Czigány Lóránt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Czigány Lóránt
Született 1935. június 3.[1]
Sátoraljaújhely
Elhunyt 2008. november 8. (73 évesen)
Állampolgársága brit[2]
Házastársa Salacz Magda
Foglalkozása
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető[3]
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat Az irodalomtudományok doktora

Czigány Lóránt (álneve: Girnóczy Antal) (Sátoraljaújhely, 1935. június 3.Budapest, 2008. november 8.) József Attila-díjas (2000) magyar író, irodalomtörténész, diplomata, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Czigány Lóránt Sátoraljaújhelyben született 1935. június 3-án Czigány János és Rétfalvi Riby Mária gyermekeként.

1954–1956 között a Szegedi Tudományegyetem magyar–történelem szakos hallgatója. Az 1956-os forradalom idején Nyugat-Európába távozott. 1957–1958 között az Oxfordi Egyetemen tanult, 1958–1960 között pedig a Londoni Egyetem diákja volt.

1962–1969 között a British Museum könyvtárának magyar szakreferense, 1969–1973 között Berkeleyben a Kaliforniai Egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára. A BBC magyar adása és a The Times külsős munkatársa volt. 1965–1988 között a londoni Szepsi Csombor Kör (Szepsi Csombor Márton) egyik alapítója, a Kör kiadványainak szerkesztője. 1973–1990 között az Anyanyelvi Konferencia védnökségi tagja, 1977–1996 között a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottsági tagja, 1986-ban és 1989-ben az Eötvös József Collegium vendégprofesszora. 1990–1991 között rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter a londoni magyar nagykövetségen; 1992–1994 között a külügyminisztérium főtanácsadója. 1995-ben a Miskolci Egyetem vendégprofesszora és díszdoktora volt.

2008. november 8-án hunyt el Budapesten.

Magánélete[szerkesztés]

1957-ben házasságot kötött Salacz Magda művészettörténész könyvtárossal. Egy lányuk született, Judith (1958).

Művei[szerkesztés]

  • The Béla Iványi-Grünwald Collection of Hungarica (bibliográfia, 1967)
  • The László Waltherr Collection (bibliográfia, 1969)
  • Angyal Dávid: Emlékezések (szerkesztette, 1971)
  • A túlsó partról. Révai András válogatott írásai (szerkesztette, 1975)
  • A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában, 1830–1914 (monográfia, 1976)
  • Új Látóhatár repertórium, 1950–1975 (összeállította, 1976, pótkötet 1976-1987, 1988)
  • Mérlegen. Irodalmi, történelmi és szociológiai tanulmányok (szerkesztette, 1978)
  • Cs. Szabó László irodalmi munkássága (bibliográfia, összeállította, 1982)
  • The Oxford History of Hungarian Literature from the Earliest Times to the Present (1984)
  • Önarcképünk sorsunk tükrében 1945–1949 (szerkesztette Tóth Miklóssal, 1984)
  • Szabó Zoltán: Ősök és társak (szerkesztette, 1984)
  • Szabó Zoltán: Terepfelverés (sajtó alá rendezte, bevezető, 1987)
  • Nézz vissza haraggal! Államosított irodalom Magyarországon, 1946–1988 (tanulmány, 1990)
  • Siklós István: Világ világossága mögöttem (válogatott művek, szerkesztette, 1992)
  • Gyökértelen, mint a zászló nyele. Írások a nyugati magyar irodalomról (1994)
  • Cs. Szabó László: A tág haza. Összegyűjtött versek, szerkesztette, jegyzetek, 1995)
  • Pajzán Toldi. A szexuális őserő eposza; a fellelhető kéziratos, nyomtatott és hangszalagon megőrzött forrásokból összeáll., a bev. tanulmányt írta; Kortárs, Bp., 1997
  • Ahol állok, ahol megyek (1998)
  • Fest Sándor öröksége (2000)
  • Talpalatnyi senkiföldjén (2002)
  • Vakrepülés. Írások az emigrációból (2003)
  • Írok, tehát vagyok. Emigráns napjaim múlása (2005)
  • A magyarok költészete (2006)
  • Irodalom kényszerzubbonyban (válogatott tanulmányok, 2006)
  • A tűzmadár fénylő emléke. A londoni Szepsi Csombor Kör ünnepi műsorai a forradalom tizedik, huszadik, huszonötödik és harmincadik évfordulóján; eredeti forgatókönyvek alapján összeállította Czigány Magdával együtt; Mundus, Bp., 2006 (1956/2006)
  • Együgyű történetek; Kortárs, Bp., 2009

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  3. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]