Kántor Lajos (filológus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kántor Lajos
Született 1890. szeptember 20.
Dés
Elhunyt 1966. április 19. (75 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Gyermekei Kántor Lajos
Foglalkozása pedagógus,
filológus,
tankönyvíró
Iskolái Eötvös József Collegium

Kántor Lajos (Dés, 1890. szeptember 20.Kolozsvár, 1966. április 19.) magyar pedagógus, filológus, tankönyvíró. Ifjabb Kántor Lajos apja.

Életútja[szerkesztés]

A dési állami gimnázium elvégzése (1910) után latingörög–ókori történelem szakos tanári diplomát szerzett a budapesti egyetemen (1914); Eötvös-kollégista volt. Az első világháború kitörésekor bevonult frontszolgálatra, hadifogságba esett, s csak 1921 végén került haza. A Kolozsvári Református Leánylíceum tanára (1922–40), ugyanitt a Gyakorló Főgimnázium igazgatója (1940–44), tanár a Kolozsvári Református Fiúkollégiumban, közben a tanítóképzőben is (1944–51), majd a Román Akadémia keretében a románmagyar szótárszerkesztő közösség munkatársa (1951–53), korrektor a Tudományos Könyvkiadónál (1953–55).

Munkássága[szerkesztés]

Első megjelent írása a Theophrasztosz görög természettudós és filozófus Jellemrajzok c. gyűjteményéről szóló doktori értekezés (Budapest, 1914). A romániai magyar tudományos életbe mint az EME titkára (1927–41) kapcsolódott be. Tanulmányaiban Caragiale egyik novellájának forrásával (Societatea de Mîine 1927), Alexandru Odobescu magyar vonatkozású levelezésével (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1929), az EME működésével (Erdélyi Magyar Évkönyv, 1918–1929. Kolozsvár, 1930) és előadásaival (Pásztortűz, 1936/8), Stephan Ludwig Roth halálával foglalkozott (Siebenbürgische Vierteljahresschrift, 1938/3–4), továbbá az állampolgárságra való neveléssel Platónnál (EME-emlékkönyv 1939).

Latin tankönyvei a III. és IV. osztály számára több kiadásban jelentek meg (1930, 1935, 1947). A kolozsvári Tanárképző Intézet Gyakorló Gimnáziumának évkönyveit szerkesztette (1941–44). Cikkei jelentek meg a Magyar Nép, Ellenzék, Újság, Erdélyi Iskola, Tanáregyesületi Közlöny, Református Szemle, Pásztortűz, Erdélyi Szemle, Keleti Újság hasábjain is.

Kötetei[szerkesztés]

Jegyzetek és források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]