Köztisztviselő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A köztisztviselő Magyarországon a közigazgatásban dolgozó olyan hivatalnok volt, aki az állam vagy a helyi önkormányzat szolgálatában közhatalmat gyakorol. A fogalmat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szüntette meg, amely felváltotta a korábbi köztisztviselői törvényt és kormánytisztviselői törvényt.

A magyar köztisztviselő kifejezés nem azonosítható az angol, francia, német, illetőleg más külföldi ekvivalensekkel, mivel ezek a fogalmak jogrendszerenként mást-mást jelentenek. (Angliában az önkormányzati szolgálatvállalók nem köztisztviselők). Az Európai Unió igyekszik egy egységes közszolgálat-fogalmat (és köztisztviselő fogalmat) kialakítani. Ennek némileg gátja, hogy a közigazgatás az Európai Unióban nem a közösségi jog, hanem a nemzeti jogalkotás szabályozási körébe tartozik.


Története[szerkesztés]

Az Uj idők lexikona szerint:

„Köztisztviselő, általában az a közszolgálati alkalmazottak közé tartozó személy, akit az államfő, valamely miniszter v. más közhatóság közszolgálat ellátására, rendszerint valamely fizetési osztályba tartozó állásra kinevez v. megválaszt. A köztisztviselő különbözik tehát a magántisztviselőtől, továbbá a köztestületek szerződéses alkalmazottaitól; nem K. a kezelő, díjnok, altiszt és szolga, aki nem tartozik fizetési osztályokba. A K. lehet állami v. önkormányzati (törvényhatósági v. községi); lehet fogalmazási, műszaki vagy más szakmabeli, számvevőségi és segédhivatali. A K.-khez számítják tágabb értelemben a nem hivatali munkát ellátó közalkalmazottak egyes csoportjait, így a tanárokat, tanítókat, közkórházi orvosokat, állami erdészeket stb. is. A köztisztviselőknek különleges fizetési rendszerbe foglalt csoportjait alkotják a bírák és ügyészek, az egyetemi tanárok, honvédségi havidíjasak stb. A K.-i fogalomnál tágabb a közhivatalnok fogalma; utóbbiakhoz a kezelők Is tartoznak; a közhivatalnok fogalmát a büntetőjog még tágabb körben vonja meg. [1]

A köztisztviselőre vonatkozó rendelkezések[szerkesztés]

Tevékenysége[szerkesztés]

  • A köztisztviselő a közigazgatásban részt vevő, az állami vagy önkormányzati hatalmat megszemélyesítő tisztviselőt. A köztisztviselő közhatalmat gyakorol, szemben a közalkalmazottal. A közigazgatási eljárást köztisztviselőknek kell lefolytatniuk. A magyar közigazgatásban a köztisztviselők speciális jogviszony, a közszolgálati jogviszony alapján végzik. A köztisztviselő megtestesíti az állam semlegességét: párttisztséget nem viselhet, vallási és politikai meggyőződése nem vezérelheti az általa folytatott eljárásban. A köztisztviselők és a közalkalmazottak, valamint az úgynevezett egyéb közszolgálati rétegek (bírák, ügyészek, igazságügyi dolgozók, fegyveresek stb.) jogviszonyaival a közszolgálati jog tudománya foglalkozik.
  • A köztisztviselő a törvényben felsorolt közigazgatási szervek feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve - felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi.

A köztisztviselők jogállása[szerkesztés]

A köztisztviselők munkajogi jogviszonyát a közalkalmazottaktól és az egyéb munkavállalóktól részben eltérő szabályok rendezték a köztisztviselőkről szóló törvénytől fogva.[2] röviden Ktv.). A Ktv. számos eltérést tartalmaz a Munka Törvénykönyvétől (például a dolgozó felmondása helyett lemondás, eltérő felelősségi rendszer stb.).

A köztisztviselő lemondása[szerkesztés]

  • A köztisztviselő a közszolgálati jogviszonyról bármikor lemondhat.[3]
  • A köztisztviselő lemondási ideje két hónap. A felek ennél rövidebb időben is megállapodhatnak. Határozott idejű közszolgálati jogviszony esetén a lemondási idő nem terjedhet túl a kinevezésben meghatározott időtartamon.[4]

A köztisztviselők minősítése[szerkesztés]

  • A jogszabályok meghatározzák a köztisztviselőként való foglalkoztatás feltételeit, a köztisztviselők illetmény- és előmeneteli rendszerét, valamint a minősítés rendszerének alapjait.

Fegyelmi eljárás köztisztviselővel szemben[szerkesztés]

  • A fegyelmi eljárásban hivatalvesztés fegyelmi büntetés is kiszabható.

Források[szerkesztés]

  1. Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 4023. old.
  2. 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról, módosította az 1997. évi CI. törvény és a 2002. évi XVIII. törvény
  3. Ktv. 16. § (1) bek.
  4. Ktv. 16. § (2) bek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]