Czigány Lóránt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Czigány Lóránt
Születési név Czigány Lóránt
Született 1935. június 3.
Sátoraljaújhely
Elhunyt 2008. november 8. (73 évesen)
Budapest
Állampolgársága brit
Nemzetisége magyar
Házastársa Salacz Magda (1957-2008)
Foglalkozása író, irodalomtörténész, diplomata, egyetemi tanár
Díjak Pro Literatura díj (1997, 2003)
József Attila-díj (2000)
Kitüntetései Az irodalomtudományok doktora (1965, 1998)

Czigány Lóránt (álneve: Girnóczy Antal) (Sátoraljaújhely, 1935. június 3.Budapest, 2008. november 8.) József Attila-díjas (2000) magyar író, irodalomtörténész, diplomata, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Czigány Lóránt Sátoraljaújhelyben született 1935. június 3-án Czigány János és Rétfalvi Riby Mária gyermekeként.

1954-1956 között a Szegedi Tudományegyetem magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1957-1958 között az Oxfordi Egyetemen tanult. 1958-1960 között a Londoni Egyetem diákja volt.

Az 1956-os forradalom idején nyugatra ment. 1962-1969 között a British Museum könyvtárának magyar szakreferense volt. 1969-1973 között Berkeleyben a Kaliforniai Egyetem magyar nyelv és irodalom tanára volt. A BBC magyar adása és a The Times külsős munkatársa volt. 1965-1988 között a londoni Szepsi Csombor Kör (Szepsi Csombor Márton) egyik alapítója, a Kör kiadványainak szerkesztője volt. 1973-1990 között az Anyanyelvi Konferencia védnökségi tagja volt. 1977-1996 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja volt. 1986-ban és 1989-ben az Eötvös József Collegium vendégprofesszora volt. 1990-1991 között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter volt a londoni magyar nagykövetségen. 1992-1994 között a külügyminisztérium főtanácsadója volt. 1995-ben a Miskolci Egyetem vendégprofesszora és díszdoktora volt.

2008. november 8-án hunyt el Budapesten.

Magánélete[szerkesztés]

1957-ben házasságot kötött Salacz Magda művészettörténész, könyvtárossal. Egy lányuk született; Judith (1958).

Művei[szerkesztés]

  • The Béla Iványi-Grünwald Collection of Hungarica (bibliográfia, 1967)
  • The László Waltherr Collection (bibliográfia, 1969)
  • Angyal Dávid: Emlékezések (szerkesztette, 1971)
  • A túlsó partról. Révai András válogatott írásai (szerkesztette, 1975)
  • A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830-1914 (monográfia, 1976)
  • Új Látóhatár repertórium 1950-1975 (összeállította, 1976, pótkötet 1976-1987, 1988)
  • Mérlegen. Irodalmi, történelmi és szociológiai tanulmányok (szerkesztette, 1978)
  • Cs. Szabó László irodalmi munkássága (bibliográfia, összeállította, 1982)
  • The Oxford History of Hungarian Literature from the Earliest Times to the Present (1984)
  • Önarcképünk sorsunk tükrében 1945-1949 (szerkesztette Tóth Miklóssal, 1984)
  • Szabó Zoltán: Ősök és társak (szerkesztette, 1984)
  • Szabó Zoltán: Terepfelverés (sajtó alá rendezte, bevezető, 1987)
  • Nézz vissza haraggal!. Államosított irodalom Magyarországon 1946-1988 (tanulmány, 1990)
  • Siklós István: Világ világossága mögöttem (válogatott művek, szerkesztette, 1992)
  • Gyökértelen, mint a zászló nyele. Írások a nyugati magyar irodalomról (1994)
  • Cs. Szabó László: A tág haza. Összegyűjtött versek, szerkesztette, jegyzetek, 1995)
  • Pajzán Toldi. A szexuális őserő eposza; a fellelhető kéziratos, nyomtatott és hangszalagon megőrzött forrásokból összeáll., a bev. tanulmányt írta Czigány Lóránt; Kortárs, Bp., 1997
  • Ahol állok, ahol megyek (1998)
  • Fest Sándor öröksége (2000)
  • Talpalatnyi senkiföldjén (2002)
  • Vakrepülés. Írások az emigrációból (2003)
  • Írok, tehát vagyok. Emigráns napjaim múlása (2005)
  • A magyarok költészete (2006)
  • Irodalom kényszerzubbonyban (válogatott tanulmányok, 2006)
  • A tűzmadár fénylő emléke. A londoni Szepsi Csombor Kör ünnepi műsorai a forradalom tizedik, huszadik, huszonötödik és harmincadik évfordulóján; eredeti forgatókönyvek alapján összeáll. Czigány Lóránt és Czigány Magda; Mundus, Bp., 2006 (1956/2006)
  • Együgyű történetek; Kortárs, Bp., 2009

Díjai[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • MTI ki Kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  

További információk[szerkesztés]