Simonffy András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simonffy András
Az 1973-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1973-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1941. augusztus 6.
Szeged
Elhunyt 1995. december 16. (54 évesen)
Ajka
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) elbeszélés, regény
Első műve Lázadás reggelig (elbeszélés, 1965)
Fontosabb művei Kompország katonái (történelmi kollázsregény, 1981)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1974, 1982)

Simonffy András [eredeti név: Simonffy-Tóth András] (Szeged, 1941. augusztus 6.Ajka, 1995. december 16.) kétszeres József Attila-díjas (1974, 1982) magyar író.

Életpályája[szerkesztés]

Az ELTE magyar–olasz szakát végezte el. 1964–1968 között az Egyetemi Lapok és az Esti Hírlap munkatársa, majd szabadfoglalkozású író. 1973–1976 között az Új Írás rovatvezetője volt. 1973-–1974 között a Mozgó Világ folyóirat főszerkesztője volt. 1989-ig ismét szabadfoglalkozású volt, majd az Életünk főmunkatársa lett. 1992-től a Hitel folyóirat főszerkesztője volt.

Első kötete az 1960-as évek végén kibontakozó nemzedék „közérzet-irodalmának” nyitánya volt. A lázadás gesztusát következő kötetében a rezignáció váltja fel. Legsikeresebb műve a Kompország katonái (1981) című történelmi kollázsregénye. Olaszból fordított.

Művei[szerkesztés]

  • Lázadás reggelig (elbeszélés, 1965)
  • Egy remek nap (elbeszélés, 1973)
  • Idegen a városban (regény, 1976)
  • A világnagy zsíroskenyér (elbeszélés, 1977)
  • Kompország katonái (történelmi kollázsregény, 1981)
  • Rozsda ősz (visszaemlékezés, 1990)
  • Várunk rám (elbeszélés, 1990)
  • Itáliai levelek (válogatta: Sándor Kata, 1997)
  • A zenélő gondola. Válogatott novellák, 1965-1977; vál., szerk., utószó Tarján Tamás; Holnap, Bp., 2001

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]