Takács Menyhért

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Takács Menyhért
Takács Menyhért.JPEG
Született 1861. szeptember 3.
Sátoraljaújhely
Elhunyt 1933. november 29. (72 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcseleti doktor, prépost, pedagógus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Takács Menyhért témájú médiaállományokat.

Takács Menyhért (Sátoraljaújhely, 1861. szeptember 3.1933. november 29.) premontrei szerzetes, jászói prépost, klasszika-filológus.

Életútja[szerkesztés]

Bár Sátoraljaújhelyen született, szülei hamarosan visszatértek állandó lakóhelyükre, Kassára, ahol gyermekkorát töltötte. Ott végezte elemi és középiskoláit is. A premontrei főgimnáziumban, tanárain keresztül annyira megszerette a szerzeteséletet, hogy jeles érettségi vizsgája után, 1879. október 5-én a jászóvári premontrei rendbe lépett. Négy évig a rend teológiai és pedagógiai intézetének növendéke volt. 1884. november 2-án felszenteltetett és tanár volt 1884-től 1885-ig a rozsnyói főgimnáziumban, azután 1886-ban a kolozsvári egyetemen a klasszika-filológia- és filozófiából tanári oklevelet nyert, 1891-ben pedig ugyanott bölcseleti doktor lett.

1887-től egy évig pedagógia tanára volt a jászóvári főiskolában, 1888-tól pedig a latin és görög irodalom tanára a kassai főgimnáziumban. Mellette 1897-től a Kassai Királyi Jogakadémián mint a bölcselet magántanára működött.

1898-ban a kassai főgimnázium igazgatójává nevezték ki. 1900. április 15-én királyi kinevezéssel préposti koadjutor lett a nagybeteg Benedek Ferenc prépost mellett, kinek halála (1900. július 2.) után augusztus 12-én rendje prépost-apátjává és magyarországi generális helynökké választotta. A főrendiháznak 1901. március 22-től volt tagja.

Részt vett a magyar tanárok olaszországi tanulmányútjában; nyilvános felolvasásokat tartott és hírlapi cikkeket írt. Figyelemre méltó tevékenységet fejtett ki Abaúj-Torna vármegye törvényhatósági bizottságában és lelkes pártfogója volt a kulturális és humanitárius intézményeknek. Az ő elnöklésével alakult meg újra az Abaúj-Torna vármegyei és Kassa városi Közművelődési Egyesület, mely áldásosan működött a magyarosítás és népművelés terén. Ő alapította meg 1902-ben a premontrei rendnek budapesti Norbertinum hittudományi és tanárképző intézetét. Kassán a rend ősi főgimnáziumának 1904-ben új palotát építtetett. Az ő kezdeményezésére és vezetése alatt épült föl államsegéllyel 1906-ban a rozsnyói katolikus főgimnázium. Bőkezűen gondoskodott a rendi társházak újabb felszereléséről s a lelkészlakokat javarészt újra építtette, a templomokat jó karba hozta. Új népiskolákat és tanítói házakat emelt és a tanítói állásokat is gyarapította. Szervezte a József királyi hercegről nevezett Sanatorium-egyesület kassai bizottságát és ezen egyesületnek vidéki elnöke. Az Országos Magyar Szövetségnek megalakulása óta társelnöke. Az ő kezdeményezésére alakult meg a kassai katolikus kör. Tevékeny részt vett az 1903-ban Kassán rendezett Rákóczi ereklye kiállítás előmunkálataiban, mint a kiállítási nagybizottság díszelnöke. A Magyar Pedagógiai Társaság tiszteleti tagjának választotta meg. A kassai egyetem visszaállítását célzó mozgalomnak ő volt a feje és éltető szelleme. Az ő kezdeményezésére és közreműködése mellett adták ki Kassa város tanférfiai A kassai egyetem című könyvüket 1901-ben.

Elhunyt 1933. november 29-én, élete 72., rendi pályájának 54., áldozópapságának 49. évében; örök nyugalomra helyeztetett 1933. december 2-án Gödöllőn, a rend sírkertjében.

Művei[szerkesztés]

  • Az eleusisi mysteriumok, Kassa, 1889.
  • A római elegikusok: Értekezés, Kassa, 1892.
  • A római nevelés, Kassa, 1892.
  • A görögök és rómaiak játékai. Irta Richter W. Ford. Kassa, 1894. (ismertetés), Egyetemes Philológiai Közlöny 1895.
  • A gyermekek tornajátékai és az ifjak tornaversenye a rómaiaknál, Tanulók Lapja 1895.
  • Reáliskolai latin tanítás és tanterv revíziója, Országos Tanáregylet Közlönye 1897.
  • Madelaine Godefréd, Szent Norbert élete, franciából átdolgozta, Budapest, 1905.
  • Tanulmányai, Budapest, 1909. (Tudomány és erkölcs. A kereszténység győzelme a római pogány-kultuszon. Böcklin Arnold. Ism. Budapesti Hirlap 188. sz.).
  • A Mitrasz-kultusz, Budapest, 1909. (Ism. Budapesti Hirlap 125. sz.).
  • Mi a bölcselet? Berlin, 1927.
  • Tanügyi és régészeti cikkeket írt még a Magyar Államba, a Gömör-Kishontba, a Rozsnyói Hiradóba, a Kassai Szemlébe, az Abauj-Kassai Közlönybe és az Alkotmányba. Munkatársa volt a Római világ című gyűjteményes munkának és az Ókori lexikonnak is.

Források[szerkesztés]

  • Kovács Gyula, Megemlékezés Takács Menyhért jászóvári prépost-prelátus, megyés apátról (1861–1904), in Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára (1134–1934), Budapest, 1934, 307-317.
  • Alapi Gyula, Takács Menyhért, Nemzeti Kultúra 1934, 58-60.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • OSZK gyászjelentések