Hegyaljai felkelés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hegyaljai felkelés
Kuruc lovas (id. Georg Philipp Rugendas rézmetszete)
Kuruc lovas
(id. Georg Philipp Rugendas rézmetszete)
Dátum 1697. július 1-19.
Helyszín Tokaj-hegyalja
Eredmény a császáriak leverik a felkelést
Harcoló felek
kurucokFlag of the Habsburg Monarchy.svg Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Tokaji Ferenc
Szalontai György
Károly Henrik vaudémonti herceg

Hegyaljai felkelés, 1697: a Thököly-emigráció által szervezett kuruc felkelés. Vezetője Tokaji Ferenc kuruc hadnagy, Szalontai György végardói bíró és Kabai Márton református prédikátor volt. A felkelés szervezésében részt vett Esze Tamás és Kis Albert is, valamint Wattay Batta János aki a felkelés hadnagya, 'közben járó és tanácsosa volt meg nevezett Szalontai és Tokay nevű kuruczoknak'.[1]  A felkelők Sátoraljaújhelyen megsemmisítették a császári katonaságot, majd elfoglalták Tokaj és Sárospatak várát. Tokaj magyar helyőrsége Bajusz Gábor vezetésével a felkelők mellé állt. Csatlakozásra szólították fel a nemeseket, vezérüknek pedig II. Rákóczi Ferencet próbálták megnyerni. A megyei nemesség, a magyar főurak támogatásával és a dán, szerb, valamint brandenburgi ezredek támogatásával a császári hadsereg végül rövid idő alatt elfojtotta a felkelést. Szalontai eltűnt, Tokaji és Kabai a börtönben halt meg, Batta Jánost pedig 'a mádi hídnál érte utól szerencsétlen sorsa, t. i. futamodásában ott érte utól és vágta le őt egy Szamárossy nevű főhadnagy, mint vélni lehet: császári labanc.[1] Bizonyos felkelőknek sikerült elmenekülniük és Moldvában csatlakoztak Thökölyhez. A felkelés hátterében a törökök 1697. évi hadjárata és a francia diplomácia Habsburg-ellenes kelet-európai tervei álltak.

Irodalom[szerkesztés]


  1. a b Dongó Gy. Géza: Újabb adat az 1697. évi Tokay-lázaíás történetéhez. Adalékok Zemplén Vármegye történetéhez 15.357-358.