Egyed Ákos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyed Ákos
Egyed Ákos.jpg
Született 1929. november 25. (88 éves)
román Bodos
Nemzetisége magyar magyar
Gyermekei Egyed Emese
Foglalkozása történész
Díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2002)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2013)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyed Ákos témájú médiaállományokat.

Egyed Ákos (Bodos, 1929. november 25. –) erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (2002–2010 között), Egyed Péter és Egyed Emese apja.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön végezte, majd 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem hallgatója lett. 1951–1953 között ugyanitt volt gyakornok, ezt követően a kolozsvári Történeti Intézet kutatója lett. 1990–1994 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1995–1997 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen meghívottként adott elő.

Kutatásai az 1848-as erdélyi forradalomra és Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetére irányulnak. foglalkozott gazdaságtörténettel és a székely társadalom sajátos gazdasági és társadalmi kérdéseivel.

Munkássága[szerkesztés]

Első írását a kolozsvári Igazság közölte 1953-ban, majd számos szaktanulmánya és tájékoztató cikke jelent meg a Korunk, A Hét, Brassói Lapok, Anuarul Institutului de Istorie Cluj, Acta Musei Napocensis, Forschungen zur Volks- und Landeskunde, Studii, Utunk folyóiratokban, valamint a napilapok hasábjain. Tudományos munkáiban főleg az 1848-as erdélyi forradalommal s Erdély 1867-től 1914-ig terjedő történetével foglalkozik.

A gazdaságtörténeten belül különösen az ipartörténet érdekelte, a társadalmi mozgalmak keretében elsősorban a munkás- és parasztmozgalmak, a későbbi években pedig a székelység sajátos gazdasági és társadalmi újkori problémáinak kutatásában és értékelésében ért el eredményeket. Cselényi Béla, Ion Cicală, Kántor Lajos és Kovács József mellett társszerzője az Adatok az 1907-es felkelés történetéhez (1957), majd Vajda Lajos és Ion Cicală mellett a Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben : 1905-1907 c. kötetnek (1962); tagja azoknak a munkaközösségeknek, melyek az Erdély története II. kötetét (románul 1961, magyarul 1965) írták és fordították. Társszerzője az Alianța clasei muncitoare cu țărănimea din România c. kiadványnak (1965). Székelyföldi falutörténeti és a „székely kérdéssel” kapcsolatos kutatásainak eredményét hasznosította a szerkesztésében megjelent A megindult falu (Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849-1914. Téka 1970) bevezetőjében; Az utazás divatja c. alatt (Téka 1973) útleírásokat, úti jegyzeteket közölt az 1848 előtti Erdélyről.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tárgykörében az erdélyi jobbágyfelszabadítás a kolozsvári országgyűlésen, a moldvai és havasalföldi forradalmak magyar sajtóvisszhangja (az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. kötetben, 1974) foglalkoztatta, felfedte a polgári-demokratikus forradalom kezdeteit Háromszéken (MNT tanulmánykötet, 1976), társszerzője a Revoluția de la 1848-1849 din Transilvania c. dokumentumkiadványnak (I. 1977; II. 1979). Írt az 1877-es román függetlenségi háború történeti előzményeiről és lefolyásáról is az 1877. Tollal, fegyverrel c. tanulmánykötetben (1977) s a régi székely hadszervezetről a Székely felkelés : 1595-1596 c. gyűjteményes kötetben (1979).

Munkásságának egy-egy összefoglaló csomópontja s egyben tudományos munkásságának rangjelzései a további évtizedek önálló kötetei, elsők közt A parasztság Erdélyben a századfordulón c. munkája (1975) társadalom- és agrártörténeti áttekintést ad, s ugyancsak teljes történeti monográfia a Háromszék 1848-1849 c. mű (1978, 2. kiadás 1979), majd a Falu, város, civilizáció : 1848-1914 (1981).

Díjai[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Munkás- és parasztmozgalmak Erdélyben: 1905–1907. Vajda Lajossal és Ion Cicalăval. Bukarest: Tudományos Kiadó. 1962
  • A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849-1914., Bukarest: Kriterion. 1970
  • Despre problema țărănească în comitatul Satu Mare, în a doua jumătate a secolului al XIX-lea și începutul secolului al XX-lea. Satu Mare: Muzeul Județului. 1972
  • Az utazás divatja : útleírások, útijegyzetek az 1848 előtti Erdélyről. Bukarest: Kriterion. 1973
  • 1848. Arcok, eszmék, tettek, 1974
  • A parasztság Erdélyben a századfordulón: társadalom- és agrártörténeti áttekintés. Bukarest: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó, 1975
  • Háromszék 1848-1849. Bukarest: Kriterion. 1978
  • Falu, város, civilizáció: tanulmányok a jobbágyfelszabadítás és a kapitalizmus történetéből Erdélyben : 1848-1914. Bukarest: Kriterion, 1981
  • A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély I–II.; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997
  • Erdély 1848-1849 I-II., Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 1998. ISBN 9739287220
  • Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése; Mentor, Marosvásárhely, 2001 (Erdély emlékezete)
  • A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomban. 1849-1914; / vál., bev., jegyz. Egyed Ákos; Kriterion, Bukarest, 2001 (Téka)
  • A székelység története a 17-19. században. Tanulmányok; vál., összeáll. Egyed Ákos, Magyari András; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001 (Bibliotheca Transsylvanica)
  • Falu, város, civilizáció. Fejezetek Erdély gazdaság- és társadalomtörténetéből, 1848-1914; 2. jav. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2002
  • Széchenyi és Erdély: Tanulmányok. Csetri Elekkel, Péter Györggyel, Somai Józseffel; szerkesztő Somai József. Kolozsvár: Romániai Magyar Közgazdász Társaság. 2002. ISBN 9730027889
  • Csikány Tamás–Egyed Ákos–Kónya Ádám: Kossuth Lajos emlékezete születésének 200. évfordulóján. A Kossuth Lajos emlékére Baróton, 2002. május 17-én tartott tudományos ülésszakon elhangzott előadások anyaga; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót 2003 (Erdővidéki történeti és természettudományi tár, 1.)
  • 1848 erdélyi magyar vezéralakjai; Mentor, Marosvásárhely, 2004 (Erdély emlékezete)
  • Erdély metamorfózisa a hosszú 19. században I-II. Csíkszereda: Pallas-Akadémia. 2004. ISBN 9736650642
  • Az erdélyi magyarság történetéből, 1790-1914; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Dávid GyulaEgyed ÁkosKötő József: Kossuth Lajos és Erdély; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2004 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Gróf Mikó Imre – Erdély Széchenyije; Multiplex Media–DUP, Debrecen, 2005
  • A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig. Xantus Könyvkereskedelmi Kft. 2006. ISBN 9789736651601
  • Gróf Mikó Imre - Erdély Széchenyije. Sepsiszentgyörgy: Charta. 2007. helytelen ISBN kód: 9738326309
  • Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek. Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai; összeáll. Egyed Ákos, Kovács Eszter; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2008
  • Háromszék 1848-1849. Forradalom, szabadságharc; 3. bőv. kiad.; Charta, Sepsiszentgyörgy, 2008
  • Az Erdélyi Múzeum-Egyesület; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2009
  • Erdély, 1848-1849; 2. bőv. kiad.; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2010
  • A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig; jav., bőv. kiad; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2013
  • Gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije; vál. és szerk. Egyed Ákos; Kairosz, Bp., 2014 (Magyar örökség – Kairosz)
  • A székelyek rövid, képes története; Kiskapu–Tortoma, Bp.–Barót, 2015

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyed Ákos Erdővidék Kultúrájáért díjat kapott , Figyelő, 2009. november 19. (Hozzáférés: 2010. január 13.)
  2. http://marcius15.kormany.hu/magyar-erdemrendek-atadasa-2013
  3. M E G H Í V Ó a Bethlen Gábor Alapítvány díjátadó ünnepségére. 2014. november 16.. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
  4. Jordán Tamás Hazám-díjat kapott, szinhaz.hu - 2017. november 18.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Cseke Péter: Ismerjük-e önmagunkat? Falvak Dolgozó Népe, 1970. október 21.
  • Csorba Csaba: Tallózás a régi faluirodalomban, 1849-1914. Tiszatáj, Szeged 1971/5.
  • Murádin Jenő: Történetírás – anyagi alapokon (avagy a gazdaságtörténész elégtétele). Igazság, 1973. július 28.
  • Csetri Elek: Átfogó parasztságtörténet felé. Utunk, 1976/31.
  • Imreh István: Legfőbb jó a nép szabadsága. Utunk 1978/39.
  • Beke György: A szülőföld vonzásában. A Hét 1979/31.
  • Miskolczy Ambrus: Háromszék 1848-1849. Századok, Budapest, 1979/4.
  • Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára; szerk. Pál Judit, Sipos Gábor; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2010
  • Háromszéki parasztvallomások 1785-ből. Köszöntse ez a kötet... Egyed Ákos akadémikust, születésének 80. évfordulóján; sajtó alá rend., bev., jegyz. Takács Péter; Erdély-történeti Alapítvány, Debrecen, 2011 (Források Erdély történetéhez)
  • A történelem vonzásában. Egyed Ákos kolozsvári történésszel beszélget Magyar Zoltán; Kairosz, Bp., 2013 (Magyarnak lenni)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]