Kerényi Jenő
| Kerényi Jenő | |
| Született | Kerényi Jenő Antal Sándor 1908. november 20.[1][2] Budapest[3] |
| Elhunyt | 1975. július 10. (66 évesen)[1][2] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Frenkel Margit Henyel Erzsébet (h. 1940–1973) |
| Szülei | Kerényi Béla Márton Jenő Mayer Margit Mária Stefánia |
| Foglalkozása | szobrász |
| Iskolái | Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (–1937) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-75) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kerényi Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kerényi Jenő (teljes nevén Kerényi Jenő Antal Sándor, Budapest, 1908. november 20. – Budapest, 1975. július 10. [5]) Kossuth-díjas magyar szobrászművész.
Életpályája
[szerkesztés]Szülei Kerényi Béla és Mayer Margit voltak. A Mintarajziskolában tanult, majd 1931-től 1937-ig a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő tanítványa volt, később tanársegéde lett. Fővárosi ösztöndíjat, majd római ösztöndíjat nyert. 1937–38-ban Olaszországban járt tanulmányúton.
Nagy hatással volt rá az etruszk művészet és a szobrászok közül Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikai munkái. Hazajőve a szolnoki művésztelepen, Szentendrén és a Százados úti művésztelepen is dolgozott. 1937. november 10-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Frenkel Margittal.[6] 1938-tól rendszeresen szerepelt kiállításokon; első gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában volt 1941-ben. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Somogyi Józseffel együtt készített Táncoló című szobrával Grand Prix díjat nyert; 1960-ban a Velencei biennálén nagyobb kollekcióval vett részt.
Művészete
[szerkesztés]Szobrait drámai expresszivitás, erőteljes kompozíció és izgatott felületkezelés jellemzi; jó arányérzékkel szerkeszti a csoportos kompozíciókat; a mozgás ábrázolásának kiváló mestere. Kisplasztikáinak nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, mely 1976-ban rendezett tiszteletére emlékkiállítást. Szentendrén a Kerényi Jenő Emlékmúzeum állandó kiállítás keretében mutatja be műveit. Egyes megrendelésre készített, politikai mondanivalót is kifejező szobrait a szoborparkok őrzik.
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Kisplasztikái
[szerkesztés]- Táncosnő (1937–38) (bronz, magasság: 28,5 cm; Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár)
- Szent család (1939) terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
- Vetkőző nő (1940) (terrakotta, magasság: 32 cm; MNG)
- Szegény asszony (1940 körül) (terrakotta, magasság: 44,5 cm; MNG)
- Pietà (1941) (terrakotta, magasság: 53,5 cm; MNG)
- Talpát néző lány (1943) (terrakotta, magasság: 36 cm; MNG)
- Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
- Goethe (1948) (öntött bronz érme, 107 mm; MNG)
- Napozó (1946) (bronz, magasság: 30 cm; magántulajdonban)
- Keresztelő Szent János (1957) (bronz, magasság: 41 cm; MNG)
- Lebegő nő (1959[7] 415 cm-es alumínium szobor, 1961-ben helyezték el először Debrecenben, majd 1971-ben a mai helyén, Szentendrén.)
- Csontváry (1961–62) (bronz, magasság: 40 cm; magántulajdonban)
- Május elsején (1960 (bronz, magasság: 82 cm; MNG)
- Anya gyermekkel (1969) (bronz, magasság: 32,5 cm; magántulajdonban)
- Golgota (1972) (bronz, 35 x 38 cm; Művelődési és Kulturális Minisztérium, Budapest)
Monumentális köztéri szobrai
[szerkesztés]- Hősi emlékmű (1940) (Léva)
- Sassal viaskodó ifjú (1948) (Sátoraljaújhely) (másolat Szentendre Szoborpark)
- Osztapenko-emlékmű (1951) (bronz, magasság: 430 cm; Szoborpark, Budapest) (1951-től 1991-ig állt XI. ker., Budaörsi út – Balatoni út elágazásnál; Osztyapenkó néven is emlegetik,[8] de a helyes név az „Ilja Afanaszjevics Osztapenko”
- Korsós nő (1957) (Budapest)
- Anya gyermekkel (Almásfüzitő, Szentendre)
- Legenda (1963) (Tihany)
- Gitáros lány (1966) (Vác)
- Munkásmozgalmi emlékmű (1964) (Nagykanizsa)
- Kezek (Miskolc)
Díjai (válogatás)
[szerkesztés]- Munkácsy-díj (1950, 1952)
- Kossuth-díj (1955)
- Grand Prix díj (1958)
- Érdemes művész (1964)
- Kiváló művész (1966)
Szobra egy regényben
[szerkesztés]Kulcsszerepet játszik Kerényi Jenő pécsi Csontváry szobra A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától[9] című szatirikus-misztikus krimiben. A történet szerint ugyanis Csontváry pécsi kiállítását olyanok is látogatják, akik nemcsak a művészetében szeretnének gyönyörködni. A szobor alatt fontos bizonyítékok rejtőznek, amelyekért ádáz küzdelem folyik a főhős és az egyik gonosz között.
Galéria
[szerkesztés]-
Kezek (Miskolc) -
Körzős kéz (Miskolci Egyetem) -
Géniusz (Miskolc) -
Olvasó lányok (1963 Bp., 1965 óta Oroszlány)
,_Magyar_Alkot%C3%B3m%C5%B1v%C3%A9szek_H%C3%A1za,_ekkor_a_K%C3%A9pz%C5%91m%C5%B1v%C3%A9szeti_Kivitelez%C5%91_V%C3%A1llalat_sz%C3%A9khelye_el%C5%91tti_park._Olvas%C3%B3_l%C3%A1nyok_(Ker%C3%A9nyi_Jen%C5%91,_1963.)._A_szobor_1965._%C3%B3ta_Oroszl%C3%A1nyban_%C3%A1ll._Fortepan_126.jpg)
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
- ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2020. május 28., PIM60720
- ↑ 2020. május 28., PIM60720, https://resolver.pim.hu/auth/PIM60720
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 2307/1975. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Kerényi Jenő és Frenkel Margit házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1614/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 7.)
- ↑ Fotószoba - Köztérkép
- ↑ Ki is az az Osztyapenkó?
- ↑ A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától. [2010. november 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 23.)
Források
[szerkesztés]- Művészeti lexikon. 2. köt. 3. kiad. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1981-84. ISBN 9630523620
