Balásházy János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balásházy János
Született 1797. március 6.
Sátoraljaújhely
Elhunyt 1857. november 19. (60 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Foglalkozása ügyvéd,
mezőgazdász,
szolgabíró
A Wikimédia Commons tartalmaz Balásházy János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balásházi Balásházy János (Sátoraljaújhely, 1797. március 6.Debrecen, 1857. november 19.) ügyvéd, szolgabíró.

Élete[szerkesztés]

Atyja, Balásházy Mihály, megyei pénztárnok volt. Tízéves korában árván maradt. Iskoláit szülőföldjén kezdte, Sárospatakon a református főiskolában és Lőcsén folytatta a jogot s Kassán végezte. 1816-ban Keszthelyre ment gazdászati tanulmányokra; egy év múlva megvált az intézettől, hazament és gazdasággal foglalkozott. 1820-ban Pestre költözött és ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1824-ben Zemplén vármegye táblabírája, 1827-ben szolgabírája lett; 1828-ban Kossuth Lajossal részt vett az országos összeírás lebonyolításában. 1833-ban Vay Ábrahám gróf tiszántúli jószágainak igazgatója lett. 1836-ban eladta saját birtokát és Debrecenben vett kisebb házat. Az 1840-es években a sorozatos rossz termés miatt csődöt kért maga ellen; a hitelezőket végül úgy sikerült kielégítenie, hogy ismét Vay Ábrahámnál vállalt jószágigazgatói állást. 1853-ban visszavonult birtokára, de betegsége miatt már nem tudta folytatni a gazdálkodást. 1855-ben eladta debreceni birtokát és Földesre költözött unokájához.

A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én rendes tagjává választotta.

Emlékezete[szerkesztés]

  • Róla kapta a nevét a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma.
  • Debrecenben és Sátoraljaújhelyen utcát neveztek el róla.

Művei[szerkesztés]

  • Gyűjtemény a juhtenyésztésről. Kassa, 1827. Két kötet. (2. kiadás. Uo. 1833., 3. kiadás. Pest, 1836. Három rész egy kötetben.)
  • Tanácslatok a magyarországi mezei gazdák számára. Sárospatak, 1829. (Marczibányi-jutalomban részesült)
  • Észrevételek a honi gazdaságbeli szorgalomnak akadályairól és orvoslási módjáról. Pest. 1831. Dercsényi Pál báró alapítványából 70 arannyal jutalmazott munka. 3. (2.) bőv. kiadás. Uo. 1835., 3. (4.) bőv. kiadás. Uo. 1853.)
  • Az okos gazda, vagy gazdasági tudomány. Pest, 1830. (2. kiadás. Uo. 1833.)
  • Az adó és még valami. Uo. 1830. (2. kiadás. Uo. 1833. Német nyelven is megjelent Vojdisek József ford. Pest, 1830.)
  • Az 1831-dik esztendei felső-magyarországi zendülésnek történeti leirása. Uo. 1832.
  • Ujabb tapasztalások a juhtenyésztés tárgyában. Sárospatak, 1833.
  • A háztartás és mezei gazdaság tudománya. Debrecen. 1838–39. Két kötet. (A Magyar Tudományos Akadémia nagy jutalmában részesült, melyet ebben az évben e mű közt és Vörösmarty Mihály Marót bán című színműve közt osztottak meg.)
  • Elárult pályairat. A tagosztály… Uo. 1841. (2., toldalékkal bőv. kiadás. Uo. 1845.)
  • Debreczen a mint van s jövendője. Uo. 1844.
  • Politikai és statusgazdasági nézetek. Uo. 1847. Két kötet.
  • A pinczegazdászatról és borkereskedésről. Pest, 1856.
  • A tagosztályban való zavarok tisztába hozataláról. Uo. 1857. (Ism. Törvénykezési Lapok 1858.)

Kéziratban[szerkesztés]

  • Nézetek a magyar- és erdélyországi eladósodott föld- és házbirtokosoknak sülyedéstőli megmentésökről. 1846. (Censurai példány).
  • A magyarországi környülállásokhoz alkalmazott gazdasági tudomány kérdésekben és feleletekben. 1829–30. (Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában.)

Források[szerkesztés]