Kántor Lajos (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kántor Lajos
Kántor Lajos 2015-ben
Kántor Lajos 2015-ben
Született 1937. augusztus 7.
Kolozsvár
Elhunyt 2017. július 22. (79 évesen)[1]
Kolozsvár
Álneve Köves László
Állampolgársága román
Nemzetisége magyar
Házastársa Kántor Erzsébet (–2011)
Szülei Kántor Lajos
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • kritikus
  • szerkesztő
  • filológus
Iskolái
Kitüntetései

Kántor Lajos írói álneve Köves László (Kolozsvár, 1937. augusztus 7.Kolozsvár, 2017. július 22.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, filológus, kritikus, szerkesztő. Idősebb Kántor Lajos fia, Kántor Erzsébet műfordító férje.

Életútja[szerkesztés]

Szülővárosában, a kolozsvári református kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, ennek utódjában, a 2. számú Fiúközépiskolában érettségizett (1954), a Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos tanári diplomát (1959), majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen doktorátust (1979).

1959-től kezdve a Korunk irodalmi szerkesztője, 1963-tól a művészeti rovat vezetője is; a Korunk Galéria irányítója. Kritikáit, irodalmi publicisztikáját az Utunk, Igaz Szó, A Hét, România Literară, Gazeta Literară, Steaua közölte, tanulmányai a Korunk, NyIrK, Magyarországon a Valóság, Kortárs, Új Írás, Napjaink, Tiszatáj, Nagyvilág, Élet és Irodalom, Irodalomtörténeti Közlemények, Csehszlovákiában az Irodalmi Szemle, Jugoszláviában a Híd, Új Symposion hasábjain, valamint napilapokban szerepeltek.

Az 1989-es fordulat után bekapcsolódott az RMDSZ munkájába[2] és a Korunk főszerkesztői teendőit látta el, s megválasztották 1993-ban a MÚRE elnökének. 2013-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.

Munkássága[szerkesztés]

Első kritikáit az Utunk közölte (1953). Mint egyetemi hallgató Móricz Zsigmond stílusát elemezte Nyelvi tudatosság és realizmus c. tanulmányában (NyIrK, 1959/1–4), államvizsga-dolgozatában pedig Az ember tragédiája körül támadt százados harcot mutatta be, a Madách-kérdéssel kapcsolatban a magyar irodalomkritika, irodalomtörténetírás és irodalompolitika száz évének keresztmetszetét adva (munkája később Budapesten megjelent). Már Kacsó Sándor ajánlásával bevezetett Forrás-kötete, az Írástól – emberig (1963) felfigyeltetett arra, hogy a művészi jegyeket mutató irodalombírálatot eredeti műfajként becsüli, s mint kritikus a költői magatartás formáit, a költői eszközök hatékonyságát vizsgálva növekvő jelentőséget tulajdonít a kortárs Forrás-nemzedék tudatosságon alapuló gondolatiságának.

Gazdag hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerbe foglalt irodalomtörténeti munkásságában több sajátos vonulatot különböztethetünk meg. Az egyik ilyen vonulat Móricz-művek kommentálása és megjelentetése alkalmából (A boldog ember, 1964; Májusi eső, 1966; Életem regénye, 1975; Ebéd, 1976; Életre ítélve, Idill, 1978; Móricz Zsigmond közöttünk, 1979) konkrét példákon bizonyítja a lírai próza műfajiságát, hogy Vallomásos Móricz Zsigmond c. kismonográfiájában (1968) ki is jelentse: "a legnagyobb magyar epikusként tisztelt Móriczot a lírikusok vagy legalábbis a lírai ábrázolást gyakorló alkotók közé soroljuk be". Több mint egy évtized további kutatásai után ért el az elméleti összefoglalásig, amely Líraiság a XX. századi magyar novellában címmel doktori disszertációja (1979), majd Líra és novella c. kötetében (1981) a nyilvánosság elé került.

Tamási Áron balladisztikus novelláit modellként elemezve a lírai novella tételbe fogalmazásáig jut el; ennek meghatározója szerinte valamely érzelmi, hangulati jelentésű egyetemes vagy sajátos népi motívum, mely feloldja a művész és a mű távolságát, egybekapcsol múltat és jelent az idő lírai kezelésében, s elősegíti a lírai képalkotást.

Átfogó jellegű irodalomtörténeti vonulatot alkotnak a századunk irodalmi fejlődését nyomon követő részlettanulmányai, esszéi. Ezekben a hagyományos irodalomszociológiai, lélektani, stilisztikai elemzés mellett a korszerű motívumvizsgálatra, a különféle struktúrák felmérésére törekszik, és számon kéri a nemzetközi összehasonlítást. Az Alapozás c. tanulmány- és esszégyűjteményben (1970) Thury Zoltán, Kosztolányi Dezső, Gelléri Andor Endre, Illyés Gyula bemutatása emelkedik ki, s új módszerességgel kap magyarázatot Kacsó Sándor, Nyirő József, Tamási Áron novellaművessége, Szabédi László (A ráció romantikusa) és Horváth Imre pályája, mellettük a Bartalis-vers titkának megfejtése is (Az egyszerűség vonzása). Az "alapozás" eredményeként készült el – Láng Gusztávval közösen – 1971-ben a Romániai magyar irodalom 1945–1970 és javított második kiadása (1973), a II. világháború utáni romániai magyar irodalom negyedszázadának első hazai áttekintése. E kutatás folytatásaként került sor többek közt Kemény János (1972), Szilágyi Domokos (1978), Reményik Sándor (1983) műveinek értelmezésére is a RMI sorozatában megjelent köteteik bevezető tanulmányaiban, majd – az előző összegező számbavételt 1980-ig kiegészítve – a Béládi Miklós szerkesztette mai magyar irodalomtörténet IV. kötetében (Budapest, 1982).

Szerkesztői gyakorlatához kötődnek sajtótörténeti vagy ahhoz közel álló témájú (a sajtóban elfelejtve rejtőző adatokat feltáró) tanulmányai is, amelyekben részletező következetességgel a romániai magyar irodalom vitás kérdéseit pásztázza végig, főleg a Korunk múltjával kapcsolatban. Ide tartozik a különböző folyóiratokban elszórva megjelent, majd Korunk: avantgarde és népiség c. alatt (Budapest, 1980) összegyűjtött írások közül a Készülődés a Korunkra (1966), a publicista Gaál Gábor bemutatása, továbbá a romániai magyar avantgárd forrásvidékét kritikailag ellenőrző A Genius-legenda és a Genius (1976) és Dienes László avantgárd stílusa ugyanebből az esztendőből, majd A hiány értelmezése c. önálló kötet (1980) mint negatívban készült kép a József Attila Erdélyben-témáról: ebben az itt személyesen nem járt költő sokszoros – az Erdélyi Helikontól a Korunkig és a Brassói Lapokig, Dsidától és Kuncz Aladártól Gaál Gáborig terjedő – kötődéseit tárja fel és elemzi.

Sajtótörténeti érdeklődéseiből táplálkozik kritikai cikksorozata az Utunkban a vallani és vállalni-vita keletkezéséről és lefolyásáról (1981), majd egy kolozsvári rádió-előadássorozata a Világosság oldalain kibontakozott új irodalmi kezdetekről a második világháború után (1983).

Érdeklődését a művészetek iránt A megtalált színház c. kötet (Kolozsvár, 1976) jelezte: egy évtized színháztörténetét átfogó színikritikái a megírt dráma és a színpadi jelenítés összefüggéseit világítják meg. Egy másik kötete, a Kép, világkép (1977) a régi Korunk művészeti anyagának feldolgozásával foglalja új összefüggésrendszerbe a folyóirat történetét, kifejtve a nemzeti és egyetemes, a partikuláris hagyomány és a modern világlátás, korszerű formanyelv összeegyeztethetőségét műkritikában és esztétikai gondolkodásban, képkultúrát szorgalmazva.

Ide tartozik három művészeti útirajza is: Utazás a gyökerek körül (Kolozsvár, 1972), Szárny és gyökér (Kolozsvár, 1979), Milyen az út? (Kolozsvár, 1983). Közben jelentek meg gondozásában a Korunk Galéria katalógusai, amelyekben képzőművészetünk nagyjai és elismert tehetségei mellett a fiatalok művészetét is felkarolta, esztétikai véleménycserét sürgetett "Moholy Nagy és Constantin Brâncuși, Kállai Ernő és Dési Huber István" európai szellemében. Ugyanez a törekvése testesült meg a Kriterion Galéria három kötetéhez írott bevezetőiben (Deák Ferenc, 1982; Paulovics László, 1983; Cseh Gusztáv, 1983).

Nemcsak a negyedszázados Korunk-szerkesztésben, hanem a könyvkiadás munkálataiban is szerepet vállalt. Válogatta, bevezette, írói portrékkal látta el, jegyzetelte a mai magyarországi irodalomból Föld, csillag címen novellák (1970), Nagy tél után címen versek (1974) gyűjteményét; Tineri poeți maghiari din România címen román nyelvű antológiát szerkesztett a Forrás-költők verseiből (Kolozsvár, 1979). Dincolo de formă címen pedig összeállította a romániai magyar próza és költészet legjavának román nyelvű antológiáját (1981). Dávid Gyulával közösen magyarra fordította Adrian Marino Bevezetés az irodalomkritikába c. munkáját (1979), elő- és/vagy utószavakban ismertette a magyar olvasókkal számos román író személyiségét. Kiemelkedik Vasile Rebreanu, Anton Holban, Augustin Buzura, Eugen Simion irodalomtörténeti bemutatása.

Szerkesztője, az utószó írója és egyik szerzője a Kulcsok Kolozsvárhoz : a föl nem adható város című kötetnek (2000).[3]

Önálló kötetei (válogatás)[szerkesztés]

  • Írástól – emberig. Esszék, tanulmányok; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1963 (Forrás)
  • Százéves harc "Az ember tragédiájá"-ért; Akadémiai, Bp., 1966 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Vallomásos Móricz Zsigmond. Epika és líra határvidékén; Ifjúsági, Bukarest, 1968 (Kismonográfia)
  • Alapozás. Klasszikusok - kortársak. Tanulmányok, esszék; Kriterion, Bukarest, 1970
  • Föld, csillag. Mai magyarországi novellák I-II.; vál., bev., jegyz. Kántor Lajos; Albatros, Bukarest, 1970
  • Kántor Lajos–Láng Gusztáv: Romániai magyar irodalom. 1945-1970; Kriterion, Bukarest, 1971
  • Utazás a gyökerek körül. Az Adriától a Balti-tengerig. Útirajz a modern művészetekről; Dacia, Kolozsvár, 1972
  • Kántor Lajos–Láng Gusztáv: Romániai magyar irodalom. 1944-1970; 2. jav. kiad.; Kriterion, Bukarest, 1973
  • Korunk Galéria 50. Készült a folyóirat megjelenésének ötvenedik évfordulójára; szerk. Kántor Lajos, Ritoók János; Kolozsvár-Napoca, Intreprinderea Poligrafica, 1976
  • A megtalált színház. Kövek egy évtízed színháztörténetéhez; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1976
  • Kép, világkép. A régi Korunk az új művészetért; Kriterion, Bukarest, 1977
  • Korunk Galéria. Kiállítás Ady Endre születésének 100. évfordulójára (kiállítási katalógus); szerk. Kántor Lajos, Ritoók János; Korunk Galéria, 1977. november, Kolozsvár-Napoca
  • Szülőföld. Kolozsvár-Napoca, 1978 (kiállítási katalógus); szerk., bev. Kántor Lajos; Korunk, Kolozsvár-Napoca, 1978
  • Korváltás. Kritikák, tanulmányok; Kriterion, Bukarest, 1979
  • Szárny és gyökér. Utazás A-tól Z-ig; Cseh Gusztáv illusztrációival; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1979
  • Líraiság a XX. századi magyar novellában; Universitatea, Kolozsvár, 1979
  • Móricz Zsigmond közöttünk; vál., bev., jegyz. Kántor Lajos; Kriterion, Bukarest, 1979
  • Korunk. Avantgarde és népiesség. Irodalomtörténeti és kritikai portyázások; Magvető, Bp., 1980 (Elvek és utak)
  • A hiány értelmezése. József Attila Erdélyben; Deák Ferenc rajzával; Kriterion, Bukarest, 1980
  • Dincolo de formă. Pagini de poezie şi proză maghiară din România; szerk., bev., jegyz. Kántor Lajos; ford. románra Corneliu Bala et al.; Albatros, Bucureşti, 1981 (Lyceum)
  • Líra és novella. A sólyom-elmélettől a Tamási-modellig; Kriterion, Bukarest, 1981
  • Milyen az út? Szubjektív KRESZ a gyalogos és autós közti átmenet öszvér-állapotában; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1983
  • Képzőművészeti írások. 1984; szerk. Kántor Lajos; Kriterion, Bukarest, 1984
  • Vallani és vállalni. Egy irodalmi vita és környéke. 1929-1930; Kriterion, Bukarest, 1984
  • Szilágyi Domokos: A költő életei; szerk. Kántor Lajos; Kriterion, Bukarest, 1986
  • Birtokon belül? Téli beszélgetések Erdélyben; Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1989
  • Túlélő képek. Kántor László íróportréi. 34 erdélyi író vallomása; szerk. Kántor Lajos; Héttorony, Bp., 1989
  • Szilágyi Domokos: Élnem adjatok. Vers, próza, esszé, 1956-1976; összegyűjt., szerk., utószó Kántor Lajos; Kriterion, Bukarest, 1990
  • Erdélyi csillagok. Újabb arcok Erdély szellemi múltjából; szerk. Kántor Lajos; Héttorony, Bp., 1990
  • Hamlet a bántott félhez tartozik. Az erdélyi magyar színház két évszázados történetéből. Esszé; Héttorony, Bp., 1990
  • Vándor idő balladája. krónika 89-90; szerk. Kántor Lajos, Veress Zoltán; Erdélyi Könyv Egylet, 1991 (Erdély kövei, 1.)
  • Itt valami más van... Erdélyi krónika, 1911-1959; Héttorony, Bp., 1992
  • Kolozsvár magyar színháza. Ezerhétszázkilencvenkettő – ezerkilencszázkilencvenkettő; szerk. Kántor Lajos, Kötő József, Visky András; Gloria, Kolozsvár, 1992
  • Függőhíd. Közérzetkrónika; Jelenkor–Kriterion, Pécs–Bukarest, 1993
  • Kántor Lajos–Kötő József: Magyar színház Erdélyben, 1919-1992; Kriterion, Bukarest, 1994
  • Györkös Mányi Albert; Kriterion, Bukarest, 1995
  • Ki vagy te, Szilágyi Domokos?; Balassi, Bp., 1996
  • Honos-hontalan. Két levél közt egy évtized. Esszék, publicisztikák; Felsőmagyarország, Miskolc, 1997
  • Megbolondult a kutyám. Út menti és egyéb történetek; Mentor, Marosvásárhely, 1997
  • Találkozások. Korunk Galéria; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press, Kolozsvár, 1997
  • Kántor Lajos–Kötő József: Magyar színház Erdélyben, 1919-1992; szerk. Antoaneta Iordache; Integral, Bukarest, 1998 (Sinteze)
  • Balogh Edgár: Számadásom. Emlékirat, 1956-1993; szerk., bev. Kántor Lajos; Komp-Press–Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 1999
  • Erdélyi sorskerék. Szabédi László és a történelem; Balassi, Bp., 1999
  • Heim András: Építem a rendet; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press, Kolozsvár, 1999
  • Alternatives for Romania. Anthology of Korunk; szerk. Balázs Imre-József, Horváth Andor, Kántor Lajos; ford. angolra Nagy Piroska, Vajda Tünde; Komp-Press, Kolozsvár, 2000 (Render)
  • A magyarokra figyeltek. Románia, 2001 napról napra (Kántor Erzsébet et al. publicisztikai írásai); szerk. Kántor Lajos, Kovács Kiss Gyöngy; Korunk Baráti Társaság–Komp-Press, Kolozsvár, 2002
  • Fellegek a város felett. Regényes korrajz. Kolozsvár, 20. század; Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2004 (Európai iskola)
  • A kapu. Ház, utca, város, ország. Családregény-vázlat naplókkal, levelekkel hitelesítve; Balassi–Polis, Kolozsvár–Bp., 2004
  • József Attila a Korunkban; összeáll., gond., szerk. Kántor Lajos; Komp-Press, Kolozsvár, 2005
  • A nagyelefánt nyomában. Esszék és kritikák; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2005 (Bibliotheca Transsylvanica)
  • A mennyei kapu, avagy Az apokrif kerekasztal. 20-21. század; Korona, Bp., 2006
  • Az idő vaskalapja. Negyed évszázad (1964-1988) Sükösd Mihállyal, és egy kevés abból, ami előtte volt, majd utána következett; összeáll., vál. Kántor Lajos; Kalligram, Pozsony, 2007
  • Közép-Európa vándora. Korunk-dosszié. Válogatás a Korunk öt évtizedének írásaiból, 1957-2007; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press, Kolozsvár, 2007
  • A költő (régi és új) életei. Szilágyi Domokos (1938-1976); összegyűjt. és szerk. Kántor Lajos; Kriterion, Kolozsvár, 2008
  • Közösség és művészet. A Korunk Galéria története, 1973-1986. Szövegdokumentumok, képek (Székely Sebestyén György művészettörténeti tanulmányával); szerk. Kántor Lajos, Székely Sebestyén György; Komp-Press, Kolozsvár, 2008
  • Szabálytalan félsziget; Trikolor, Bp., 2008 (Örökségünk)
  • Hazatérő képek. Barcsaytól Vinczeffyig; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2009
  • Barátom a malomban égykezes Csiki Lászlóval; Noran Libro, Bp., 2010[4]
  • Kolozsvári néző; Komp-Press–Minerva, Kolozsvár, 2010
  • A Korunk kapui. 1959 (1957) – 1965. (március); Komp-Press–Korunk–Kalligram, Kolozsvár–Pozsony, 2011
  • Könyv, grafika, könyvművészet Erdélyben. 1919-2011; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press–Korunk, 2011
  • Vallató (képek). Fél évszázadról, együtt; szerzői, Kolozsvár, 2011
  • Golyószórásban, repülőszőnyegen. Kettős portré(k) Lászlóffy Aladárral; Kriterion, Kolozsvár, 2012
  • Konglomerát (Erdély). Utazások SzGSz-szel. Sebestyén szemináriumai (Kolozsvárt és...), 2007-2012; Kossuth, Bp., 2012
  • Kolozsvári beugró; szerk. Kántor Lajos, Rigán Lóránd; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2013
  • Párbeszéd nemzetről, nemzetköziségről; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press–Korunk, 2013
  • Lászlóffy Aladár: Séta két kor között. Válogatott versek; vál., bev. Kántor Lajos; Kriterion, Kolozsvár, 2013 (Romániai magyar írók)
  • Irodalom és politika, 1968-1993. Domokos Géza és a Kriterion; MTA, Bp., 2014 (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)
  • Szabédi László: Két világ közt harmadiknak. Vers, próza, dráma, tanulmány, dokumentum; szerk., előszó, jegyz. Kántor Lajos; Komp-Press,  Kolozsvár, 2014
  • Gond és felelősség. Írások Pomogáts Béla nyolcvanadik születésnapjára; összeáll. Kántor Lajos, Lőrincz György; Mentor, Marosvásárhely, 2014
  • Kedves Miska! Leveleskönyv Ilia Mihály 80. születésnapjára; szerk. Kántor Lajos, Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2014
  • Titkosan – nyíltan. Korunk-történetek a titkosszolgálatok működéséről. Emlékezések, tanulmányok, dokumentumok; szerk. Kántor Lajos; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2014
  • F-elszámolás; Kalligram, Pozsony, 2015

Irodalom[szerkesztés]

  • Jancsó Elemér: Kántor Lajos : Írástól – emberig. Igaz Szó, 1964/6.
  • Beke György: Kántor Lajos vallomása Móricz Zsigmondról. Hargita, 1968. szeptember 29.;
  • Beke György: Kántor Lajos alapozása. Hargita, 1971. április 4.;
  • Beke György: Kántor Lajos. Interjú a Tolmács nélkül c. kötetben. 1972. 592–606.;
  • Beke György: Kántor Lajos: A megtalált színház. Tiszatáj, Szeged 1976/12;
  • Beke György: Élő irodalom és irodalomtörténetírás. Beszélgetés Kántor Lajossal. A Hét, 1981/51.
  • Láng Gusztáv: Kísérletek és eredmények. Utunk, 1968/51.
  • Kiss Ferenc: Kántor Lajos: Alapozás. Kritika, Budapest, 1970/11.
  • Szőcs István: A neves kritika. Észrevételek Kántor Lajos Alapozás c. kötetéről. Igaz Szó, 1971/7;
  • Szőcs István: Elvont kézzelfoghatóság. Igaz Szó, 1972/4.
  • Balogh Edgár: Folytonosság és átváltás az irodalomban. Igaz Szó, 1972/1.
  • Kovács János: Mellőzött történetiség. Igaz Szó, 1972/2.
  • Éltető József: Romániai magyar irodalom. Igaz Szó, 1972/3.
  • Szőcs Kálmán: Ikernemzedék. Igaz Szó, 1972/4. *Bretter György: És hová érkezett? A Hét, 1973/27.
  • Marosi Péter: A megtalált cikk. Utunk, 1976/44;
  • Marosi Péter: Színikritikától a dramaturgiáig. Korunk, 1978/6, újraközölve Világ végén virradat. 1980. 232–44.
  • Borcsa János: Vendégünk volt: Kántor Lajos. Beszélgetés. Megyei Tükör, 1976. december 25.
  • Tóth Sándor: Korszerű képpel korszerű világképért. A Hét, 1978/7.
  • Cs. Gyímesi Éva: Az intézményesült alany felelőssége. Metakritikai széljegyzetek. Utunk, 1980/7;
  • Cs. Gyímesi Éva: A sólyom-elmélettől a Tamási-modellig. Utunk, 1982/19.
  • Judik Tamás: Londoni percek. Beszélgetés Kántor Lajossal. Igazság, 1980. június 1.
  • Salló László: Líra és novella. Előre, 1982. május 19.
  • Huber András: Milyen az út? Igazság, 1983. július 13.
  • Kiemelés tőlem. Emlékkönyv Kántor Lajos hetvenedik születésnapjára; szerk. Balázs Imre József, Horváth Andor, Kovács Kiss Gyöngy; Komp-Press–Korunk, Kolozsvár, 2007

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Társasági tagság[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Kántor Lajos író, irodalomtörténész. Szabadság, 2017. július 22. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  2. Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 8-i közleménye. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. január 9.
  3. Kulcsok Kolozsvárhoz, Mozaik Kiadó, 2000
  4. Tarján Tamás: Jön a múlt. Kántor Lajos barátom a malomban, 2010

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]