hogy soha, sehol se tolta magát előtérbe: de a hová tehetségeinek és tulajdonainak elismerése emelte, mindenütt emberül megállta helyét. Érdemeit Kolozsvár városának polgárai azáltal méltányolták. hogy őt országgyűlési képviselőjükké megválasztották. 0 a magyar parlamentben egyike az ipar legelső képviselőinek s mint ilyen, mint gyakorlati ember, egyike a képviselőház leghasznosabb és legmunkásabb tagjainak.

Elnöke a kolozsvári kereskedelmi és iparkamarának, a kereskedelmi körnek, alelnöke az erdélyi gazdasági egylet állatkiállítási szakosztályának; a felsőbb kereskedelmi iskola felügyelő bizottságának, az erdélyrészi kézi ipart fejlesztő egyletnek. Sigmond Dezső kezdeményezése folytán jöttek létre a kolozsvári áruraktárak, az ő és Bánffy Ádám közreműködése által létesült a kolozsvári évenként megtartandó tenyészállat-kiállítás. 1884 óta mint Kolozsvár második kerületének szabadelvű-párti képviselője szerepel; tagja a közgazdasági bizottságnak. A szesztermelők országos szövetkezete egyik elnökévé választotta; újabban a szeszadóról röpirata jelent meg.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Feleségül vette a szintén erdélyi nemesi származású csefalvai Csefalvay Elma (18411925) kisasszonyt,[7] akinek a szülei csefalvai Csefalvay Alajos (18041894), cs. és kir. lovassági százados, 1848-as honvédőrnagy, és losádi Zudor Zsuzsanna asszony voltak.[8] Frigyükből született:

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]