Kerényi Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerényi Jenő
Született Kerényi Jenő Antal Sándor
1908. november 20.[1][2]
Budapest
Elhunyt 1975. július 10. (66 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Frenkel Margit
Henyel Erzsébet (h. 1940–1973)
SzüleiKerényi Béla Márton Jenő
Mayer Margit Mária Stefánia
Foglalkozása szobrász
Iskolái Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1937)
Kitüntetései
Sírhely Farkasréti temető (25-1-75)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Jenő témájú médiaállományokat.
Kerényi Jenő Csontváry-szobra a pécsi Csontváry Múzeum előtt
Kerényi Jenő sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-75. A művész saját alkotása

Kerényi Jenő (teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor) (Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10.[3]) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Kerényi Béla és Mayer Margit voltak. A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 193738-ban Olaszországban járt tanulmányúton.

Nagy hatással volt rá az etruszk művészet és a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazajőve a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1937. november 10-én házasságot kötött Budapesten Frenkel Margittal.[4] 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon; első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert; 1960-ban a Velencei Biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.

Művészete[szerkesztés]

Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi; jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat; a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített, politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.

Művei (válogatás)[szerkesztés]

Kisplasztikái[szerkesztés]

  • Táncosnő (193738) (bronz, magasság: 28,5 cm; Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár)
  • Szent család (1939) terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
  • Vetkőző nő (1940) (terrakotta, magasság: 32 cm; MNG)
  • Szegény asszony (1940 körül) (terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG)
  • Pietà (1941) (terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG)
  • Talpát néző lány (1943) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
  • Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
  • Goethe (1948) (öntött bronz érme, 107 mm; MNG)
  • Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
  • Keresztelő Szent János (1957) (bronz, magasság: 41 cm; MNG)
  • Lebegő nő (1959[5] 415 cm-es alumínium szobor, 1961-ben helyezték el először Debrecenben, majd 1971-ben a mai helyén, Szentendrén.)
  • Csontváry (196162) (bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban)
  • Május elsején (1960 (bronz, magasság: 82 cm; MNG)
  • Anya gyermekkel (1969) (bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban)
  • Golgota (1972) (bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)

Monumentális köztéri szobrai[szerkesztés]

Díjai (válogatás)[szerkesztés]

Szobra egy regényben[szerkesztés]

Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától[7] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint ugyanis Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amelyekért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Művészeti lexikon. 2. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. ISBN 9630523620

További információk[szerkesztés]